Képviselőházi napló, 1935. XII. kötet • 1937. március 3. - 1937. május 5.

Ülésnapok - 1935-197

144 Az országgyűlés képviselőházánoJc 10 sz,akértelemmel bíró t, képviselőtársaim pártolnák azt, hogy általában és elsősorban borból főzzünk szeszt, mert ez tulajdonképpen a legdrágább nyersanyag volna ós a sokszorosába kerülne az egyéb nyersanyagoknak. Nein szabaa elfelejteni, hogy ebben az országban répaés burgonyatermelés is van, amelynek, ha bőséges év van. — mint amilyen ez az év is — valamiféle elhelyezést biztosítani kell és azt hiszem, hogy a leggazdaságosabb elhelyezések egyike — sőt talán a leggazdaságosabb — az, ha aszeszifőzést ezekből lehetővé tesszük. (Mózes Sándor: A melaszt használják fel takarmányo zásra!) Ami a szieszk'érdéisibien egyébként elhangzott, arra nem akarok reflektálni. Ugyanazt akarom csupán mondani, amit legutóbb mondottam, amikor ez a kérdés itt felmerült és ilyen élesen beállíttatott. Abból, amit a részletekben méltóztatott mondani, nem tagadok és nem ismerek el semmit. Nézetem szerint a kérdés élesen és egyoldalúan s kvázi a gazdasági irigység mentalitásába belekapcsolva tárgyaltatott itt. Ennek a nemzetnek szüksége van arra, hogy gazdasági kérdéseit tárgyilagosan és azon nagy eszmék szolgálatában oldja meg, amelyek bennünket vezetnek. (Zaj.) Megnyugtathatom a képviselőházat, hogy ezeknek az eszméknek, de egyben a gazdasági józanságnak is szolgálatában fog állani szesztörvényjavaslat is, amelyet elő fogunk terjeszteni. (Helyeslés a jobboldalon. — Klein Antal: Mikor? Mikor? Halljuk! — Rakovszky Tibor: Tessék tapsolni!) Elnök: Az interpelláló képviselő urak közül először Petró Kálmán képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Petró Kálmán: Igen t. Ház! Nagyon jól tudtuk, hogy ennek az országnak kitűnő pénzügyminisztere van. (Egy hang balfelől: Az nem vitás! — Felkiáltások a baloldalon: Eddig!) Be is bizonyította ezt nekünk: szépen előadta, mit kell csinálni a borral, hogy mi, borosgazdák és a hátunk mögött egymillió borosgazda és szőlőmunkás boldoguljon. Ezt a beszédet azonban, igen t. pénzügyminiszter úr, ezelőtt egy esztendővel a mostani miniszterelnök úrtól, az akkori földmívelésügyi minisztertől a bortörvényjavaslat tárgyalásának vitájában szórói-szóra hallottak. Ugyanezeket mondotta el, ugyanazt a programmot, amelyet az akkori földmívelésügyi miniszter úr itt a borgazdaság feljavítására elmondott. (Fábián Béla: Egy véleményén vannak!) Az a tiszteletteljes kérdésem az igen t. Házhoz: elmúlt egy esztendő (Csoór Lajos: Történt-e valami?) és ebből a nagy programúiból, amelyet most a pénzügyminiszter úr megismételt, me^valósnlt-a valami? (Mózes S^idoi-: Ez a kérdést!) Ha történt, akkor én inkább nem szólilok fel. De állapítsuk meg, hogy azoknak a segítségeknek kivételével, amelyekért hálás köszönetet mondtam én is: — a 720.000 pengős támogatás a bolettaalapból, 74 00Í* hektóliter bor Franciaországba szállításának segítése — más nem történt, (Drozdy Győző: Es a borból való szeszfőzés!) már pedig ezek olyan apró segítségek, amelyek — nagyon jól mondta a Pénzügyminiszter úr — a 4 és félmillió hektóliteres terméssel szemben egészen csekélynek jelezhetők. Méiíis eredményeket mutattak fel s ez bizo; nyitja, hogy még nagyobb erővel, pénzügyi alátámasztással — mert én nem osztom azt, hogy kizárólag csak a magán ga.zdasá^n^k kell j mindent a bortermelés érdekében elkövetnie. 