Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. ülése 1937 február 12-én, pénteken. lyette az alsórákosi réten adnának megfelelő értékű telket, — ugyanazon község területén — azzal nem tudnék megelégedni. Ugyanúgy, ha Balatonföldváron volna villám a Balaton partján, azt kisajátitanálk és hátul az országút mögött adnának telket helyette, még ugyanazon értékben sem tartanám teljes kártalanításnak. Ismétlem, teljes kielégítésnek azt, hogy ugyanannak a községnek területén adjanak telket, nem tartom. Ezt kifogásolom és ezért kérem, hogy ebből a szakaszból az »illetőleg ugyanannak a községnek« szavak töröltessenek s így azután a szakasz úgy hangzanék, hogy ha »valamely telek tulajdonosa ugyanannak a gyógy- vagy üdülőhelynek területén megfelelő értékű és hasonló rendeltetésű telket kap, azt köteles kielégítésül elfogadni«, tehát nem általában a község területén. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Nincs feliratkozva senki! Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszlter: Mélyen t. Ház! A Petrováez képviselő úr által előadottakban van valami meggondolandó, azonban még sem tudom módosító indítványát elfogadni, mert az kétségtelen, hogy ha egy gyógyhelyet vagy üdülőhelyet akarunk létesíteni, s annak útjában áll valamilyen telek vagy épületcsoportozat, kell, hogy magasabbrendű közérdekből azt megfelelő kártalanítás ellenében kisajátíthassuk. És miután itt elsősorban egy üdülőhely létesítésénél számottevő költségek merülnek fel, azért, hogy a kisajátítás megtörténhessék, adtuk meg a lehetőséget az illető városnak vagy községnek, hogy megfelelő ingatlant csereképen ajánlhasson fel és ebben az esetben, ha ez megfelelő értékű és a bíróság megállapítja, hogy annak az ingatlannak az értéke teljesen megfelelő, ezt akkor köteles a kártalanítást szenvedő is elfogadni. T. Ház! Hogy ez most már a község határán belül kell, hogy lebonyolíttassék, ez valószínű, mert a város csak a saját határán belüli ingatlanokkal rendelkezhetik a városrendezési vagy az üdülőhely rendezési terv alapjani úgyhogy lehetséges, hogy előfordul olyan esettanaikor a városnak vagy az üdülőhelynek módjában van egy más város területén vagy üdülőhely területén ingatlant csereképen felajánlani. Ez a lehetőség nincs kizárva, viszont azonban kétségtelen, hogy a város csak a saját területén lévő ingatlanokkal rendelkezik s ha más területen lévő ingatlant nem tud felajánlani, akkor be kell érni az ingatlantulajdonosnak a város területén lévő csereingatlannal. Én ezt a javaslatot megfontolás tárgyává teszem és esetleg a végrehajtási utasításban lehetővé teszem azt, hogy a városok ilyen esetben más város területén levő ingatlant is felajánlhassanak, de köteles az illető a cserét a saját városa területén is elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 17. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrováez Gyula képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a 17. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 18. § tárgyalása. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 18. §-t): Meizler Károly! „ Elnök: Meizler Károly képviselő urat illeti a szó. . Meizler Károly: T. Képviselőház! A 18. §-ban nyert az egész törvényjavaslat kiterjesztést a nagy- és kisközségekre nézve is. Ez a szakasz tehát végtelenül fontos része a javaslatnak azért, mert hiszen a városrendezés tulajdonképpen falurendezéssé, községrendezéssé szélesedett. Nemcsak a terület szempontjából fontos ez a szakasz, hanem a lakosság szempontjából is, hiszen az összlakosságnak immár 43%-a lesz érdekelt ezen törvényjavaslat által a 18. § következtében, a kiterjesztést illetőleg. Éppen ezért ennél a szakasznál több fontos dologra kell felhívnom a t. Ház figyelmét. Elsősorban is ez a paragrafus hatalmazza fel a minisztert arra nézve, hogy közérdekből is elvégezhesse a kiterjesztést a nélkül, hogy a községi képviselőtestület kérné azt a kiterjesztést. Ez kétségtelenül helytelen és pedig azért, mert mégis az a községi képviselőtestület tudja a legjobban, hogy szükség van-e ilyen fejlesztésre, az a községi képviselőtestület tudja a legjobban megmondani, hogy mi a közérdek, mert országos közérdekről beszélni a községek fejlesztésével kapcsolatban talán mégis nehéz dolog lenne. Nem mondom, hogy például a fürdőknél nem lehet országos közérdekről beszélni, mert különösen az idegenforgalom szempontjából fontos helyeknél igenis lehet országos közérdekről beszélni s ennek elbírálására csakugyan a miniszter lehet illetékes, de ettől az esettől eltekintve nem tartom helyesnek és megfelelőnek, hogy a miniszter saját iniciativájából, önhatalmúlag bírálja el, hogy vájjon közérdekből egy három vagy négyezer lakosú községet alája kell-e vonni e törvényjavaslat rendelkezéseinek. T. Ház! Ezért az volna a tiszteletteljes kérésünk, hogy a miniszter úr fontolja meg, vájjon a végrehajtási utasításoknál nem lehetne-e ezt a miniszteri felhatalmazást, amely a közérdeket egyedül van hivatva elbírálni, mégis a községi képviselőtestület bizonyos propozíciójától függővé tenni. A másik dolog, amelyet szóvá akarok tenni, az, hogy ez a szakasz minden megkötöttség nélkül adja meg a felhatalmazást arra nézve, hogy a törvény hatálya kiterjesztessék a községekre is. Ezt kissé szintén aggályosnak tartom. Mert hogy a fürdőhelyeken szükség van erre s hogy az egész Balatont alá kell vonni a törvénynek, ezt értjük, ez helyes, azonban, hogy ez a községeknél is bevezettessék, ezt nem tartjuk helyesnek azért, mert hogy egy tízezer lakosú nagyközség csakugyan alája kívánkozik sok tekintetben ennek a törvényes intézkedésnek, azt még megértem, de hogy 2—3 ezer lakosú község alája kívánkoznék, ezt nem tartom helyesnek. Itt kellene bizonyos határt felállítani abban a tekintetben, hogy, mondjuk, egy ötezer lakosú nagyközségnél, amelynél nincsenek idegenforgalmi szempontok, nincsen esetleg más, országos közérdek szempontjából figyelembeveendő ok, ott a törvény kiterjesztése be ne következzék. „ Amikor ez a szakasz megadja a módot és a lehetőséget arra, hogy ilyen kiterjesztés megtörténjék, azt kell mondanom, hogy mégis különbséget kellene tennünk község és város között, falusi település és városi település kö45