Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-187
Az országgyűlés képviselőházának 18? sar 28 éves korában hadvezér és politikus volt, Cromwell 28 éves korában államférfiú, Livingstone 27 éves korában már expedíciót vezetett, úgyszintén Stanley 26 éves korában és Kolumbusz; 25 éves korában, Hananilbiai 26 éveis koráiban meghódította Spanyolországot, Lincoln 26 éves korában törvényhozó volt, Balsacnak 26 éves korában 31 novellája jelent meg, Petőfi ugyanebben a korban már halott volt, Lindbergh 25 éves korában már átrepülte az óceánt, Nagy Sándor pedig meghódította az akkor ismert egész világot, Ney marsall volt 24 éves korában, Napoleon híres hadvezér volt, Edison pedig világhírű felfedező; 23 éves korában Nelson parancsnoki tisztet viselt, James Watt a gőzgép feltalálásának problémájával foglalkozott, 21 éves korban Kaffael befejezte harmadik nagy mesterművét és Hugo Victornak 20 éves korában megjelent első híres munkája, Wagnernek első szimfóniája, Goethének pedig első színdarabja jelent meg 19 éves korában. (Mesko Rudolf: Magyarokat is kérünk! — Esztergályos János: Na, és Festetics például 45 éves korában Gandhivá lett! — Derültség. — Propper Sándor: És mi van Surgothtal"? — Buchinger Manó: Biztosan akasztott már fiatal korában is! — Zaj.) Elnök: Kérem Buchinger képviselő urat, hogy ne sértegesse képviselőtársait. (Buchinger Manó: Gsak mondom, hogy fiatal korában már milyen zseniális volt! — Derültség.) Vázsonyi János: Ha a most felsoroltak ma élnének és magyar állampolgárok volnának, akkor nem lehetnének képviselők, de esetleg még ajánlók sem. A magyar történelmi jogfejlődés és jogrendszer mellett Tisza István gróf, Andrássy Gyula gróf és Bethlen István gróf valamikor 24 éves korukban már tagjai voltak a képviselőháznak. A régi reakciós, retrográd választójogi rendszernél ebből a szempontból, a korhatár szempontjából sokkal reakciósabb, sokkal retrográdabb a ma életben lévő választójogi rendszer. Nézetem szerint ez ellen fel kellene emelni szavát nemcsak a fiatalabb korosztálynak, hanem mindenkinek, akiben a jövendő iránt megbecsülés él a magyar berkekben, és azt hiszem, hogy ez ellen fel kellett volna emelnie szavát a Nep., illetőleg a t. túloldal vezérszónokának, Antal István képviselőtársamnak is, aki erről a kérdésről nem beszélt, holott mindenkor mint reformer szerepelt és pályafutását mint ifjúsági vezér kezdte. Antal István azt mondotta beszédében, hogy ő nem megtért bárány, pedig egy személyben volt szűz is, gödölye is, (Élénk derültség.) mert szűzbeszédet mondott, mint nagy múlttal bíró szűz, aki a politikában szűzbeszéde kapcsán azt a szerepkört- töltötte be, amit a francia irodalomban az 1900-as években a »demi vierges« kifejezés jelentett. Megtért bárány volt — hiába tiltakozik ellene — beszéde első felében, megtért bárány volt a második felében is. Csak máshoz tért az első félében és máshoz a második felében. Beszédének első fele megtérés volt 1917—1918-as ifjúsági vezérségéhez, beszéde második fele pedig megtérés volt a sajtófőnökhöz, az 1932-es—1936-os magyar közélet Leójához. (Derültség.) Az első résznél helyeselt a baloldal és néma volt a viharsarok, a második résznél egyszerre megtalálták hangjukat azok, akik az 1935-ös és a Közigazgatási Bíróság által többször megbélyegzett, bűnlbien fogant választások helyeslői, hősei és bajvívói. Antal István is kimondotta beszédében azt ülése 1937 február 19-én, pénteken. 