Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-191
554 Az országgyűlés képviselőházának 1 hogy a terheket erősebb vállakra kell rakni. I Valamelyik lap úgy írta ezt meg, hogy erősebb vállalatokra és ezt hivatalosan megcáfolták, jelezvén, hogy szócsuszamlás (Br. Vay Miklós: Ingyen nem cáfolnak meg semmit sem!), mert csak vállakról volt szó. Kérdem, miért félnek tőle, ha azt mondják, hogy erősebb vállalatokra (kell a terheket rakni? Kik a teherbirók ebben az országban 1 ? Nemcsak a vállak, hanem a vállalatok is. A kartelek és a nagytőke-vállalatok. Meg kell akadályozni a jövedelemhalmozásnak és sokszor a kisfogyasztók kizsákmányolásának olyan mértékét, amely részükről a közérdekkel ellentétes. At. pénzügyminiszter úr, aki legfőbb munkatársa a t. miniszterelnök úrnak, szabadítsa ki magát a Nemzeti Bank jelenlegi politikájának lidércnyomása alól, szabadítsa ki magát Imrédy Bélának, a Nemzeti Bank t. enlökének a mezőgazdasági érdekeket elsorvasztó pénzügyi politikájának parancsuralma alól, amely azonban megengedi, hogy a szénkartel, a vaskartel, a szeszkartel, a cementkartel, a cukorkartel és a többi kartel kellő megadóztatás nélkül tobzódhassék itt. Méltóztassanak elhinni, hogy ha kellő kormányintézkedések fognak történni ezen a téren. Dny hűlni fog az a feszültség, amely jelenleg a nyilaskeresztes mozgalomnál és az úgynevezett zsidókérdésben is fennáll. Az ingó, nagytőke uralmi céljainak előmozdításánál sokszor kezesbárányként jelentkezik a kormányhatalom. Ezen a helyzeten változtatni kell. Ezt várjuk az ajánlási rendszer megváltoztatásáról szóló mostani törvényjavaslat után következő többi törvényjavaslattól, egy más szociális berendezkedéstől, amelyet még a titkos választójogról szóló törvényjavaslat beterjesztése előtt is véghez lehet vinni, meg lehet csinálni. Szakítson a régi rendszerrel a t. miniszterelnök úr, az adóreform, a vámpolitikai kedvezmények tekintetében, a kisiparosok, a földmunkások égető bajainak tekintetében is. Több lépést tevőleges téren! Minél kevesebb negációt, hogy »nem helyeslem, de cselekedni nem tudok«. És politikamentes közigazgatást kívánunk. (Br. Berg Miksa: Ez a fontos!), amikor tisztán azt végzik a tisztviselők, ami rájuk van bizva a törvények, lelkiismeretük és esküjük szerint, de ne avatkozzanak bele a képviselői választás mikéntjének intézésébe, amint történik ez. most Ipolyszalkán. Ezek az intézkedések lennének a legerősebb fékentartói a nyilaskeresztes mozgalomnak. Olyan arányban engedj feszültségéből ez a mozgalom, amilyen arány; ban tudjuk igazi keresztény nemzetpolitikai alapon érvényesüléshez juttatni mindazokat a célokat, amelyek a 95 pontban is benne vannak, amelyek Gömbös Gyula néhai miniszterelnök úrnak a programmját képezték és amelyekét a t. túloldal ma sem tagad meg. Méltóztassanak megengedni, hogy a nyilaskeresztes mozgalommal kapcsolatosan elmondjam, régi barátaim közül nagyon sokan, akik mindig ezen az ellenzéki oldalon, vagy a t. túloldalon ülték és akik a parlamentarizmus és az alkotmányos jogfejlődés útján jártak, azt mondják, hogy most már szimpatiroznak amoda. Nemcsak a felizgatottak, nemcsak felbujtottak, nemcsak úgynevezett senkiháziak vannak tehát a nyilaskeresztes mozgalom propagálói és hirdetői között, hanem igen sokan olyanok is, akik velünk együtt jó polgáremberek, akik azt mondják: eddig és ne