Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-197

146 Az' országgyűlés képviselőházánoJc 19 nok kaptak tehát adóelengedést, akiken úgy \ sem, vagy osak nagyon nehezen lehetett Volna behajtani, inert egész tömegeket kellett volna elárverezni. Itt azonban semmi ilyen kényszer nincs. A segíteni akarásnak teljes száz százaléka áll a pénzügyminiszter úr rendelkezésére akkor, amikor a borfogyasztási adó eltörlését kérjükHa most azt vizsgáljuk, törtent-e ezen a téren valami és tényleg bekövetkezett-e az, amit a miniszter úr a múltkor kijelentett, hogy erősebb vállakra kerül át a teher, azt kell mondanom, hogy idáig éppen az ellenkezője követ; kezett be, mert éppen mostanában adták ki azt a rendeletet, amelynek értelmében a borfogyasztási adót jobban ki kell munkálni, tehát a borfogyasztási adóból többet kell a községeknek beszedniök. Ez pedig azt jelenti, hogy nem az erősebb, hanem ellenkezőleg, a gyengébb vállakra visszük át a terhet, (Ügy vaní balfelől.) mert ha a borfogyasztási adót kimunkáljuk, ezzel együtt jár az, hogy a pótadókat a községek leszállíthatják. Ez viszont azt jelenti, hogy természetesen a nagyobb birtokosok és a nagyobb háztulajdonosok, akik pótadóban adóznak, terhüktől részben mentesülnek és ezzel az adóteherrel ismét a szegényebb társadalmi osztályokat terhelik meg. Pontosan az ellenkezője következett be tehát annak, amit a pénzügyminiszter úr múltkori beszédében megemlített. Van még ennek a kérdésnek egy pikantériája is, az tudniillik, hogy azt a gondolatot, amelyet — azt hiszem r

— a belügyminiszter úr rendeletében megvalósított, hogy a borfogyasztási adót jobban ki kell munkálni, a szeszkartel adta a kormányzatnak azokban a mondhatnám periratokban, amelyeket a szőlősgazdák egyesületével folytatott vitájában váltott. Az ipari szeszkartel által kiadott védőiratokban Van benne, hogy a kormányzat úgy tudja részben megoldani a kérdést, ha a direkttermőket kiirtatja és a borfogyasztási adót jobban kimunkáltatja. . Mivel ezen a téren nem történik semmi, csupán az ígéretek megismétlése, nem vagyok abban a helyzetben, hogy a miniszter úr válaszát tudomásul vegyem. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak Petro Kálmán képviselő úr első interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak Petro Kálmán képviselő úr második interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Végül kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a pénzügyminiszter úrnak Meizler Károly képviselő úr interpellációjára a miniszterelnök úr nevében adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következnék Kéthly Anna képviselőtársunk interpellációja, Kéthly Anna képviselőtársunk azonban halasztást "kórt. A halasztást megadtam. Következik Mojzes János képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): ^Interpelláció a m. k'ir. pénzügyminiszter úrhoz a yagyonváátságföldek és a földreform- eljárás 7. ülése. 1937 március 10-én, szerdán. során juttatott egyéb ingatlanok váltságárának és hátralékának rendezése tárgyában. 1. Van-e tudomása a m. kir. pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a vagyonváltságföldek és a földreform eljárás során juttatott egyéb ingatlanok megváltási árának a kataszteri tiszta jövedelem negyvenszeresére tervezett leszállítása esetében is az így megállapítandó váltságár — a kataszteri tiszta jövedelem magas volta miatt — sok esetiben még mindig meghaladja az ingatlanoknak tényleges forgalmi értékét? 2. Minő intézkedéseket kíván tenni a pénzügyminiszter úr a legközelebb kiadandó rendeletben a fentebb említett anomália kiküszöbölése, illetve megszüntetése iránt? 8. Vaoi-p tudnmás'i s pénzügyminiszter úrnak arról, hogy a földreform eljárás során juttatott ingatlanok túlnyomó részének jövedelmezősége és értéke — állandósult konjunkturális viszonyokat véve figyelembe — állandóan csökken,, minthogy az egyes birtokrészletek kicsiny volta és a községtől való nagy távolsága miatt azokon az észszerű, rendes gazdálkodás teljesen lehetetlen és minő intézkedéseket kíván tenni a miniszter úr az említett okok folytán elkerülhetetlenül előálló jövedelem- és értékcsökkenés, illetve enmek következményeként a gazdaságig lehetetlenülés megakadályozására; 4. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a vagyonválts ágf öl dek és a földreformeljárás sor rán juttatott egyéb ingatlanokniak a kataszteri tiszta jövedelmét revízió alá vétetni mindazon esetekben, amidőn a juttatott ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme a földbirtok helyesebb megoszlásáról szóló 1920 : XXXVI. te illetve a vagyon válts ágról szóló 1921 : XiLI. te. életbelépése után emeltetett fel? 5. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a földreform-eljárás során egy-egy község határában juttatott birtokrészletek kataszteri tiszta jövedelmét — a váltságár és a használati díjak arányosítása céljáéból— a birtokré&z'leték jelenlegi állapotának és hozamának megfelően arányosítaná? 6. Hajlandó-^ a pénzügyminiszter úr a használati díjhátralékok tekintetében olyanértelmű rendelkezést kiadni, hogy — az öröklés vagy ajándékozás esetétőr eltekintve —" a jogelőd használati díjhátraléka a jotgutódon ne legyen beh ajthatö ?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti la szó. Mojzes János: T- Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A vagyonváltságföldek és a földbirtokreform útján juttatott egyéb ingatlanok váltságárának és hátralékának rendezése tárgyában a legutóbb elmondott interpellációkra adott válaszában a pénzügyminiszter úr azt a kijeientésit tette, hogy nem lesz többé okunk és alkalmunk arra, hogy ebben a kérdésben a Hájban újra felszólaljunk. A pénzügyminiszter úr ma ismét kijelentette, hogy a legrövidebb időn belül, a jövő iiéten, véglegesen, észszerű és megnyugtató módon kívánja rendezni ezt a kérdést. Hogy a pénzügyminiszfcer úr megnyugtató válasza ellenére ismét felszólalok ebben a kérdésben, nem azért teszem, íhogy a pénzügyminiszter urat ennek a kérdésnek újbóli feszegeitésóvel 'bosszantsam, mert t3lismerefm azt, hogy a pénzügyminiszter urat tényleg jó szándék vezeti ennek a kérdésnek rendezésénél, hanem teszem azért,.hogy a uénzügyminiszter úr figyelmét' felhívjam néhány olyan szempontra,- amelyek szerény nézetem szerint nem hagyhatók figyelmen kívül, ha ezt