Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-189

'Az országgyűlés képviselőházának 18i ezeket a terményeket csak saját szükségletre termettek jóllehet — amint tudjuk — a zabot is jól lehet értékesíteni, az árpa tekintetében pedig a malátagyárak igen jól vannak foglalkoztatva. Ezek értékesítése tehát lehetséges volna, csak megfelelő irányítás vagy útbaigazítás kellene a gazdáknak, hogy körülbelül milyen mértékig terjedhet az erre vonatkozó vetési terület. A tavasszal vethető növények közül vannak még különböző kereskedelmi növények, az olajos növények, azután a takarmánynövények, a hüvelyesek, amelyek nem valók ugyan arra, hogy ezekkel vessük be az egész kimaradt területet, de mindenesetre alkalmasak arra, hogy a vetési területnek legalább egy részét ezekkel vessük be. E tekintetben is — azt hiszem — a mélyen t. földmívelésügyi kormány feladata, hogy általános útmutatást adjon a mezőgazdaság részére, hogy körülbelül milyen mértékig lehetséges ezen kereskedelmi növények termelés sének kiterjesztése, mert nem akarnánk abba a hibába esni, hogy máikot termeljünk óriási mértékben és annak jelenlegi ára esetleg egyharmad részére is leessék, mert nincs külföldi értékesítési lehetőség, a (belföldi szükséglet pedig nem nagy. )Sn tehát interpellációmat főként arra irányítom, hogy a földmívelésügyi minisztérium ha nem is kötelezőleg, de nagy vonásokban nyújtson képet a mezőgazdaságnak arról, hogy a mostani tavaszi termelést milyen vonalakon rendezze be úgy, hogy emberi számítás szerint súlyos veszteségek ne érhessék a mezőgazdaságot. Még egy kérdést vagyok bátor itt felhozni, és pedig azt, hogy az őszi vetések egy része igen rosszul telelt és rossz földbe került, aminek következtében szükség van arra, hogy ezeket a vetéseket trágyázással felsegítsük a tavaszi munkálatok során. E tekintetben a hazai gyártmányú nitrogén műtrágya igen kedvező tapasztalatokat mutat fel, és én azt kérném a mélyen t. kormánytól, hogy akár egy akció keretében, akár egy zöldhitelakció kapcsán ennek a nitrogén műtrágyának a kisgazdák között való elterjesztése érdekében tegyen lépéseket, mert rendkívül fontos, hogy gabonatermelésünk a folyó esztendőben bizonyos felesleggel záruljon. Ha attól kell tartanunk, hogy gyenge termésünk lesz, akkor — miután a mostani bevetett terület mellett esetleg még a saját belföldi szükségletünket sem tudjuk kielégíteni — rendkívül fontos volna, hogy ennek a gyenge termésnek a lehetőségét, ha még áldozat árán is, a földmívelésügyi kormány valamivel csökkentse. Szakértő gazdák szerint a nitrogén műtrágyázás rendkívül alkalmas erre. Ezért a földmívelésügyi kormány feladata^ az, hogy e tekintetben irányítólag és segítőleg nyúljon bele a gazdasági életbe. Kérem a földmívelésügyi minisztériumnak jelenlévő mélyen t. államtitkárát, hogy legalább nagy vonásokban tájékoztassa az országot ezekről a kérdésekről, hogy ezzel legalább interpellációm elérje a célját. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Marschall Ferenc államtitkár úr a földmívelésügyi miniszter úr nevében kíván válaszolni az interpellációra, Marschall Ferenc földmívelésügyi államtitkár: T. Képviselőház^ Az interpelláló képviselő úr által az őszi vetések egy részének elmaradására vonatkozólag elmondottak természetesen nem kerülték ki a földmívelésügyi kormány figyelmét sem. Amennyiben az egyáltalán leK ülése 1937 február U-en, szerdán. 