Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni sen'kisem kíván, >a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, mélfcóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja. Következik a mentelmi bizottság 339. számú jelentése Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A pécsi kir. főügyészség 1470/1936. f. ü. szám alatt Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a nagykanizsai kir. törvényszék 1098/5— 1936. számú megkeresése szerint nevezett képviselő gondatlanság elkövetésével ütközött össze a maga által vezetett autóján 1936. évi augusztus hó 2. napján a Zalaapáti község irányából Pacsa község irányába haladó Fitremann Pierre francia állampolgár által vezetett autóval. Ezen összeütközés eredménye az lett, hogy Fitremann Pierre nyolc napon aluli, Tarrit Gaston nyolc napon túl, de húsz napon belül és Fitremann Píerrené három hónapon belül gyógyuló sérülést szenvedtek. A feljelentés tárgyát képező ezen cselekményben a Btk. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségének tényálladéki elemei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zakatás esete nem forog fenn, javasoja a t. Képviselőháznak, hogy Andaházi-Kasnya Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel.. Elnök: Kíván valaki szólnií (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást .befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e <a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, úgy azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság 340. számú jelentése Mózes Sándor képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Lányi Márton előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 11.956/1936. f. ü. száin alatt Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogának: felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 14.249/8—1935. számú .megkeresése szerint ellene a bíróság Urbán István kiskőrösi ág. hitv. ev. tanító főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Független Kisgazda« című időszaki lap. 1935. évi október hó 6. napján kiadott 28. számában megjelent »A kiskőrösi tanító brutalitásai« feliratú cikk tartalma, de különösen aimak következő kitételei miatt: »... elrendelte a tanító 'ellen a fegyelmi eljárást .azok miatt a cselekmények miatt, amelyeket hónapokon keresztül követett el tanítványai sérelmére. Ez a magáról megfeledkezett tanító fejletlen leányok és fiúk nyakába, koloncot akasztott és azzal szalasztotta körül őket többi tanulótársai körül. Az egyik leánytanulót annyira megverte, hogy egész teste csupa kékes folt volt. ,A gyermekeket mindenféle gazdasági munkára alkalmazta ahelyett, hogy tanította, volna őket. A fegyelmi vizsgálatot Kiskőrösön az elmúlt héten foganatosííilése 1937 február 12-én, pénteken. 337 i tották, amikor is 36 szülő igazolta a súlyos j visszaéléseket.« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a j kitételek az 1914 : XLL te. 1. §-ába ütköző, a | 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9.. § : értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. Bakay Péter, a pestmegyei alsó ág. hitv. ev. egyházmegye főesperese, mint a sértett felettes hatósága, a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1936. évi január hó 18. napján megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelenít meg, a nyomozás során kihallgatott tanuk vallomása szerint a cikk szerzője Mózes Sándor országgyűlési képviselő. Mindezeknél fogva a vád tárgyává, tett hírlapi közleményért Mózes Sándor országgyűlési képviselőt, mint szerzőt terheli a satójogi felelősség a St. 33. §-a értelmében. A. bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zak| látás esete nem forog fenn, javasolja a.t. Képviselőháznaik, hogy Mózes Sándor országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. r Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) Ha igen, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság 359. számú jelentése Esztergályos János képviselő úr mentelmi ügyében. (Gr. Festetics Domonkos: Már megint a János!) Az előadói tisztet Huszovszky Lajos képviselő úr veszi át. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: Tisztelt Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 6706— 1936. f. ü. szám alatt Esztergályos János, országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntetőtörvényszék B. XXXV. 4510/3—1936. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen dr. Korom Ernő községi ügyvezető orvos főra agán vádló feljelentésére büntető eljárást indított a »Népszava« című politikai napilap 1935. évi november hó 15. napján kiadott 260. számában megjelent »Kiskundorozsma« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Meztelenre vetkőztettek Kiskundorozsmán hetvennégy serdülő leánykát. A fiatal tisztiorvos úr alaposan megvizsgálta őket. Olyan alaposan, hogy a leánykák megszégyenülten, sírva futottak haza. A tisztiorvos úr megjegyzésekkel kísérte a vizsgálatot, olyan megjegyzésekkel, amelyek nem tűrnek nyomdafestéket. És a vizsgálatnak nézőközönsége is volt: kiskundorozsmai potentátok és szegedi vendégek.« »Hogy azonban a dorozsmaiak az első hírre mindjárt a főszolgabírói hivatal ablakait verték be, annak alapos oiía van. Mert nem véletlen, hogy ez az eset éppen Kiskundorozsmán történt, ott, ahol Dósa István főszolgabíró uralkodik. Az ilyen esetek ugyanis csak ott fordulhatnak elő, ahol nem veszik a munkásnépet emberszámba, ahol barmokként kezelik és politikai jogaikban tervszerűen korlátozzák őket. Es ez Dósa főI szolgabíró úr szelleme.«