Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-174

Az országgyűlés képviselőházának 17 U. ülése 1937 január 27-én, szerdán. 49 De egyébként is a m. kir. Kúriának idevonatkozó első határozata (Zaj, mozgás és derültség a jobboldalon.) — méltóztassanak csak meghallgatni — hosszú évekkel ezelőtt keletkezett, aibban az időpontban, amikor még ,a kir. Kúria nem tudhatta azt és nem gondolhatott arra, hogy egy törvényjavaslatnak ezzel az egyszerű benyújtásával kívánják 15—16, vagy 18 éven keresztül fenntartani a háború idejére alkotott jogot.. (Ugy vanl Ugy van! a baloldalon.) A Kúria előtt évek óta nem volt felvetve az a kérdés, amely a közigazgatási bíróság előtt felvettetett, az t. i., hogy ez a törvény visszavonatott-e, v.agy nem vonatott vissza. A kir. Kúria előtt lefolytatott ügyben ez a kérdés mellőztetett, nem került elő, ezért a kir. Curia állásfoglalásán ... (Lázár Andor igazságügyminiszter : Honnan tudja ezt a képviselő úr ilyen .biztosan?) Átnéztem az iratokat, bár nem minden iratot néztem át. (Derültség a jobboldalon.) örülni fogok, ha a mélyen t. igazságügyminiszter úr meg fogja cáfolni. (Dinnyés Lajos: Nincs már háború! Miért kell özl Csak a Nep.-ben van háború, ott kell kivételes hatalom!) Ezeken kívül a m. kir. Kúria nem alkotmányjogi és nem közjogi bíróság. Nálunk a közjogi és alkotmányjogi bíróság a Közigazgatási Bíróság, tehát a Közigazgatási Bíróságnak van meg az a joga és kompetenciája, hogy ezekben a kérdésekben a közigazgatási hatóságok számára döntsön. De ez természetes is, mert a közigazgatási hatóságoktól mennek fel hozzá az iratok és a panaszok. A Közigazgatási Bíróságnak jogában áll egyes rendeleteknek törvényszerűségét megkritizálni. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) A Közigazgatási Bíróságnak például módjában van az 1907. évi LX. te. szerint a törvényhatóságoktól hozzáérkező panaszok alapján elbírálni, vájjon a megyéknek, a törvényhatóságoknak az autonómiája valamely miniszteri rendelettel nem csonkittatott-e meg, illetőleg nem érinttetett-e. Ebből következik, hogy a Közigazgatási Bíróságnak nemcsak egyes esetekre nézve van joga dönteni, hanem szinte jogszabály jellegű döntést is hozhat (Mozgás a jobboldalon.) azokban az esetekben, amikor a miniszteri rendeleteket bírálja abból a szempontból, hogy van-e jogosságuk, vagy jogtalanok-e, illetőleg, amikor megjelenésük formai szempontjait vizsgálja. (Dulin Jenő: Ez az alkotmánybíróság!) Igen, így van, ez alkotmánybíróság, így a Közigazgatási Bíróság nyilván alkotmánybiztosítási hatáskörrel is bír. Nem mellőzhetem a Pázmány Péter Tudományegyetem közjogi és közigazgatási tanszékének professzora által írt egyik könyvnek idevonatkozó példáját felemlíteni, (Felkiáltások jobbfelől: Ki az?) amely példa csodálatos módon az életből van véve, egy kissé azonban elméleti garnirozással feltálalva, amint mindjárt méltóztatnak látni. 1932-ben kiadott könyvében ezt írja Tomcsányi professzor úr, aki azt hiszem, erre meglehetősen autentikus személyiség (olvassa): »Ha például a miniszter törvényes jogszabály alapján egy politikai folyóirat megjelenését« — méltóztatnak látni, mennyire az életből van véve: éppen egy folyóirat megjelenését hozza fel példának — »bizonyos időre megtiltja, ez is jogellenes lehet ugyan, ha az intézkedés a törvényes jogszabálynak a konkrét esetben való hibás alkalmazása által jött létre és így egy alkotmányjogi vonatkozású alanyi "jogsérelem állott elő, magát az alkotmányt közvetlenül s tárgyi mivoltában azonban az ilyen intézkedés meg nem sérti. Ha ellenben törvényes felhatalmazás nélkül teszi ugyanezt a miniszter« — ez az eset a jelen esetben is — »vagy pedig rendelettel általánosságban függeszti fel a sajtószabadságot, ez már magának az alkotmánynak, a törvényhozó hatalom jogkörének a megsértése, amelyért a parlamentnek felelősséggel tartozik. Az előbbi esetben is« — tehát a másik esetben, amikor csak törvényes jogszabály alapján követett el hibát — »szóvá tehető ugyan a miniszteri intézkedés a parlament előtt interpelláció formájában s a miniszteri válasz el nem fogadásával, vagyis a miniszter leszavazásával« — itt jelentkezik az elméleti garnirung: a professzor úr azt gondolja, hogy ez lehetséges — »a miniszter helyét elhagyni tartozik, (Mozgás.) de ez az eljárás nem azonos a miniszternek az alkotmányjogi felelőssége címén a parlament által való formális felelősségrevonásával és elítélésével.« Érdekessége a dolognak az, t. Ház, hogy ezt a könyvet 1932-ben adták ki és szerzője pontosan olyan példát hoz fel, amely a Közigazgatási Bíróság ítéletével teljesen kongruens, vele egybeesik. Ezért nem tartom csodálatosnak azt, hogy éppen ezek után foglalkozik a miniszterek felelősségrevonásával és idézi az 1848:111. te.-et, amely törvény szerint (olvassa): >m miniszterek feleletre vonhatók minden olyan tettért . vagy rendeletért, amely az alkotmány biztosítékait sérti.« (Baross Endre: Ez már száz éves! — Zaj és mozgás a baloldalon.) így tehát szerény nézetem szerint kidomborítja a Közigazgatási Bíróság alkotmány védő szerepét és éppen ezért ezt az alkotmány védő szerepet csökkenteni, diminuálni semmiesetre sem lehet. / ' \ De kitűnik a Közigazgatási Bíróságnak egészen különleges jogi állása, különállása abból is, hogy a Közigazgatási Bíróság nincs alárendelve az igazságügyminiszter úr hatáskörének, illetve felügyeletének, hanem teljesen külön áll. Ez is mutatja, hogy egészen más elbírálás alá esik, mint á Kúria, amely alá van rendelve az igazságügyniiniszternek. (Mozgás és derültség a jobboldalon. — Felkiáltások jobbfelől: A Kúria sem!) Ez ezzel függ össze. Ezt is meg akarták szüntetni, igen t. miniszter úr, amikor nem voltak megelégedve a Közigazgatási Bíróság ítéleteivel. (Mozgás.) Ez a helyzet. A második ellenvetés az, t. Ház, hogy gyakorlati következménye nincs ennek az ítéletnek; nincs pedig azért, mert hiába teszi le valaki a kauciót, hiába szerzi meg magát a miniszterelnöki engedélyt is, ha nem kap a laphoz papirost, hogyan indítja meg akkor lapját. Ez is az egyik illetékes helynek a nyilatkozata volt. Ez azonban már többé-kevésbbé nem közjogi probléma; ez lehet kereskedelemügyi probléma, hogy kap-e papirost vagy nem. Kétségtelen, hogy ha ettől teszik függővé és ha csakugyan így áll a dolog, hogy papirost nem kap egy ilyen lapengedélynélküli lap, abban az esetben ez csakugyan a közjognak -idevonatkozó rendelkezéseit teszi illuzóriusakká ebben a vonatkozásban, ... A félhivatalos hely azt a nyilatkozatot -is tette, azt hiszem az igazságügyminiszter úrnak tulajdonítva e szavakat, -^ nem tudom; hogy az igazságügyminiszter úrtól származtak-e. de kétségtelenül úgy jelent meg, mint egy félhivatalos hely közlése — hogy a sajtótörvény már úgyis előkészítés alatt áll, a társminiszterekkel is közöltetett és e javaslat benyújtása-