tovább, akik el vannak keseredve s azt mondjak: t 1. ülése 1937 február 26-án, pénteken, nem tudtátok megvalósítani sem az ellenzéki, sem a kormánypárti oldalról mindazokat a reformokat, amelyek egy gazdaságilag jobb és biztosabb megélhetést nyújtó rendszerhez vezettek volna. (Rupert Rezső: Egy rendes ember sinos köztük!) Nem elég tehát ide ellensúly gyanánt a hatósági szigor, nem elég az államhatalom. Én is kérem és kívánón^ hogy ahol fékevesztett izgatások történnek a renddel, a parlamentarizmussal, sa alkotmányos felfogással szemben, ott érvényesüljön az államhatalom a maga teljes szigorával. De ez nem elegendő. Más szociális berendezkedést kell teremteni. Nem elég »feszítsd meg«-et kiáltani rájuk, hanem ezt a »feszítsd meg«-et odakiáltva meg is kell valósítani a kartelek és a nagybankokrácia kapitalizmusának eddig kellően nem ostromolt és meg nem gyengített falankszával szemben. Én tudom azt, hogy a nyilas mozgalom bizonyos mértékben szálláscsinálója a pángermán mozgalomnak. Nyíltan megmondom, hogy ezzel szemben a mi nemzeti, a mi magyar álláspontunk az, hogy bár csodáljuk a német nagyságot technikai, kulturális, tudományos téren, a katonai erények, a faji egység terén, de ez nem jelenti azt, hogy lelki vazallusaivá akarnánk válni annak az ideológiának, amely kormányformát teremthetett a német birodalomban, de amely a mi ezeréves történelmi hagyományainkkal és ősi alkotmányjogi felfogásunkkal szemben idegen. Mi úgy gondoljuk, hogy a tisztult parlamentarizmus légkörében is eltávolíthatjuk a nemzetgazdasági és szociális élet útjából azokat a botrányköveket, amelyek most megakadályozzák azt, hogy a nagytőke vagyon- és jövedelemhalmozása kellő állami ellenőrzés alá, igazságos és éppen ezért kíméletlen megadóztatás alá kerüljön s hogy így a kisemberek millióinak, a fogyasztók jelenleg panaszkodó, nyomorgó és követelő nagy tömegeinek a kívánságait kielégíthessük. A mai nyiltszavazásos rendszer mindezt Képtelen keresztülvinni. Amit eddig próbált a t. miniszterelnök úr és próbáltak elődei, az csak tipegés-topogás volt a nag^y útvesztőben. Ügy látom, hogy túloldali t. képviselőtársaim rájöttek arra, hogy nekik nagy áldozatot kell hozniok saját egyéni és mandátumbiztosító érdekeikkel szemben, az ország jövőjének biztosítása szempontjából, azt az áldozatot, hogy a bekövetkező titkos választáson esetleg kise uu s égben maradnak, mandátumot nem kapnak. A nemzet azonban biztosabb alapzatokra fektetve, a maga parlamentáris rendjének uralmában, jobban fog élni és virágozni, mint ahogyan» azt a jelenlegi idők megengedik. Én úgy gondolom, hogy amikor a t. miniszterelnök úr a titkos választójog kérdésében megtette a kezdő lépést azzal, hogy ezt a törvényjavaslatot benyújtotta, tisztában ^yolt mindazzal, amit nekem, mint régi választójogi harcosnak, ellenzéki padokról elmondani módom volt. Bízom abban, hogy amikor az új képviselőház megalakul, sorainkból hiányozni fognak azok az egyének, akik jelenleg Önökkel egy pártban vannak a túlsó oldalon, szerelmes együttesben a nagy kartel- és bankkapitalistákkal, kik (Br. Vay Miklós: Kikérjük magunknak!) úgynevezett jámbor és éneklő pásztorok a juhok között. Ne méltóztassék úgy venni, mintha ez a hasonlat bármiképpen degradálná a t. túloldal szellemi kvalitásait. Ez csak egy hasonlat. (Felkiáltások a jobboldalon; Hol vannak?) Méltóztassék elhinni
