Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-191
568 Az országgyűlés képviselőházának . zetlen. Nekünk tehát nem ebből a szempontból kel néznünk a törvényjavaslatot. Hisz tudjuk, hogy a törvények nemi hat hónapra születnek Magyarországon, hanem 10—15 évre, ezek a gondolatok és eszmék tehát, amelyeket lefektetünk, esetleg tíz éven keresztül fennállanak s ezen az alapon tíz évig támadhatnak bennünket. T. Ház! Ez a rendelkezés többé-kevésbbé egy kemény gesztus a fiatalság felé is, mert az .a fiatalember, aki nem régen, talán tegnap még munkanélküli volt, holnap állásba kerül s -mert rátermett, 'bejuthatna a parlamentbe. Felállítottuk unar az első feltételt, hogy 30 éven alul nem ajánlható, e mellé most felállítunk még egy komoly pénzügyi akadályt is, a kauciót, pedig van a Házban olyan képviselőtársunk, aki igen értékes tagja a Háznak s akit még megválasztása előtt &—4 évvel mint munkanélkülit tartottak számon. Mondom, a fiatalság nem érdemli meg, hogy kizárassék a Házból, ne vágjuk el attól a lehetőségtől, hogy indulhasson a választáson, mikor, mint mondottam, az ajánlásnál már úgyis akadályt állítottunk neki. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Meizler Károly: Tisztelettel kérek öt percnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbításhoz hozzájárulni 1 ? (lyen!) A Ház a kért hosszabbítást megadta. Méltóztassék folytatni. Meizler Károly: T. Ház! A jelöltek, akik nem kapják meg a megfelelő szavazatokat, elvesztik a letett kétezer pengőt. E helyett tisztelettel vagyok bátor azt kérni, méltóztassanak ezt a javaslatomat elfogadni, hogy elegendő legyen, ha az ajánlók fejenként 10 pengő erejéig kötelezettséget vállalnak biztosíték fizetésére arra az esetre, ha a jelöltjük az érvényesen leadott szavazatoknak 10%-at sem kapta meg. Ennek az az előnye, hogy nem kell készpénzben letenni az összeget, viszont így mód van arra, hogy az ajánlók feleljenek, ha a jelöltjük alaptalanul indul. Hogy pedig az állam el ne veszítse ezt az összeget, éppen azért azt indítványozom, hogy csak olyan vá; lasztó írhassa alá az ajánlást érvényesen, aki legalább 10 pengő föld- \ T agy házadóval van megróva. A biztosíték az ajánlókon közadók módjára hajtható be, Arra az esetre, ba indítványomat a t. Ház nem fogadja el, kérem, hogy a biztosíték öszszegét méltóztassék leszállítani 1000 pengőre. További indítványom- az, hogy a szavazatok 10%-a esetén, ha ezt sem kapja meg a jelölt, csak akkor veszítse el a letett összeget. Fontos közjogi aktus, hogy miként történjék a biztosíték letétele. A jelölt tudniilik aduig nem indulhat, amíg a hitelesítésnél fel nem mutatja a 2000 pengő letételét. Kérdem, szabad ezt rendeleti úton intézni? Hisz éppen a miniszterelnök úr mondotta, hogy előfordulhat olyan eset, hogy a kormányban esetleg változás áll íbe. Mi a törvényt azzal a gondolattal szavazzuk meg, hogy rendeletben nyer szabályozást a kérdés, amint a miniszterelnök úr ezt a bizottsági tárgyaláson megígérte, de egy esetleges változás esetén a rendeletben mégsem ez fog* érvényesülni, s akkor az intenció elvész. Hogy hogyan kezelik ezt a letétet, ez a rendeleti útra tartozik, de hogy hogyan kell azt letenni, azt mégis csak a törvényben kellene szabályozni. Elég lenne mindössze az a mondat, hogy a biztosíték letétele postautalvánnyal, feladóvevénnyel, vagy csekk elismervénnyel