Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-191

Az országgyűlés képviselőházának 19 i. ülése 1937 február 26-án, pénteken, 5é3 hiszen nem is ez a természete, hanem tessék megnézni Önmagában, hogy mi jó és azt min­denképpen elfogadni. Kérem tehát módosító indítványom elfo­gadását. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szó­lani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vi­t-át bezárom. A miniszterelnök úr kíván szólani. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Kép­viselőház! Az általános vita során tartott fel­szólalásomban voltam bátor megjelölni azokat a javaslatokat, amelyeket magamévá teszek. Senki sem vádolhat azzal, hogy nem a leg­messzebbmenő előzékenységgel fogadtam el minden általam helyesnek tartott propozíciót, jött légyen az a Ház bármely oldaláról. Kény­telen vagyok azonban fenntartani és ragasz­kodni ahhoz, amit már az előbb is mondottam felszólalásomban, hogy én semmiféle jogfosz­tást nem látok abban, ha bele van véve ebbe a törvényjavaslatba, hogy a passzív választói jognak egyik kellékét, a 30 éves életkort be­szovegezzük ide a javaslatba, abban a formá­ban, hogy az ajánlók felének olyannak kell lennie, aki a passzív választói jognak ezzel az egy kellékével bír. (Vázsonyi János: Ez a pre­venció!) Azért mondtam, hogy ez a rendelke­zés semmiféle tekintetben nem ifjúságellenes, mert hiszen egyrészt ki vitatná azt, hogy a 30 éves életkor volna az ifjúságnak a kritériuma, másrészt pedig nagyon helyeslem azt, ha lehe­tőleg az ajánlók hű tükrét adnák a választó­közönség összeállításának. (Rupert Rezső: Egy földmunkás 25 éves korában érettebb, mint azok a 30 éven felüli fiatalemberek, akik a pécsi egyetemi zavargásokat csinálták.) Elnök: Rupert képviselő urat kérem, ma­radjon csendben. Darányi Kálmán miniszterelnök: T. Ház! Ami Soltész János képviselőtársam felszólalá­sát illeti, méltóztatott hallani, hogy a végre­hajtási utasításban gondoskodni kívánok arról is— (Farkas István: A harctéren meghalhat­tak 18 éves korukban is! — Zaj.) Kérem, itt szavazhatnak is és ajánlhatnak is, ennek semmiféle akadálya nincs, csak az van előírva, hogy legalább a fele 30 éven felüli legyen. Ne tessék úgy beállítani, mert az telje­sen helytelen és igazságtalan. Abszurdum! (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) A végrehajtási utasításban tehát benne lesz, (hogy a hirdetményekben legyen közzé­téve az, hogy például az elöljáróság a hivata­los órák alatt áll rendelkezésre, más hitelesítő fórum pedig mikor áll rendelkezésre. Ez csak nem kívánkozik ide a törvénybe. (Rupert Rezső: Mással lesz elfoglalva a hivatalos óra alatt!) Természetes, hogy a gyakorlat szem­pontjából a választóközönségnek tudnia kell azt, amire éppen Soltész t. képviselőtársam is célzott [felszólalásában. Meizler t. képviselőtársamnak pedig azt válaszolom, hogy éppen azért van több lehető­ség arra, hogy hová forduljon az ajánlások hitelesítése végett a választópolgár, hogy aaok az aggályok, amelyeket méltóztatott említeni,, csökkentessenek. Ha több helyen van meg a lehetőség az ajánlások hitelesítésére, akkor sokkal kevéshbé történhetnek meg azok az ese­tek, amelyekre méltóztatott hivatkozni. Egyebet nem kívánok megjegyezni. Kérem, hogy méltóztassék a szakaszt eredeti szövegé­iben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Fel­teszem a kérdést, méltóztatnak-é àz 1. §-t ere­deti szövegében elfogadni, szemben Vázsonyi János, Meizler Károly, Soltész János és Ru­pert Rezső? képviselő urak módosító indítvá­nyával? (Igen! Nem!) Kérem azokat a kép­viselő urakat, akik elfogadják az eredeti szö­veget, méltóztassanak felállani. {Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti szövegében fogadta el az 1. §-t. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 2. $-t). Farkas István. Elnök: Farkas István képviselő urat il­leti a szó. Farkas István: T. Képviselőház! Nem ehhez a szakaszhoz kértem ugyan szót, de ha *már szót kaptam, akkor hozzászólok. Az a rendelkezés, ami ebben a szakaszban van, szintén olyan megkülönböztetést jelent, mint az előző szakaszban foglalt megkülönböztetés. A miniszterelnök úr nagyon indulatos lett az előbb, — ami nem szokott nála előfordulni — azért, mert abban, hogy a 100 aláíró közül 50 aláíró 30 éves legyen, ugyanezt a megkülön­böztetést látom. Ez azt mutatja, hogy az egész választójogi '• eljárás helytelen csapáson, he­lyesebben szólva, azon a régi csapáson mozog, amelyen eddig mozgott, mert hiszen még min­dig belevesznek a javaslatba olyan kikötése­ket és megkülönböztetéseket, amelyek itt a különböző jogok gyakorlata területén hosszú évszázadokon keresztül fennállottak és ame­lyektől nem akarnak eltérni, holott pedig, ha egy becsületes, egyenes irányú választójogi törvényt akarunk, akkor ezektől a megkülön­böztetésektől el kell szoknunk, ezeket abba kell hagynunk s nyíltan és becsületesen rá kell helyezkednünk arra a demokratikus ál­láspontra, ami egyedüli alapja lehet a parla­mentáris kormányzásnak. Csak ezt akartam megjegyezni. Elnök: A szakasz szabályszerű ellenindít­vánnyal meg nem támadtatván, azt elfoga­dottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. . vitéz Miskolczy Hugó jegyző (olvassa a 3. §-t): Az előadó úr! Elnök; Az előadó urat illeti a szó! Lányi Márton előadó: T. Ház Bátor va­gyok indítványozni, hogy a 3. szakasz végére (4) bekezdésként a következő rendelkezés yé; tessék fel (olvassa); »Az ajánló az ajánlási nyilatkozatot aláírásának hitelesítése után nem vonhatja vissza.« (Helyeslés a balolda­lon.) Ennek az indítványnak az az indoka, hogy mint az általános vita során kidomboro­dott, ez a rendelkezés arra lesz alkalmas, hogy az aláírásokkal esetleg űzhető visszaéléseket megakadályozza. Tisztelettel kérem, méltóz­tassék ezt az indítványt elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó ! Rupert Rezső: T. Képviselőház! Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy az előadó úrnak ezt a módosító indítványát elfogadom és ezt annál szívesebben teszem, mert hiszen ez a módosítás eredetileg tőlem származik, ezt a módosítást az 5. §-nál kívántam előterjesz­teni. Természetesen annál nagyobb az én örö­mem, hogy mielőtt az 5. §-hoz elértünk volna, máris ilyen előzékenyen méltóztatik ezt a mó­dosító indítványomat a kormánynak magáévá tenni. De ugyanígy kérném, szíveskedjenek el­fogadni egy éppen ilyen indokolt, józan és

Next

/
Oldalképek
Tartalom