Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-189
Az országgyűlés képviselőházának ÎS9. ülése 19S7 február 2U-én, szerdán. 493 olyan üíesto, mint egy tolmeini áttörés: megnyílik a völgy, a magyar nép völgye előttünk, bemasírozhatunk, bemehetünk dolgozni egy jobb, becsületesebb Magyarország eljöveteléért. (Élénk éljenzés és taps a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. Ház! A képviselő úr beszéde közben a Nemzeti Bankkal szemben imparlamentáris, sértő kifejezést használt. Ezért rendreutasítom. (B. Berg Miksa: És a szólásszabadság? — Rakovszky Tibor: Bemélem, ebben egy nézeten vannak az urak velem! — B. Berg Miksa: Ebben egyetért az ország! — Soltész János: Ez az igazság! — Zaj.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy a Képviselőház 11 órakor az interpellációkra tér át, tisztelettel kérem, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő úr kérése házszabályszerű. Kérdem, méltóztatnak-e hozzájárulni 1 (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Miután tegnap úgy határoztunk, hogy 11 órakor térünk át az interpellációkra, a vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki a ma tárgyalt törvényjavaslat vitájának folytatását. Méltóztatik napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadja. Buehinger Manó képviselő úr személyes megtámadtatás címén a házszabályok 143. §-ára való hivatkozással felszólalási engedélyt kért tőlem, amelyet a házszabályok rendelkezése értelmében a napirend megállapítása után megadtam neki. Öt illeti a szó. (Halljuk! Halljuk! a, szélsőbaloldalon.) Buchinger Manó: T. Ház! A tegnapi ülés folyamán Surgóth Gyula t. képviselőtársam kifogásolta és ellenem irányuló, részben sértő megjegyzésekkel kísérte egyik közbeszólásomat, amelyet a pénteki ülés folyamán tettem. A Ház naplójának tanúsága szerint pénteken a következő történt. Vázsonyi t. képviselőtársunk beszéde alatt voltak különböző közbeszólások s az egyik közbeszólás vonatkozott Surgóth t. képviselőtársamra is. mire én is közbeszóltam és ezt mondtam: »Biztosan akasztott már fiatal korában is.« Erre történt meg a kéDviselő úr nyilatkozata és ellenem irányuló felszólalása, amelyben többek között a következőket is mondotta (Olvassa): »Tény a?., hogy olyan ügyekben és olyan cselekmények felett is ítélkeztem, amelyekre a törvény halálbüntetést szab ki. Tény az is, hogy a vezetésem alatt álló bírói tanács több halálos ítéletet is hozott és ezek a halálos ítéletek, miután azokat a királyi Kúria is helybenhagyta, végre is bajtattak.« Ezt mondotta többek között Surgóth t. ké-pviselŐtóv Sam . Ebből a nyilatkozatából is röviden megállapítom, hogy amit én a múlt pénteki ülésen közbeszólás formájában feltételes módban mondottam, azt Surgóth képviselő úr ebben a nyilatkozatában magára nézve száz százalékig éÜRTTiierte, (T7ay van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Abba a finom jogi distinkcióba, hoíry akinek már négy elemije van, az is megértheti, hogy más az, aki az ítéleteket meghozza és más az, aki azokat végrehajtja, ebbe a finom iogi nüanszírozásba nem óhajtok belemenni. Vannak itt az országban jogászok —? mint például Vámbéry Kusztem, (Mozgás a jobboldalon.) a külföldön pedig Jean Loinguet és hozzájuk hasonló férfiak — s ha a t. képviselőtársam óhajtja, ebben a kérdésben velük kiállhat vitára. Ami végül azt illeti, amit felszólalásában — úgy érzem — sértő szándékkal akart a képviselő úr ellenem kiélezni, hogy tudniillik ezeket a halálos ítéleteket és ezeknek végrehajtását csak az kifogásolhatja, aki az elítéltekkel lelki rokonságban áll, én erre a területre a képviselő urat nem óhajtom kísérni. Ellenkezően, örömmel állapítom meg és a javulás némi jelét is látom abban, (Derültség a jobboldalon.) hogy a képviselő úr ezeknek a borzalmas, tragikus szomorúságú időknek az eseményeit és az általa meghozott ítéletek firtatását már kezdi restellni. (Surgóth Gyula: En? Nem restellem! Eszem ágában sincs! — Farkas István: Uraságod védte a kommunistákat! — Surgóth Gyula: Nem felel meg a valóságnak! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Propper Sándor: Előbb akasztatott, azután védelmezett!) Csendet kérek! (Propper Sándor: Pénzért védelmezte őket! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Az interpellációkat megelőzőleg a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott iparügyi miniszter úrnak Csoór Lajos képviselő úr múlt év december 12-én a honvédlegénység kedvezményes utazási lehetősége tárgyában előterjesztett interpellációjára adott válaszát fogom felolvastatni. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Csoór Lajos országgyűlési képviselőnek a honvédség legénységének kedvezményes utazási lehetősége tárgyában a képviselőház 1936. évi december hó 12-i ülésén előter : jesztett interpellációjára a m. kir. honvédelmi miniszter úrral egyetértőleg és az ő nevében is a következő választ adom: A honvédség, csendőrség, vámőrség stb. létszámába tartozó legénységi állományú egyének részére a karácsonyi, húsvéti! és 1 pünkösdi ünnepek, valamint a nyári hónapokban, június hó 1-től szeptember hó 30-ig aratási és egyéb mezei munkákra történő szabadságolások alkalmából, szabadságolási igazolványuk alapján 33%-os menetikedvezmény van rendszeresítve. Ötvenszázalékos; menetkedvezmény engedélyezése azért nem jöhet szóba, mert míg a m. kir. államvasutak üzletvitelének szabályozása tárgyában kiadott 1924. évi 8022/M. E. számú rendelet 12. $-a értelmében a, m. kir. államvasutak igazgatósága az 50%-os menetkedvezményt igénybevevő köztisztviselők után egyenként 24 P térítésben részesül, ad'dig^ a honvéd, stb. legénység részére nyújtott kedvezmény ellenértéke a m. kir. államvasutak részére nem téríttetik meg. A 33%-os menetkedvezménynek' idő- és. alkalombeli korlátozás nélkül való engedélyezése az államvasutak súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel Ugyancsak nem, lehetséges. A m. 'kir. honvédelmi miniszter úrral egyetértés ben intézkedtem azonban aziránt, hogy a 33%-os menetkedvezmény a karácsonyi, hú's^ véti és pünkösdi ünnepeken, valamint a nyári hónapokban a mezei munkákra való. szabadj ságolásioikon kívül a legénységi állományú egyén családjában a közvetlen felmenő vagy lemenő hozzátartozóknak az illetékes parancs
