Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. részleteket'— közöljük: 1. Igaz-e, hogy a házi­ipar támogatására küldött összegek elszámo­lása körül szabálytalanságok voltak. A régi betétkönyv elveszett és Gidófalvy dr. bizonyos összegeket új betétkönyvre utólag helyezett el? 2. Elszámolt-e Gidófalvy dr. a főispáni hi­vatalban lévő telefon sportcélokra történt fel­használásával kapcsolatosan? 3. Az Országos Testnevelési Tanács által a Hódmezővásár­helyi Torna- és Vívó Egylet részére küldött 1000 pengőt a kapott célra használták-e fel? Igaz-e, hogy a pénz nagyrészét Gidófalvy Pál tette el? 4. Igaz-e, hogy Gidófalvy Pál dr. nem volt magyar állampolgár, amikor köztisztvi­selővé választották meg? Miért nem rendezte kellő időben ezt a kérdést? 5. Köztisztviselővé történt megválasztása alkalmával meg volt-e Gidófalvynak az állás elnyeréséhez szükséges képesítése, államvizsgája vagy doktorátusa? Igaz-e, hogy 1927 június 18-át megelőzően is használta a doktori címet? 6. A Gidófalvy Pál dr. által csatolt pályázati okmányok megvan­nak-e a város birtokában és megfelelnek-e a törvény által előírt tisztviselői állások elnye­réséhez szükséges követelményeknek?« »Gidó­falvy dr. fogalmazó — főispáni titkár úr évi hetvenezer, tíz év alatt hétszázezer pengővel belátása szerint rendelkezett, ellenőrzés és nyugta nélkül teljesített kifizetéseket. Mi tör­tént volna, ha — belátása szerint — saját cél­jaira használta volna fel a hétszázezer pengőt vagy annak egy részét?« A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914:XLI. te. 1. §-ába ütköző, a 3. § 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. $ 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalbó] üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. Hódmezővásárhely thj. város polgármes­tere, mint a sértett felettes hatósága a bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalma­zást 1936. évi augusztus hó 7. napján 2.837/1936. ein. szám alatt megadta, , A cik szerzője a nyomozás során megálla­pítható nem volt. Miután a fent nevezett lap a St. 3. §-a alapján időszaki lapnak nem tekint­hető, a cikkért a szerző felelőssége a St. 34. §-ának rendelkezése szerint a kiadóra, Ta­kács Ferenc országgyűlési képviselőre hárul. A bizottság megállapította, hogy a meg­keresés illetékes hatóságtól érkezett, az össze­függés nevezett képviselő személye és a vélel­mezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a í. Képviselőháznak, hogy Takács Ferenc ország­gyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztanak-e a mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és eb­ben az ügyben Takács Ferenc képviselő úr mentelmi jogát felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 333. számú jelentése Nánássy Imre képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A debreceni kir., főügyészség 1530/1936. f. ü. szám alatt Nánássy Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. törvényszék B. 3227/2—1936. számú megkeresése szerint neve­ülése 1937 február 12-én, pénteken. 335 zett képviselő és Jármy Aladár Miskolcon 1936. évi március hó 14. napján párviadalra fegyveresen kiállottak, amiért is a Btk. 296. §-ába ütköző és a Btk. 298. § első (bekezdése szerint minősülő párviadal vétségének az is­mérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasolja a t. Kép­viselőháznak, hogy Nánássy Imre országgyű­lési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) ' Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felte­szem a kérdést, méltóztatnak-e ia mentelmi bizottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfo­gadja és Nánássy Imre képviselő úr mentelmi jogát ebben az ügyiben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 334. számú jelentése vitéz Mecsér András képviselő úr mentelmi ügyében. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 9151/1936. f. ü. szám alatt vitéz Mecsér András országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, inert a budapesti kir. büntető törvény­szék B. XXXV. 6698/2—1936. számú megkere­sése szerint nevezett képviselő Gábor Áron és Rusznyák Iván ellenfeleivel Budapesten 1936. évi (március hó 12. napján párviadalra fegyve­resen felállott, 'amiért is a Btk. 296. §-ába üt­köző és a Btk. 298. § első bekezdése szerint minősülő párviadal vétségének az ismérvei látszanak fennforogni. A bizottság megállapította, hogy a (megke­resés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüg­gés nevezett képviselő személye és a vélelme­zett bűncselekmény között nem kétséges, zak­latás esete nem forog fenn, javasol ja a t. Kép­viselőháznak, hogy vitéz Mecsér András or­szággyűlési képviselő mentelmi jogát "ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kíván valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felte­szem a kérdést méltóztatnak-e a mentelmi bi­zottság javaslatát magukévá tenni? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja é s vitéz Mecsér András képviselő űr mentelmi jogát ebben az ügyben felfüggeszti. Következik a mentelmi bizottság 335. számú jelentése gróf Széchenyi György képviselő úr mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Huszovszky Lajos előadó: T. Képviselőház! A budauesti kir. főügyészség 10.419/1936. f. ü. szám alatt gróf Széchenyi Görgy országgyű­lési képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét kérte- mert a budapesti kir. büntető járás­bíróság B. VI. 36275/1936. számií megkeresése szerint ellene a bíróság büntető eljárást indí­tott, mivel mint a »Korunk Szava« című idő­szaki lap kiadója az 1914 :XIV. te. 16. §-ának rendelkezése ellenére nem jelentette be azt a változást, hogy a lapota »Tipográfiai Műinté­zet« nyomdájában állítja elő. A feljelentés tára-yát képező ezen cselek­ményben az 1914:XIV. te. 28. §-ának 2. pontjá­ban meghatározott kihágás tényálladéki ele­mei megállapíthatók. A bizottság megállapította, hogy a meg­48*

Next

/
Oldalképek
Tartalom