Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1937 február 12-én, pénteken. lyette az alsórákosi réten adnának megfelelő értékű telket, — ugyanazon község területén — azzal nem tudnék megelégedni. Ugyanúgy, ha Balatonföldváron volna villám a Balaton partján, azt kisajátitanálk és hátul az országút mögött adnának telket helyette, még ugyan­azon értékben sem tartanám teljes kártalaní­tásnak. Ismétlem, teljes kielégítésnek azt, hogy ugyanannak a községnek területén ad­janak telket, nem tartom. Ezt kifogásolom és ezért kérem, hogy ebből a szakaszból az »illetőleg ugyanannak a községnek« szavak tö­röltessenek s így azután a szakasz úgy hang­zanék, hogy ha »valamely telek tulajdonosa ugyanannak a gyógy- vagy üdülőhelynek te­rületén megfelelő értékű és hasonló rendelte­tésű telket kap, azt köteles kielégítésül elfo­gadni«, tehát nem általában a község terü­letén. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszlter: Mé­lyen t. Ház! A Petrováez képviselő úr által előadottakban van valami meggondolandó, azonban még sem tudom módosító indítványát elfogadni, mert az kétségtelen, hogy ha egy gyógyhelyet vagy üdülőhelyet akarunk léte­síteni, s annak útjában áll valamilyen telek vagy épületcsoportozat, kell, hogy magasabb­rendű közérdekből azt megfelelő kártalanítás ellenében kisajátíthassuk. És miután itt első­sorban egy üdülőhely létesítésénél számottevő költségek merülnek fel, azért, hogy a kisajátí­tás megtörténhessék, adtuk meg a lehetőséget az illető városnak vagy községnek, hogy megfe­lelő ingatlant csereképen ajánlhasson fel és ebben az esetben, ha ez megfelelő értékű és a bíróság megállapítja, hogy annak az ingat­lannak az értéke teljesen megfelelő, ezt akkor köteles a kártalanítást szenvedő is elfogadni. T. Ház! Hogy ez most már a község hatá­rán belül kell, hogy lebonyolíttassék, ez való­színű, mert a város csak a saját határán be­lüli ingatlanokkal rendelkezhetik a városren­dezési vagy az üdülőhely rendezési terv alap­jani úgyhogy lehetséges, hogy előfordul olyan esettanaikor a városnak vagy az üdülőhelynek módjában van egy más város területén vagy üdülőhely területén ingatlant csereképen fel­ajánlani. Ez a lehetőség nincs kizárva, viszont azonban kétségtelen, hogy a város csak a saját területén lévő ingatlanokkal rendelkezik s ha más területen lévő ingatlant nem tud felaján­lani, akkor be kell érni az ingatlantulajdonos­nak a város területén lévő csereingatlannal. Én ezt a javaslatot megfontolás tárgyává te­szem és esetleg a végrehajtási utasításban lehetővé teszem azt, hogy a városok ilyen eset­ben más város területén levő ingatlant is fel­ajánlhassanak, de köteles az illető a cserét a saját városa területén is elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e a 17. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrováez Gyula képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 17. §-t eredeti szövegében fo­gadta el. Következik a 18. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 18. §-t): Meizler Károly! „ Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. . Meizler Károly: T. Képviselőház! A 18. §-ban nyert az egész törvényjavaslat kiter­jesztést a nagy- és kisközségekre nézve is. Ez a szakasz tehát végtelenül fontos része a ja­vaslatnak azért, mert hiszen a városrendezés tulajdonképpen falurendezéssé, községrende­zéssé szélesedett. Nemcsak a terület szempont­jából fontos ez a szakasz, hanem a lakosság szempontjából is, hiszen az összlakosságnak immár 43%-a lesz érdekelt ezen törvényjavas­lat által a 18. § következtében, a kiterjesztést illetőleg. Éppen ezért ennél a szakasznál több fontos dologra kell felhívnom a t. Ház fi­gyelmét. Elsősorban is ez a paragrafus hatalmazza fel a minisztert arra nézve, hogy közérdekből is elvégezhesse a kiterjesztést a nélkül, hogy a községi képviselőtestület kérné azt a kiter­jesztést. Ez kétségtelenül helytelen és pedig azért, mert mégis az a községi képviselőtestü­let tudja a legjobban, hogy szükség van-e ilyen fejlesztésre, az a községi képviselőtestü­let tudja a legjobban megmondani, hogy mi a közérdek, mert országos közérdekről beszélni a községek fejlesztésével kapcsolatban talán mégis nehéz dolog lenne. Nem mondom, hogy például a fürdőknél nem lehet országos köz­érdekről beszélni, mert különösen az idegen­forgalom szempontjából fontos helyeknél igenis lehet országos közérdekről beszélni s ennek elbírálására csakugyan a miniszter le­het illetékes, de ettől az esettől eltekintve nem tartom helyesnek és megfelelőnek, hogy a miniszter saját iniciativájából, önhatalmú­lag bírálja el, hogy vájjon közérdekből egy három vagy négyezer lakosú községet alája kell-e vonni e törvényjavaslat rendelkezé­seinek. T. Ház! Ezért az volna a tiszteletteljes ké­résünk, hogy a miniszter úr fontolja meg, vájjon a végrehajtási utasításoknál nem le­hetne-e ezt a miniszteri felhatalmazást, amely a közérdeket egyedül van hivatva elbírálni, mégis a községi képviselőtestület bizonyos propozíciójától függővé tenni. A másik dolog, amelyet szóvá akarok tenni, az, hogy ez a szakasz minden megkö­töttség nélkül adja meg a felhatalmazást arra nézve, hogy a törvény hatálya kiterjesztessék a községekre is. Ezt kissé szintén aggályosnak tartom. Mert hogy a fürdőhelyeken szükség van erre s hogy az egész Balatont alá kell vonni a törvénynek, ezt értjük, ez helyes, azonban, hogy ez a községeknél is bevezettes­sék, ezt nem tartjuk helyesnek azért, mert hogy egy tízezer lakosú nagyközség csak­ugyan alája kívánkozik sok tekintetben ennek a törvényes intézkedésnek, azt még megértem, de hogy 2—3 ezer lakosú község alája kíván­koznék, ezt nem tartom helyesnek. Itt kel­lene bizonyos határt felállítani abban a tekin­tetben, hogy, mondjuk, egy ötezer lakosú nagyközségnél, amelynél nincsenek idegenfor­galmi szempontok, nincsen esetleg más, orszá­gos közérdek szempontjából figyelembeveendő ok, ott a törvény kiterjesztése be ne követ­kezzék. „ Amikor ez a szakasz megadja a módot és a lehetőséget arra, hogy ilyen kiterjesztés megtörténjék, azt kell mondanom, hogy mégis különbséget kellene tennünk község és város között, falusi település és városi település kö­45

Next

/
Oldalképek
Tartalom