Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-185
A?J országgyűlés képviselőházának 185, r Méltóztassék a földmívelésügyi miniszter UT nevében adott válaszomat tudomásul venni. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Némethy Vilmos: T. Ház! Ami az államtitkár úrnak a konkrét esetre vonatkozólag tett igéretét illeti, köszönettel tudomásulveszem és azt ideiglenes orvoslásul el is fogadom. Ami azt illeti, hogy ezt a kérdést nem lehet jogszabállyal orvosolni, azt nem tudom elfogadni, mert ha fenn tudjuk tartani azt a jogszabályt, hogy az erdőbirtokosságnak joga van egészen a határig beültetni erdejét és ott kárt okozni a szomszédnak, akkor viszont arranézve is alkothatunk jogszabályt, hogy milyen mérvben, milyen alakban, akár a fekvés szempontjának, akár más szempontoknak figyelembevételével tartozik kártalanítani a szomszédot, (vitéz Balogh Gábor: Ez bírói kognició dolga!) Ebből a szempontból a választ nem vehetem tudomásul és kérem az államtitkár urat, hogy amint azt ő maga is elismerte, ezt a kérdést mérlegeljék és méltóztassanak ebben a tekintetben orvoslást találni. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az interpellációra r adott . választ tudomásulvenni? (Igen!) A Ház a választ tudomásiurveszi. Következik Némethy Vilmos képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett inter- ! pellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in- ; terpelláció szövegét felolvasni. Huszár Mihály jegyző (felolvassa): »Inter- ; pelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz, a j jugoszláv zalai határmenti községekben meg- j volt állandó éjjeliőri szolgálatnak hatósági j megszüntetése tárgyában. Tudomása van-e arról a miniszter úrnak, hogy a községek költségvetésének felülvizsgálatát végző miniszterközi bizottság a délzalai, jugoszláv határmenti községeknél törölte az i állandó éjjeliőri szolgálat címén beállított 300—500 pengős évi kiadásokat! Van-e tudomása arról, hogy erre a jogcímet az 1936 : X. te. 11. §-a alapján kibocsátott 180.000/936. B. M. számú rendelet 145. §-ának 3. bekezdésének a lehetetlen rendelkezése adta meg a módot 1 ? Hajlandó-e a miniszter úr ezen lehetetlen rendelkezésekét módosítani és addig is, amíg ez megtörténik, az állandó éjjeliőri szolgálat költségvetési kiadásait meghagyni? Némethy Vilmos s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Némethy Vilmos: T. Képviselőház! Második interpellációm elmondására ugyancsak egy adott eset szolgáltatott alkalmat. Ezt az adott esetet akként jelölöm meg, hogy a trianoni határ mentén fekvő kerületemből érkeztek hozzám panaszok, amelyek értelmében a községek •költségvetésének felülvizsgálatára fkiküldött miniszterközi bizottság e községek költségvetéséből törölte a 200—500 pengő évi összegben beállított éjjeliőri fizetéseket. T. Ház! A trianoni határ egyébként is fájó nekünk, de főképpen megállapítható róla az, hogy a régi természetes országhatároktól eltérve, a trianoni határ szinte házakat is keresztülvágva, teljesen jeltelenül halad keresztül a mezőkön. Ilyenformán a határ védtelen és ellenőrzés alatt sem áll. Évekkel ezelőtt nagyon gyakran olvashattuk az újságokban a panaszokat, hogy ott a déli végeken nagyon ülése 1987 február 17-én, szerdán. 389 sokszor történtek éjjeli betörések, rablások. Ez indította éppen ezeket a falvakat arra, hogy állandó éjjeliőri szolgálatot létesítsenek. Kerestem az indokot: mi vezette a minisztériumot arra, hogy ezeket a költségeket törölje. Az első legközelebb fekvő indok abban látszott, hogy a községek költségvetéséből az D'0%-ot meghaladó részt a belügyminisztérium saját budgetjéből vállalja és így megtakarításokat akartak elérni. Később azonban felvilágosítottak abban a tekintetben, hogy ennek a megtakarításnak lehetőségét és aktualitását a tavalyi, az 1936 : X. tc.-ben alkotott tüzrendészeti törvény adta meg, amely a 11. §-ban felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy a községekben kötelező éjjeliőri szolgálatot létesíttessen és erre vonatkozólag szabályzatot adjon ki. Az erre vonatkozó belügyminiszteri rendeletet 180.000. szám alatt adták ki. Ennek 145. §-ában a dolgokat akként szabályozták, — a 3. bekezdés szerint — hogy az éjjeli őrséget elsősorban önkéntes vállalkozóknak kellellátni. Rendkívül nagy naivitást látok ennek a kérdésnek ilyen síZiaibályiozásában, hogy »önkéntes éjjeli őrs ég« létesíttessék. Hol akadhat olyan ember a falvakban, aki önként vállal ja, hogy egész éven át ingyenesen ellátja az éjjeli őrséget? Elsősorban nem is iakad ilyen, de ha igen, akkor biztosan a tolvajok közül akad, aki ilyen módon ellen őrzésmentesen akarja végezni munkáját. Ez már magában véve is nagy naivitás^ A továbbiakban azt (mondja ez a rendelkezés, hogy am ennyiben ilyen önkéntes vállalkozó nincs, akkor sházróPh kell az őrzésnek ímenni. Ebben a házról-házra menő őrzésiben is szociális igazságtalanságot látok, ímert hiszen annak, aki gazdagabb, sokkal több őrizni és félteni valója van, mint annak a szegény munkásnak, akinek semmi egyebe nincs, csak a kis Ihajléka s aki egész napi munkájával éppen csak kenyerét kereste ímeg. Már most ennek a szegény munkásnak éppen úgy ki kell mennie az éjjeli szolgálatra, napi nehéz munkája után, mint annak a gazdának, akinek 200 holdja van. (Jenes András: Igaza ,van! Rossz intézkedés!) Sokkal igazságosabb megoldás tehát az,, ha a községi költségvetésiben meghagyják az amúgy is csekély 200—500 pengős összegeket erre a célra. Főképpen fontos ez a trianoni határ mentén. Éppen ezért tisztelettel arra kérem a belügyminiszter, urat, 'méltóztassék ezt a rendeletét újból felülvizsgáltatni és az éjjeli őrökre vonatkozó szabályzatot minden körülmények között másként megoldani. Addig is azonban, amíg ez megtörténik, a határ mentén feltétlenül méltóztassék meghagyni az állandó éjjeliőri szolgálatot és visszaállítani az erre a célra a községek költség vetésébe felvett összegeket. Elnök: A belügyminiszter úr nevében a belügyi államtitkár úr válaszol az interpellációra. Mikecz Ödön államtitkár: T. Képviselőház! Az interpellációra a belügyi tárca ^ vitelével megbízott miniszterelnök úr megbízásából a következőkben van szerencsém válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az 1927:V. te. adta meg a belügyminiszternek azt a jogot, hogy abban az esetben, ^ ha a községek háztartásának szükségletei saját bevételeikből és a nekik átengedett köz jövedelmekből nem fedezhetők éa ez 50%-on felüli pótadó kivetésiét tenné szükségessé, a? 50%-ot aneghaladó pótadó engedélyezése kérdésében a pénzügyminiszterrel egyetértve határozzon. Ugyancsak a belügyminiszternek van meg-