7. ülése* 1937 március 10-én, szerdán. mert ha a kormányzat más gazdasági rétegek megsegítésére is tud áldozni, akkor a borgazdaság részére is áldoznia kell — teljesen megoldhatók ezek a kérdések. S én nem látom azt a forrást sem, aimelyet a pénzügyminiszter úr mond, hogy különböző hitelek igénybevételével keli a bort felvásárolni, kell a pincegazdaságokat és egyéb ilyen szükséges intézményeket felállítani. Ügy látom, hogy a pénzügyminiszter úr — ne méltóztassék rám megharagudni — meg méltóztatott kerülni a kérdést. A borfogyasztási adó kérdésében nem osztom a pénzügyminiszter úr álláspontját, hogy 300 milliót kell összehozni és minden kérdést egyszerre kielégíteni. Méltóztassék megkezdeni a borfogyasztási adóval. Hol van az megírva, hogy más pénzügyi kérdéseket is kell egyszerre megoldani? (Rupert Rezső: Először az alkalmazottak különadójának kérdéséről legyen szó! — Egy hang a jobboldalon: íme, Rupert már mást mond!) Megmondom, hol lehet megszerezni ezekre az összegekre a fedezetet, amelyet a pénzügyminiszter úr mint hiányzót mutatott fel. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Méltóztassék a gyáripari vállalatok teljes adómentességét megszüntetni. (Ügy van! Ügy van! balfelől-) Ma Magyarországon egy csomó gyáripari vállalat nagyon rentábilisan, de adómentesen dolgozik. (Zaj.) Szívesen felsorolnám ezeket a pénzügyminiszter úrnak, de nekem nincs időm rá. (Meizler Károly: Legalább 50 millió!) Méltóztassék továbbá azokat a jövedelmeket, amelyek a bankoknál vannak, megkeresni és megadóztatni a. nagyjövedelmű alkalmazottakat. Méltóztassék a karteleket megkeresni, (Úgy van! Ügy van! a balközépen.) a karteljövedeímeknek utánanézni és ott méltóztatik megtalálni a fedezetet; vagy tessék az egyéb nagyvállalatokat megkeresni. Végül azt méltóztatott mondani, hogy Vargha Imre államtitkár úr azért volt egy darabig szabadságon, hogy az új adótörvényt kidolgozza és azt a miniszter úr ide fogja majd hozni. Ez ezelőtt egy esztendővel történt. (Zaj. — Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Soha sem mondtam!) Mi ezt az adókódexet várjuk, amely igazságos és méltányos adókat fog majd kivetni a nemzet minden egyes rétegére, és akkor meg-esz a szükséges fedezet. (Rassay Károly: A pénzügyminiszter úr be is jelentette Pécsett! — Mózes Sándor: Az álláshalmozókat is meg kell adóztatni!) Ami pedig a szeszkórdést illeti, (Rassay Károly közbeszól. — Zaj.) — talán Rassay Károly képviselőtársam megengedi, hogy beszédemet folytathassam (Derültség.) — legyen szabad erre is röviden válaszolnom. Az 1921. évi XL<I. te. szerint május l-ig kellett volna felmondani azt a bizonyos összeköttetést, azt a szerelmi házasságot, amely a mezőgazdasági és ipari sze^zfőzés között fennáll. (Kun Béla: A kisüstösöket tönkre tették!) Ha ez nem történik meg, akkor újabb négymillió pengőt méltóztatik az ipari szeszfőzésnek ajándékozni. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ezért sürgetjük mi ezt és ezért hallottuk örömmel a miniszterelnök úrnak azt a bejelentését, — itt a sorrend is megvolt — hogy másodiknak a szesztörvényjavaslatot hozza. (Drozdy Győző: A rai; niszter azt nem mondhatja fel! — Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: A naplóban ez nem szerepel! — Felkiáltások jobbfelől: Hol mondtat) A pártban mondta és ezt méltóztatnak mindnyájan tudni. En nem voltam ott, csak olvastam róla. (Fabinyi Tihamér pénz-