515 hetséges volt, igyekeztünk részletesebb adatokat szerezni a kedvezőtlen időjárás miatt vetés nélkül maradt területekről. Az eddigi összeírás azt mutatja, hogy a búzánál a kimaradás kb. 400.000 hold, a rozsnál kb. 50.000 hold, az őszi árpánál pedig kb. 5—6000 hold. Ez a helyzet természetesen nem jelenti azt, hogy a hiányok pótlásáról főleg más terményekkel ne történjék gondoskodás. Ahol a vetés elmaradásáról van szó, ott tulajdonképpen vetőmagprobléma nincs: minthogy nem volt vetés, a vetőmag megmaradt. A vetőmagprobléma ott merül fel, ahol a vetés megtörtént, ellenben a vetés vagy nem kelt ki, tehát elpusztult, vagy pedig gyönge és hiányos. Ilyen esetekben természetesen számolnunk kell a kiszántással és az új vetéssel. Bejelenthetem a t. Háznak, hogy a kormány a maga részéről idejében megtette a szükséges intézkedéseket és főleg a kisgazdaságoknak igyekszik a segítségére sietni, természetesen ott, ahol ennek az indokoltsága megvan, mert a mai állampénzügyi helyzetben az állam pénzével nagyon gazdálkodnunk, nagyon vigyáznunk kell. Ebben az elgondolásban körülbelül félmilliós keretben árpa-, zab- és tengeri vetőmagot fogunk kiosztani a kisgazdaságok között, (Élénk helyeslés.) még pedig azzal a kötelezettséggel, hogy a vetőmagkölcsönt ősszel természetben kell visszafizetni. (Élénk helyeslés.) Ebbe a félmilliós vetőmagkölcsön-keretbe be fogjuk vonni azokat a kisgazdaságokat is, akiknek árpa-, tengeri- és zabterniését a múlt évben a jégverés vagy más elemi csapás elpusztította, mert ezeknek a gazdaságoknak természetesen segítségére kell sietnünk. (Helyeslés.) Ami a képviselő úr által felvetett azt a problémáit illeti, hogy ezáltal főleg a tengeri és árpaterületek meg fognak növekedni^ az országban, és hogy nem lesznek-e nehézségek ezeknek a terményeknek értékesítése körül, teljes mértékben megnyugtathatom a képviselő urat, főleg azért, mert a mi állattenyésztésünk fejlődése, különösen pedig hizlalasi lehetőségeink javulása folytán a többlet jelentékeny része a belföldön elhelyezhető, de amenynyiben exportfelesleggel rendelkezünk, tengeri exportfeleslegünket mindenkor el is tudjuk helyezni. Másrészről azonban meg kell állapítanom azt is, hogy a plusz-vetés ezekben a terményekben még nem jelent minden körülmények között plusz-termést is

% Ha tehát a vetőmagszükségletet biztosítjuk és ha elemi csapások és egyéb bajok nem érnek minket, akkor számolhatunk ezekben a terményekben nagyobb termésre. Keméljük, hogy a jó Isten segítsége velünk lesz, és ebben a vonatkozásban nem fogunk csalódni. Ma azonban talán kicsit korai problémának tartom arról beszélni, hogy azáltal, hogy 400.000 holdnyi területet kell pótolnunk más terményekkel, az értékesítés terén állanának fenn bizonyos veszélyek, vagy olyan problémák, amelyeket annak idején nem tudnánk megoldani. Az igen t. képviselő úr interpellációja végén felemlítette a műtrágya-kérdést. Teljes mértékben osztozom abban az álláspontjában, hogy az idei gyönge vetésekre való tekintettel a műtrágya használatának fokozottabb lehető; séget kell adni és természetesen gondoskodni kell arról, hogy a gazdák megfelelő feltételek mellett hozzá is jussanak a szükséges műtrágyához. Állami akció megindításának nem vagyunk barátai, ellenben arra gondolunk, — és erre vonatkozólag a tárgyalások már meg is indultak az érdekelt tárcák között — hogy a