Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-187

Az országgyűlés képviselőházának 18? sar 28 éves korában hadvezér és politikus volt, Cromwell 28 éves korában államférfiú, Living­stone 27 éves korában már expedíciót vezetett, úgyszintén Stanley 26 éves korában és Kolum­busz; 25 éves korában, Hananilbiai 26 éveis koráiban meghódította Spanyolországot, Lincoln 26 éves korában törvényhozó volt, Balsacnak 26 éves korában 31 novellája jelent meg, Petőfi ugyan­ebben a korban már halott volt, Lindbergh 25 éves korában már átrepülte az óceánt, Nagy Sándor pedig meghódította az akkor ismert egész világot, Ney marsall volt 24 éves korában, Napoleon híres hadvezér volt, Edison pedig világhírű felfedező; 23 éves korában Nelson parancsnoki tisztet viselt, James Watt a gőz­gép feltalálásának problémájával foglalkozott, 21 éves korban Kaffael befejezte harmadik nagy mesterművét és Hugo Victornak 20 éves korá­ban megjelent első híres munkája, Wagnernek első szimfóniája, Goethének pedig első szín­darabja jelent meg 19 éves korában. (Mesko Rudolf: Magyarokat is kérünk! — Esztergályos János: Na, és Festetics például 45 éves korában Gandhivá lett! — Derültség. — Propper Sán­dor: És mi van Surgothtal"? — Buchinger Manó: Biztosan akasztott már fiatal korában is! — Zaj.) Elnök: Kérem Buchinger képviselő urat, hogy ne sértegesse képviselőtársait. (Buchin­ger Manó: Gsak mondom, hogy fiatal korában már milyen zseniális volt! — Derültség.) Vázsonyi János: Ha a most felsoroltak ma élnének és magyar állampolgárok volnának, akkor nem lehetnének képviselők, de esetleg még ajánlók sem. A magyar történelmi jog­fejlődés és jogrendszer mellett Tisza István gróf, Andrássy Gyula gróf és Bethlen István gróf valamikor 24 éves korukban már tagjai voltak a képviselőháznak. A régi reakciós, retrográd választójogi rendszernél ebből a szempontból, a korhatár szempontjából sokkal reakciósabb, sokkal retrográdabb a ma életben lévő választójogi rendszer. Nézetem szerint ez ellen fel kellene emelni szavát nemcsak a fiatalabb korosztálynak, hanem mindenkinek, akiben a jövendő iránt megbecsülés él a ma­gyar berkekben, és azt hiszem, hogy ez ellen fel kellett volna emelnie szavát a Nep., illető­leg a t. túloldal vezérszónokának, Antal István képviselőtársamnak is, aki erről a kérdésről nem beszélt, holott mindenkor mint reformer szerepelt és pályafutását mint ifjúsági vezér kezdte. Antal István azt mondotta beszédében, hogy ő nem megtért bárány, pedig egy sze­mélyben volt szűz is, gödölye is, (Élénk derült­ség.) mert szűzbeszédet mondott, mint nagy múlttal bíró szűz, aki a politikában szűzbe­széde kapcsán azt a szerepkört- töltötte be, amit a francia irodalomban az 1900-as évek­ben a »demi vierges« kifejezés jelentett. Megtért bárány volt — hiába tiltakozik el­lene — beszéde első felében, megtért bárány volt a második felében is. Csak máshoz tért az első félében és máshoz a második felében. Be­szédének első fele megtérés volt 1917—1918-as ifjúsági vezérségéhez, beszéde második fele pedig megtérés volt a sajtófőnökhöz, az 1932-es—1936-os magyar közélet Leójához. (De­rültség.) Az első résznél helyeselt a baloldal és néma volt a viharsarok, a második résznél egyszerre megtalálták hangjukat azok, akik az 1935-ös és a Közigazgatási Bíróság által több­ször megbélyegzett, bűnlbien fogant választások helyeslői, hősei és bajvívói. Antal István is kimondotta beszédében azt ülése 1937 február 19-én, pénteken. 