Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-183

302 Az országgyűlés képviselőházának 11 kell kérni és a kisajátítás folytán a tulajdonost kártalanítani is kell. Ezzel a helyes rendelkezéssel diametrális ellentétben van a második bekezdés, amelyben a hatóságnak jog adatik arra, hogy egyes épületek díszítésére szolgáló torony vagy épületrész lebontását kisajátítási eljárás nélkül is elrendelhesse, s ezért a lebontásért kártalanítás nem jár. Felfogásunk szerint nem felel meg a magyar jog eddigi struktúrájának az, hogy valaki épületéről valamit kártérítés nélkül el lehessen távolítani, ha az ízléstelen, vagy ha a városképet rontja. En azt az elvi részt, hogy ilyen jogot adjanak az építési hatóságnak, nem kifogásolom, ellenben feltétlenül kifogásolom egyrészt azt, hogy ezt a hatóság minden kisajátítási eljárás nélkül rendelhesse el, tehát egyoldalúan állapíthassa meg annak ízléstelen vagy pedig városképet rontó voltát, másrészt pedig azt, hogy az így eltávolított épületrészért kártalanítás ne járjon. Ez mindenesetre méltánytalan, de legfőképpen méltánytalan akkor, ha ez mások jogait is érinti. Ebben a szakaszban ugyanis az van, hogy ha ez az épületrész esetleg hirdetés céljait szolgálta, akkor az a jogviszony, amely az illető. vállalat és az épüíettulajdonos között fennállott, ezáltal automatice megszűnik; a hirdetővállalat kártalanítási igény nélkül köteles tudomásulvenni, hogy ő ott tovább nem hirdethet, viszont a tulajdonos köteles a netalán már befizetett bért vagy ellenszolgáltatást neki visszatéríteni. Ez a magyar jogrendszerben teljesen szokatlan dolog, mert eddig mindig a szerzett jogok tiszteletben tartásával szoktak törvényeket alkotni. Hasonlóképpen veszélyes a harmadik bekezdés is, amely kimondja, hogy ha valamely ipari vagy hasonló telep nagy kiterjedésénél, zajos, bűzös, tűz- vagy robbanásveszélyes üzeménél fogva vagy egyéb okból a városrendezési terv végrehajtását lényegesen ^ akadályozza, kisajátítási jog engedélyezhető. Ez a »vagy egyéb okból« olyan fogalmazás, amelybe mindent bele lehet magyarázni; éppen azért kérem a miniszter urat, fogadja el azt a módosítást, hogy ezt a »vagy egyéb okból« kifejezést töröljük a javaslatból, ' mert a »vagy egyéb ok« alatt akármit lehet érteni s ez viszszaélésekre is adhat alkalmat a végrehajtásnál. A »vagy egyéb okból« kifejezés általános kifejezés, nem törvénybe való. Ha nem lehet taxatíve felsorolni az eseteket, akkor ehelyett méltóztassék a »közérdek« szót -belevenni, ezt meg tudnám érteni, de a^ »vagy egyéb okból« kifejezést a magam részéről nem helyeselhetem, annál kevésbbé, mert ilyen esetben megint a telektulajdonos részére kontemplál a javaslat kisajátítási jogot. Azt mondja ugyanis, hogy az így birtokában háborított telektulajdonosnak joga van a telek áthelyezéséhez szükséget épület tekintetében kisajátítási jog igénylésére, illetőleg ha egy ilyen telepet át akarnak helyezni, akkor a telektulajdonos kiszemelhet magának egy telket, egy házat, vagy egy épületet s arra kaphat kisajátítási jogot a törvényjavaslat értelmében. Már pedig ez teljesen ellenkezik a keresztény morállal, a tízparancsolattal is, amelynek tizedik parancsa azt mondja, hogy másnak sem házát, sem telkét, sem ökrét, sem szamarát, sem egyéb jószágát ne kívánja az ember. Hogyan lehet tehát azt kívánni, hogy egy telektulajdonos viszont jogosan kívánhassa meg más házát, más telkét! T. Képviselőház! Ami a sertéshizlaló tele1 ülése 1937 február 12-én