igazolandó. Ezt az egy mondatot kel'91. ülése 1937 február 26-án, pénteken* lene csak felvenni a törvénybe és akkor szerintem minden aggály ki volna már zárva. Elnök: Farkas István képviselő urat illeti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Az előttem szóló t. képviselő úrnak egypár indítványa val egyetértek, de nem értek egyet az előadó úrnak azzal az indítványával, amely az ajánlásnál még szűkíteni akar, hiszen 10 pengő házadó vagy földadó fizetéséhez kötné azt, hogy valaki ajánló lehessen. (Rupert Rezső: Egyetemi tanárok nem lehetnek aláírók!) Az a rendelkezés, amely ebben a szaikaszlban van, egészen fura, egészen szembeötlő. Külföldi példákra hivatkoznak, ha azonban megnézzük, hogy azokban az államokban milyenek a termelési viszonyok, milyen az életstandard, azt láthatjuk, hogy nálunk a nívó sokkal alacsonyabb és ez össze sem hasonlítható azokkal az államokkal. Ez a szakasz arról rendelkezik, hogy 2000 1 engő kauciót kell letenni, de mindjárt ki is mondja, hogy a jelölt helyett abban a kerületLen valamely választó is leteheti ezt. A jelölt tehát el is adhatja magát. Mi lesz a helyzet? A földbirtokos úr leteszi valaki helyett a kauciót és máris megvette az embert a maga számára. A takarékpénztár leteszi valaki helyett a kauciót és már megvette az embert, a politikust a maga számára. (Meizler Károly: Készvény társaságok^ is!) Igen, a részvénytársaság leteszi a kauciót és ugyanaz az eset áll elő. Miért kell ezt megtenni? Nagyon igaza van a képviselő úrnak, hogy ez inkompatibilis, hogy már itt az ajánlásoknál megteremtjük az inkompatibilitást, már így csináljuk meg a panamát, a gazdasági élet züllésének, korrupciójának lehetőségét. Ezt elfogadni nem lehet és . nem szabad. Nem lehet külföldi példákra hivatkozni azért, mert hiszen nem tudjuk, külföldön van-e olyan rendelkezés, hogy miképpen teszik le a kauciót. A mi nehéz viszonyaink között kétségtelenül az lesz a helyzet, hogy egész pártok nem tudnak érvényesülni a kaució miatt, szegény emberek nem jöhetnek be, hiszen gyűjteni nem szabad, a politikai célokra való gyűjtés tilos, rendőrségi, hatósági engedély kell hozzá. (Buchinger Manó: Legalább is szocialistának tilos.) Szocialistának tilos, másnak talán lehet. Az egységespártnál ott vannak a kartelek, a bankok, ha kaució kell, a kereszténypárt háta mögött ott vannak a nagy papi birtokok. (Kölcsey István: És a szocialistáknak?) A szocialisták háta mögött csak szegény emberek vannak, vegye tudomásul. (Meizler Károly: A papi birtokok a kormányt támogatták! — Peyer Károly: Roszszul tették! — Rupert Rezső: Gratulálunk nekik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Farkas István: A liberálisok háta mögött is vannak gazdag emberek, csiak a szegény emberek mögött nincsenek gazdag embereik és ha a szegény ember képviselő akar lenni, adja el magát. Ez nem ©.agyon bölcs nemzeti politika. i fiz olyan politika, amelyet nem lehet mesértoni és nem lehet elhinni, hogy lehetséges legyen az, hogy ilyen előfeltételek mellett történjenek az ajámlsáoik, hogy szegény emberek ne jöhessenek be. A kartel vezérek majd itt lesznek, a kartelek befolyása 'még nagyobb lesz. Beszélnek reformokról, beszélnek arról, hogy új világot, becsületes, demokratikus rendszert akarníak csinálni és éppen az ellenkezője történik, mert íme, itt a kezdet-kezdeteméi, egy