439 az igazságot, hogy ha már az összeomlás ide­jében lett volna demokratikus választójog, ha meg lett volna már minden egyes néposztály­nak és foglalkozási ágnak, társadalmi rétegnek a képviselete, akkor sok minden másképpen kö­vetkezett volna be és sok bajt el tudtunk volna kerülni. Itt szóltam közbe, hogy ezt eddig min­dig tagadták. A képviselőházban már többször bátor voltam mondani, hogy ha már akkor meg lett volna a demokratikus választójog, hogy ha rnár 1918-ban meg lettek volna a népjogok, ha a világégés közepette nem vitatkoztak volna a négy és hat elemi kérdésében és észrevették volna, hogy láván járunk: sok mindent elkerül­hettünk volna. De sok mindent elkerülhettünk volna akkor is, ha nemcsak a választójog, ha­nem igen sok gazdasági és szociális intézkedés is meg lett volna. Igenis szükség van a gazda­sági és szociális intézkedések sorozatára, nem a választójoggal szemben, hanem mellette. Szükség van a gazdasági és szociális intézke­dések sorozatára azért, mert ez az egyetlen vé­delem a szélsőségekkel szemben, ez az egyetlen korrektivum. Ne méltóztassanak sémi ly en mondva csinált, vagy agyatekert korrektivu­mot keresni, mert korrektivum minden felfor­gatással, minden szélsőséggel, minden veszede­lemmel szemben a gazdasági igazság kimunká­lása, a szociális szellem tökéletes keresztül­vitele. (Mezey Lajos: Csak egy bizonyos hatá­rig. Hiszen nemzetiségek is voltak!) Ezeket a korrektivumokat keresem a vá­lasztójoggal szemben. De én magát a választó­jogot is korrektivumnak tekintem. Korrekti­vuma a választójog a végrehajtó hatalom túl­lengésének és a diktatúra esetleges bevezetésé­nek. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondottam, hogy Antal István kép­viselőtársam beszédének első része megtérés volt az 1917—18- évi ifjúsági vezérhez. Méltóz­tassék megengedni, hogy felolvassam azt az 1918 október 25-én keletkezett memorandumot, ame­lyet 16 ifjúsági egyesület nevében ketten szer­kesztettünk: .annakidején, Antal István t. kép­viselőtársamnial együtt. En ennek a memora­dumnak alapján állok ma is, minden egves szavát aláírom ma is, kivéve azt az egyetlen passzust, amely Ausztriára vonatkozik, anert Ausztriával szemben abban az időben súlyosan tévedtünk. De nemcsak imi, fiatalok, hanem té­vedett az egész magyar nemzeti közvélemény is és e tévedéséért súlyos é s keserű árat kellett fizetnie- Ettől eltekintve azonban a memoran­dum minden egyes szavát aláírom ma is és igen kíváncsi volnék arra, vájjon Antal István [képviselőtársam szintén aláírja-e és magáévá teszi-e- (Felkiáltások jobb felől: ő is aláírta?) Ezt a memorandumot 16 egyetemi egyesület fogadta el mint határozati javaslatot 1918 ok­tóber 25-én. (vitéz Martsekényi Imre: Ki írta alá?) Antal István is. Majd felolvasom a ne­veket. Ezt a 'memorandumot Andrássy Gyula gróf külügyminiszternek e 16 kör vezetőiből alakult 30 tagú küldöttség nevében Antal Ist­ván, az Egyetemi Kör elnöke adta át. A 'kül­döttség vezetői Antal István, Hindy Zoltán, Arokháty, Bozóky, Szentmiklóssi és csekély ségem voltaik. Ez a határozati javaslat, amelyet a Haz engedélyével felolvasok, a következőket tar­talmazza (olvassa): »Az egyetemi ifjúság köte­lességének tartja, hogy a mai súlyos, törté­nelmi időkben megtizedelt számmal,, de meg­százszorozódott erővel, hittel é& lekesedéssel ki­bontsa a márciusi ifjúság zászlaját, azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom