Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

338 Az országgyűlés képviselőházának 18 A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 :XLI. te, 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. § 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni a megkeresés szerint. A kiskundorozsmai járás főszolgabírája a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges fel­hatalmazást 1936. évi március hó 10. napján 1059/1936. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtele­nül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyű­lési képviselő felelős szerkesztőt terheli a saj­tójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az Össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem 'kétséges, ^ de zaklatás esete forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadta. Következik a mentelmi bizottság 1 360. számií jelentése Esztergályos János képviselő úr men­telmi ügyében. A'7 előadó urat illeti a szó. HuszoYSzky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 15.045/1936. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. XXXV. 13.254/2—1936. számú megkere­sése szerint nevezett képviselő ellen eljárás indult azon a címen, hogy a »Népszava« című politikai napilap 1936. évi szeptemher hó 8. napján kiadott 204. számában »Hetvennégy fővárosi orvos ellen indított eljárást a valuta­ügyészség« felirat alatt aláírás nélkül meg­jelent cikk tartalma az 1912 :LIV. te. 96. §-ába ütköző tiltott közlés vétségének jelenségeit látszik feltüntetni, mert több budapesti fog­orvos és fogtechnikus ellen a kir. ügyészségen folyamatba tett bűnügyben a nyomozás adatai részben leközöltettek anélkül, hogy a közlésre az arra illetékes hatóság engedélyt adott volna, vagy a hatóság ezen bűnvádi ügyben az iratok tartalmát nyilvánosságra hozta volna. A szóbanforgó hírlapig közlemény névtele­nül jelent meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk a cikk szerzőjét vagy közzétevőjét meg­nevezni nem tudták és nem tudtak a lap fele­lős szerkesztőjén kívül olyan egyént meg­nevezni, aki a szerzőt vagy közzétevőt ismerné. A lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerző­jét felhívás dacára nem nevezte meg s a cikk kéziratát nem szolgáltatta be, mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért az 1878 :V. te. V. fejezete értelmében Esztergá­lyos János országgyűlési képviselőt terheli a felelősség. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az ösz­szefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétsé­. ülése 19$7 február 12-én, pénteken. ges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos Já­nos országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Malasits Géza képviselő úr kíván szólni. Malasits Géza: T. Képviselőház! Tekintet­tel arra, hogy hosszabb ideig szeretném kifej­teni ebben az ügyben Esztergályos János kép­viselő úr ártatlanságát, tisztelettel kérem a t. Házat, hogy beszédemet a legközelebbi ülés­napon mondhassam el. Elnök: A kérés házszabályszerű, kérdeni, méltóztatnak-e hozzájárulni? (Igen!) A Ház a képviselő úr kéréséhez, hozzájárult. T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. A tárgyalást félbeszakítom és javasla­tot teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket folyó hó 16-án, kedden délelőtt 10 órakor tart­suk és annak napi rendjére tűzzük ki a ma le­tárgyalt törvényjavaslatok harmadszori olva­sását, továbbá a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt mentelmi jelentéseket és az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgya­lását. (Malasits Géza: No, végre! — Felkiáltá­sok balfelöl: Megtört a jég!) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, úgy azt elfo­gadottnak jelentem ki. Jelentem a t. Háznak, hogy Usetty Béla képviselő úr személyes megtámadtatás vissza­utasítása címén kért és kapott szólásra enge­délyt. Usetty Béla képviselő urat illeti a szó. Usetty Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház február hó 10-én tar­tott üléséhen . ., (Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Usetty Béla: ...Peyer Károly igen t. kép­viselő úr a napló tanúsága szerint a követ­kezőket mondotta (olvassa): »A másik dolog az, hogy nem olyan finnyásak mindig a képivi­selő urak, mert a képviselőválasztás alkalmá­val egy fegyházviselt köanniunistával ölelke­zett és kedves harátjánaík nevezte az illetőt -a városi törvényjavaslat előadója csak azért, mert az neki szolgálatot tett és az illetőt a vá­lasztás alkalmával erre a célra alkalmasnaik tartotta felhasználni. Méltóztassanak tehát az ízlésben konzekvenseknek lenni és azt, aki az elveihez hű, megbecsülni, de viszont, aki az elveit elárulja, méltóztassanak, mint renegátot, kirúgni.« Azt hiszem, kétségtelen, hogy Peyer Ká­roly képviselő úr ezt reám vonatkoztatta, mert én voltam történetesen most ennek a javaslat­nak az előadója, amely vártasi vonatkozású. Egyébként is azt hiszem, közismert, hogy vá­rosi dolgokban szoktam szerepelni és az előző városi javaslatoknak is előadója voltam. Szívesen jövök elébe a képviselő úrnak aib­ban is, hogy ezt Mi gray Józseffel kapcsolato­san mondotta reám. Kijelentem itt a képvise­lőház előitt: nem tudtam, hogy Migray József fegyház viselt kommunista. De végtelenül cso­dálkozom, hogy Peyer Károly mondja ezt Mig­rayra, aki tudomásom szerint az ő lapjuknak, a Népszavának a szerkesztője volt 1928-ban. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Soha sem volt!) Nem tudom, hogy egy kommunista, aki fegyházviselit ^ember, a Népszavának hogyan le-

Next

/
Oldalképek
Tartalom