} pénheken. pek kihelyezését illeti, (Farkas István: Azokat már most ki kellene telepíteni. Kőbánya emiatt nem tud fejlődni!) én helyeslem azt az intézkedést, hogy erre vonatkozólag megszüntetik azokat az anomáliákat, amelyek különösen a főváros kőbányai, X. kerületi részén ma megvannak, mert a sertéshizlaió telepek megfertőzik ennek a kerületnek levegőjét. (Ügy van! Úgy van!) Különösen nyári mêles* időben még a tisztviselőtelep lakásai is szenvednek attól a nagy sertésbűztől, amelyet ott ezek a nagy telepek okoznak. Az ötesztendei határidő szerintem elég méltányosan van megállapítva, bár kezeim között van a kőbányai sertéshizlaló tulajdonosoknak egy memoranduma, amelyben azt mondják, hogy 5 évnél hamarább is hajlandók volnának onnan kimenni, ha bizonyos kedvezményeket kapnának. E szerint a memorandum szerint ők öt éven belül, éspedig kártalanítás nélkül a városszabályozási és kitelepítési terv szerint hajlandók felhagyni az üzemeiket, ha azon az új területen, ahova mennek, a rendkívüli házadómentességet biztosítják számukra, az üzemkitelepítésre alkalmas helyet önköltségi áron bocsátják rendelkezésükre, vagy ha a sertéstartási jog biztosításával kapcsolatban befizetett, vagy fizetés alatt álló megváltási díjakat stb. viszszatérítik nekik és ha az üzemtelepi hitelvállalást egy amortizációs kölcsönnel biztosítják. Vagyis méltóztatnak látni, maguk a kőbányai sertésszállástulajdonosok is azon a véleményen vannak, hogy talán hátrányos is reájuk, nézve az az ötesztendei terminus, amely ideig üzemüket ott már most bizonytalanságban folytathatják, és ők maguk is hajlandók volnának ennek a határidőnek megrövidítéséhez hozzájárulni azzal, ha viszont ehhez a kitelepítéshez a hatóságok nekik bizonyos kedvezményeket és bizonyos segítséget nyújtanának. Én azt hiszem, ezen az alapon igenis el lehet járni abban a tekintetben, — talán nem a törvényjavaslatban, hanem majd a végrehajtási utasításban — hogy ez a kitelepítés minél gyorsabban megtörténjék. Ezek volnának az erre a szakaszra vonatkozó megjegyzéseim. Módosításaim tehát arra vonatkoznak, hogy a »vagy egyéb okból« szavakat töröljük a javaslatból és hogy ne a telektulajdonosnak, hanem a hatóságnak adjunk kisajátítási jogot arra, hogy ilyen telekáthelyezéseknél a telektulajdonos részére megfelelő területről gondoskodjék. Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Müller Antal! Elnök: Müller Antal képviselő urat illeti a szó. Müller Antal: T. Ház! Nagyjában ugyanazokat a gondolatokat akartam kifejteni, amelyeket Petrovácz Gyula előttem szólott t. képviselőtársam elmondott, mert ez a 13. § tényleg nagyon helyesen megfogalmazott szakasz, nagyon helyes intézkedéseket tartalmaz, amikor a városkép szempontjából hátrányos kiálló és magas épületek rendezését rendeli el. Fontos ez különben nálunk, ahol a budai részen olyan gyönyörű kilátási helyek vannak. Már eddig is történtek olyan építkezések, amelyek zavarják a kilátást, tehát magától értetődő dolog, hogy ha egy városrendezési törvényjavaslattal jövünk, akkor erre is gondolunk. Nagyon helyesen tette a miniszter úr, hogy erre gondolt. Magam is helytelennek és talán szükségtelennek is tartom azt, hogy magánosok, telektulajdonosok részére is kisajátítási jog adás-