Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-182
Az országgyűlés képviselőházának 182. ülése 1987 február 11-én, csütörtökön. 299 annak a közműnek vagy gyógyfürdőnek a tulajdonosa, fontos az, hogy az a cél, amelyet a törvény a kisajátítási jog megadása révén el akar érni, tényleg eléressék. További javaslatát, hogy szakértőket hallgassunk meg a kártalanításnál, nem fogadhatom el. Itt a helyzet az, hogy törvényszéki, bírósági eljárások esetén a bírósági szabályok az irányadók és ott precízen meg van mondva, hogy mikor kell szakértőt meghallgatni és mikor nem kell. Végül javasolja a t. képviselő úr, hogy a beépítésre kijelölt területen beépítetlenül hagyott telkekre is vonatkozzék a kisajátítási jog és ezt kiegészíti a »belső« szóval, hogy a rendezésre kijelölt belső területre vonatkozzék ez a szabály. Ilyen terminus technikust ez a törvényjavaslat, hogy belső vagy külső terület, nem ; ismer, egyesegyedül a beépítésre alkalmas és kijelölt területet ismeri el terminus technikusként. Meg vagyok róla győződve, hogy azok a közületek, amelyek a városrendezést végre fogják hajtani és amelyeknek részére ezt a jogot biztosítottuk', nem város szélén beépítetlenül hagyott területeket fognak kisajátítani kedvezőbb városkép kialakítása érdekében, hanem csak olyan területeket, ahol a tulajdonos nem vállalja a beépítési kötelezettséget és az üres telek a belső városrész képét rontja. Mindezek alapján kérem, méltóztassanak Petrováez Gyula képviselő indítványai közül a »bővítéséhez« szót tartalmazót elfogadni, a többit elutasítani. Müller Antal képviselő úr a kisajátítási célokat ki óhajtja terjeszteni. Mindkét gondolata nagyon helyes; az egyik, hogy a telepítés céljait esetleg akadályozó telket — városi telepítést méltóztatik gondolni — kisajátítsuk, azonban ez a törvényjavaslatban már benne van, amennyiben a 12. § első bekezdésének c) pontja világosan megmondja, hogy (olvassa): »... avagy a város természetes fejlődését gátló akadály elhárításához szükséges.« Az ilyen telek kisajátítható és pedig nemcsak ennek a rendelkezésnek az alapján, hanem a városrendezési terv alapján is, ha ott például a város munkáslakásokat akar építeni. Ha az az általános városrendezési tervben jóváhagyást nyer, akkor ezen az alapon is kisajátítható. Ami a másik kérdést illeti, azt teljes mértékben koncedálom, de mégsem tudom elfogadni és pedig azért nem, mert a műemlékek kisajátításáról külön törvény rendelkezik és ezért itt nem lehetne azzal a törvénnyel ellenkező rendelkezéseket hozni, de ha jól tudom — legalább úgy vagyok értesülve — a műemlékek védelméről szóló törvény ebben a tekintetben kielégítően rendelkezik a pusztulásnak kitett műemlékek megvédése tárgyában. Ezért kérem, méltóztassanak Müller Antal képviselő úr indítványát mellőzni, mivel tulajdonképpen azok a gondolatok, amelyeket itt kifejezésre juttatott, más módon oldatnak meg. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A szavazás egyszerűbbé tétele céljából a szakaszt bekezdésenkint fogom szavazás alá bocsátani. Kérdem, méltóztatnak-e az első bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Pinezieh István és Petrováez Gyula képviselő urak módosító indítványával? (Nem!) Kérdem, méltóztatnak-e az első bekezdést Pinezich István képviselő úr módosító indítványával elfogadni, szemben Petrováez Gyula képviselő úr módosító indítványával 1 ? (Nem!) A Ház a 12. § első bekezdését Petrováez Gyula képviselő úr módosító indítványával fogadja el. Az első bekezdés végére Müller Antal képviselő úr pótlásképpen új szöveg felvételét indítványozta. Kérdem, méltóztatnak-e Müller képviselő úr indítványát elfogadni? (Nem!) A Ház Müller Antal képviselő úr indítványát elA második bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérdem, méltóztatnak-e a harmadik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrováez képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a (3) bekezdést eredeti szövegeben fogadja el. Kérdem, méltóztatnak-e a negyedik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrováez Gyula képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház a negyedik bekezdést eredeti szövegében fogadja el. Kérdem továbbá, méltóztatnak-e az ötödik bekezdést eredeti szövegében elfogadni, szemben Petrováez képviselő úr módosító indítványával? (Igen!) A Ház az ötödik bekezdést eredeti szövegében fogadja el. A hatodik bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. T. Ház! A napirend tárgyalására megállapított idő letelt. A vitát félbeszakítom. Javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy legközelebbi ülését a Ház holnap, pénteken délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzzük ki: a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatását, továbbá a mai napirendünk 2. pontja alatt szereplő törvényjavaslat és a 3—55. pont alatt szereplő mentelmi ügyek tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Veres Zoltán jegyző (olvassa az ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződött d. u. 1 óra 59 perckor-) Hitélesitih Czermann Antal s. k, Strausz István s. k, naplóbíráló-bizottsági tagok.
