Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kérdem, kíván-e még valaki szólni! (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni! Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! A Vázsonyi képviselő úr által felvetett gondolatot 'helyesnek tartom, azonban ez nem idevaló. Majd a végrehajtási utasításban gondoskodunk arról, hogy a hatóságok, amelyek előírják a biztosíték nagyságát, ezt a végzendő vagy elvállalt kötelezettség arányában állapítsák meg. Ennek nincs akadálya. (Helyeslés.) Elnök: A 6. § meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 7. §. Kérem a szöveg felolvasását. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 7. §-t.) Pinezich István! Elnök: Pinezich István képviselő urat illeti a szó! Pinezich István: A 7. § 7. bekezdéséinek második mondatában az az intézkedés van felvéve, hogy telekhatár rendezés esetén az érdekeltek kérelme nélkül elrendelt eljárás költségét; az az érdekelt viseli, akinek a telke gyarapszik. Szerintem ez nem helyes megoldás, mert nem mindig annak van feltétlenül előnye a rendezésből, akinek a telke gyarapszik. Lehetséges, hogy éppen neki áll legkevésbhé érdekében a határrendezés és a többi érdekeltek jobban vannak érdekelve. En tehát igazságosabbnak és inéi lányosabbnak tartom, ha a rendezés utáni telkek nagysága arányában osztalak fel a költség, amely olyan eljárás során merült fel, melyet az érdekeltek kérelme nélkül hivatalból indítottak meg. Tisztelettel kérem, méltóztassék módosító indítványomat elfogadni, amely szerint a költségviselés ezen igazságosabb megoszlás szerint történjék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Vázsonyi János! Elnök: Vázsanyi János képviselő urat illeti a szó! Vázsonyi János: T. Képviselőház! A 7. § 4. bekezdése azzal végződik, hogy a telekkönyvi hatóság határoz. Már a bizottságban voltam bátor eimlíteni, s az ügyvédi kamara beadványa megerősít engem abban a kérelemben, hogy méltóztassék ezt átszövegezni olyan módon, hogy »a telekkönyvi hatóság ítélettel határoz« a jogorvoslat biztonsága és a jogorvoslat kellő alapja végett, hogy a felső bíróságnak módja legyen elvi jelentőségű döntést is hozni, valamint hogy ne csak ítélettel határozzon a telekkönyvi hatóság, hanem a feleik és az esetleg szükséges szakértők meghallgatásával. A 7. § utolsó mondatához egy gondolatot kívánnék hozzáfűzni. Helyesnek tartanám, ha az is benne foglaltatnék a törvény szövegében (felolvassa): »Ha a rendezést valaki kellő alap nélkül kérte, vagy nyilván kizáróan a kérelmező érdekeit szolgálja, az ellenérdekű felek képviselete költségeiben elmarasztalható.« Tisztelettel kérném ezeknek a módosításoknak elfogadását. Elnök: Kíván még valaki szólni a 7. §-hoz1 (Nem!) Ha nem, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Ház! Pinezich képviselő úr indítványát elfogadom, azt teljes mértékben logikusnak tartom. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. ilése 1937 február 11-én, csütörtökön. 293 Ami Vázsonyi .képviselőtársam módosításait illeti, azt kívánom megjegyezni, hogy a telekkönyvi hatóságnak dolga, miként határoz. Vannak általános eljárási szabályok, ezeket itt újból szabályozni nem lehet. Amikor az általános eljárási szabályok előírják, végzéssel, különben ítélettel fog határozni. Ilyen speciális kikötésekkel az alaptörvény rendelkezéseit nem helyes és nem is lehet megváltoztatni. Kérem, méltóztassék a 7. §-t Pinezich képviselő úr módosításaival elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltó ztatik-e a 7. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Pinezich képviselő úr módosító indítványával. (Nem!) A Ház a 7. %-t Pinezich István képviselő úr módosításával fogadta el. Következik a 8. §. Veres Zoltán jegyző (olvassa a 8. §-t): Usetty Béla előadó! Elnök: Az előadó urat illeti a szó. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Indítványozom, hogy a 8. § (5) bekezdésének első sorában a »hatóság« szó helyébe a »törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület« szavak iktassanak be. Ennek indokolása az, hogy a telekátalakításnak a városrendezés ügyével fennálló tárgyi kapcsolatai, valamint a magánérdek szempontjából figyelembejövő jelentősége megokolttá teszi, hogy az eljárást csak olyan telkekre nézve lehessen lefolytatni, amelyeket erre a célra a törvényhatósági bizottság, illetőleg megyei városban a képviselőtestület kijelölt. Kérem, méltóztassék a szakaszt ezzel a módosítással elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Veres Zoltán jegyző: Petrovácz Gyula! Elnök: Petrovácz Gyula képviselő urat illeti a szó! Petrovácz Gyula: Tisztelt Képviselőház! Ez a szakasz új rendszert vezet be, — a telekátalakítás rendszerét — a városszabályozási problémába. Nem új ez a gondolat, ez a német Lex Adickes-nek átültetése a magyar törvénytárba, azzal a kis különbséggel, hogy a Lex Adickes kifejezetten csak beépítetlen területekre alkalmazható, amelyekre vonatkozólag a beépítési terv már jogerősen megállapíttatott. A Lex Adiekes alapgondolata az, hogy a telekátalakítási eljárás olyan területeken indíttassék meg, amelyeken még épület nincs és így a tervezett utcák középvonalai által határolt egyetlen telektömbtől kezdve bármilyen nagyobb, célszerűen határolt területen alkalmazható, tekintet nélkül a telektulajdonosok számára. Ez a mi »Lex add idé«-nk a házat is elveszi. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Hogy tetszett mondani?) »Add ide«. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nagyon szellemes!) Ez vonatkozik a házakkal beépített telkekre is, vagyis el lehet venni telekátalakítás formájában akárkinek a házát, akinek telkére ilyen labilis premissza után a telekátalakítási eljárást kimondják, ha — a szakasz szerint—: »...valamely telekcsoport az egyes telkek fekvése, alakja vagy kis terjedelme miatt a szabályoknak megfelelő beépítésre nem alkalmas«. Ebben a javaslatban visszatérnék az igazi Lex Adickes-re. A beépítetlen telkeknél ez helyes, de ott, ahol már házak vannak, nem szabad ilyen eljárást követni, annál keyésbbé, mert hiszen a 9. pontban még azt méltóztatik 43