439 az igazságot, hogy ha már az összeomlás idejében lett volna demokratikus választójog, ha meg lett volna már minden egyes néposztálynak és foglalkozási ágnak, társadalmi rétegnek a képviselete, akkor sok minden másképpen következett volna be és sok bajt el tudtunk volna kerülni. Itt szóltam közbe, hogy ezt eddig mindig tagadták. A képviselőházban már többször bátor voltam mondani, hogy ha már akkor meg lett volna a demokratikus választójog, hogy ha rnár 1918-ban meg lettek volna a népjogok, ha a világégés közepette nem vitatkoztak volna a négy és hat elemi kérdésében és észrevették volna, hogy láván járunk: sok mindent elkerülhettünk volna. De sok mindent elkerülhettünk volna akkor is, ha nemcsak a választójog, hanem igen sok gazdasági és szociális intézkedés is meg lett volna. Igenis szükség van a gazdasági és szociális intézkedések sorozatára, nem a választójoggal szemben, hanem mellette. Szükség van a gazdasági és szociális intézkedések sorozatára azért, mert ez az egyetlen védelem a szélsőségekkel szemben, ez az egyetlen korrektivum. Ne méltóztassanak sémi ly en mondva csinált, vagy agyatekert korrektivumot keresni, mert korrektivum minden felforgatással, minden szélsőséggel, minden veszedelemmel szemben a gazdasági igazság kimunkálása, a szociális szellem tökéletes keresztülvitele. (Mezey Lajos: Csak egy bizonyos határig. Hiszen nemzetiségek is voltak!) Ezeket a korrektivumokat keresem a választójoggal szemben. De én magát a választójogot is korrektivumnak tekintem. Korrektivuma a választójog a végrehajtó hatalom túllengésének és a diktatúra esetleges bevezetésének. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondottam, hogy Antal István képviselőtársam beszédének első része megtérés volt az 1917—18- évi ifjúsági vezérhez. Méltóztassék megengedni, hogy felolvassam azt az 1918 október 25-én keletkezett memorandumot, amelyet 16 ifjúsági egyesület nevében ketten szerkesztettünk: .annakidején, Antal István t. képviselőtársamnial együtt. En ennek a memoradumnak alapján állok ma is, minden egves szavát aláírom ma is, kivéve azt az egyetlen passzust, amely Ausztriára vonatkozik, anert Ausztriával szemben abban az időben súlyosan tévedtünk. De nemcsak imi, fiatalok, hanem tévedett az egész magyar nemzeti közvélemény is és e tévedéséért súlyos é s keserű árat kellett fizetnie- Ettől eltekintve azonban a memorandum minden egyes szavát aláírom ma is és igen kíváncsi volnék arra, vájjon Antal István [képviselőtársam szintén aláírja-e és magáévá teszi-e- (Felkiáltások jobb felől: ő is aláírta?) Ezt a memorandumot 16 egyetemi egyesület fogadta el mint határozati javaslatot 1918 október 25-én. (vitéz Martsekényi Imre: Ki írta alá?) Antal István is. Majd felolvasom a neveket. Ezt a 'memorandumot Andrássy Gyula gróf külügyminiszternek e 16 kör vezetőiből alakult 30 tagú küldöttség nevében Antal István, az Egyetemi Kör elnöke adta át. A 'küldöttség vezetői Antal István, Hindy Zoltán, Arokháty, Bozóky, Szentmiklóssi és csekély ségem voltaik. Ez a határozati javaslat, amelyet a Haz engedélyével felolvasok, a következőket tartalmazza (olvassa): »Az egyetemi ifjúság kötelességének tartja, hogy a mai súlyos, történelmi időkben megtizedelt számmal,, de megszázszorozódott erővel, hittel é& lekesedéssel kibontsa a márciusi ifjúság zászlaját, azt a