Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. hajtására a törvényjavaslat tartalmazzon valami olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy ezt a kötelezettséget az illető város, vagy község a helyzetének megfelelően egy bizonyos ideig elhalaszthatja. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Megvan!) Megvan a miniszter akarata szerint. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ki mondja ki? A községi bíró mondja kii) Nem! Van itt például közigazgatási bíróság is. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: A minisztérium azért van!) De bele kellene venni a törvényjavaslatba azt is, hogy ilyen és ilyen helyzetben elhalaszthatja ... (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Alkotmányos országban a minisztérium kormányoz!) Ez nem kormányzási kérdés, ez tehervállalási, teheráthárítási kérdés, t. miniszter úr. (Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Ez hozzátartozik a kormányzáshoz!) Igen t. Képviselőház! Űjra hangsúlyozom aggályaimat az anyagi viszonyok, különösen a háztulajdonosok anyagi viszonyai miatt ezekkel az intézkedésekkel szemben, amelyekben — mondom — semmiféle megkötés sincs és ha mégis el méltóztatnék fogadni ezt a szakaszt, minthogy javít valamit a helyzeten, ha nem is ebben a tekintetben, de más irány ban, úgy kérem, hogy Petrovácz Gyula igen t. képviselőtársam határozati javaslatával méltóztassanak elfogadni, amelyhez csatlakozom, (Helyeslés half elől. — Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Nincs határozati javaslat!) Elnök: Szólásra következik az előadó úr. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Az 1. §-hoz a következő indítványt vagyok bátor előterjeszteni. Indítványozom, hogy a (4.) bekezdés b) pontjának 6. és 7. sorában »a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel« szavak helyébe »az iparügyi miniszter a belügyminiszterrel« szavak iktattassanak be, (Helyeslés half dől.) Ez azoknak a felszólalásoknak eredménye, amelyek képviselőtársaink részéről hangzottak el. így a döntő súly most az iparügyi miniszterre kerül. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék ezt a módosító indítványomat elfogadni. Magamévá teszem azt a Vázsonyi képviselőtársunk által beterjesztett indítványt, amelyhez a miniszter úr is volt szíves hozzájárulni, hogy az 1. § (2.) bekezdésének 16. sorában »üdülőhelye« szó után beszúrandók a »sportterületek és kiállítási területek« szavak. Kérem, méltóztassék mindkét indítványt elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Az iparügyi miniszter urat illeti a szó. Bornemisza Géza iparügyi miniszter: T. Képviselőház! Mielőtt az 1. §-szal kapcsolatban elhangzott indítványokra térnék rá, méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval, visszatérjek Fábián Béla t. képviselőtársam tegnap elhangzott beszédére. Tegnap a tanácskozásra szánt idő már letelt, nem volt módomban neki rögtön válaszolni, így tehát méltóztassék megengedni, hogy ezt most tehessem meg. A gyorsírói ^ feljegyzésekből kitűnőleg Fábián képviselő úr a következő kijelentéseket tette (olvassa): »A kisajátításnál a javaslat szerint a közigazgatás szerepel « »Addig nem lehet elvenni, a tulajdont képező telket vagy földet, amíg a bíróság által nincs eldöntve az ügy« és megemlítette, hogy »a bíróság szerepét meg méltóztatott szüntetni a kisajátításoknál«. lése 1937 február 11-én, csütörtökön. 279 Az előadó úr már reflektált Fábián képviselő úrnak erre a felszólalására, én csak röviden bátor vagyok rámutatni arra, hogy ha a képviselő úr 'elolvasta volna a (törvényjavaslatot, annak indokolását és nem előtte szólott ellenzéki 'képviselő társainak beszédéből vette volna beszédanyagát, akkor sohasem kockáztatott volna meg- ilyen megjegyzést, mert a törvén y javas alt indokolása 24. és 26. oldalán.világosan megmondja és a törvényjavaslat egészéből is kitűnik, hogy a törvény javaslat szerint — példának csak ezt az egy-két kitételt hozom fel, — (olvassa): »Az új közös ihatárt az építésügyi hatóság állapítja meg, az átengedett telekrész értékének megtérítése ügyében pedig, hacsak a felek előzetesen ímeg nem egyeznek, a bíróság dönt«. Azután egy 'másik rmdelkezés (olvassa): »A kisajátítás alaptörvényének, az 1881 : XLI. tc.-inek rendelkezéseit a gyakorlat a kisajátítási jog önálló, széles rendszerévé építette ki. A törvényjavaslat oiern 'bontja meg ezt a. rendszert, ihanem kiegészíti s a városrendezés körében alkalmazását a szükséghez 'képest leegyszerűsíti«. Végül, mondja az indokolás, (olvassa): »Magától értetődő, hogy a tör vény javaslatban említett célokra kisajátításnál, amennyiben a törvényjavaslat eltérően nem rendelkezik, a kisajátítás általános szabályait, illetőleg a fennálló külön szabályokat kell alkamaani«. Tehát mégegyszer hangsúlyozom, hogyha a képviselő úr akkor, amikor erre a kérdésre már részletesen kitértem ilyet állított, úgy kénytelen vagyok feltételezni, hogy felületesn olvasta el a törvényjavaslatot és csak így kockáztathatta meg azt az állítását, hogy eszerint a törvény ja viaslat szerint a kisajátításnál a 'bíróság szerepét megszüntetjük. Méltóztassék (megengedini, hogy visszatéríek az 1. §-isz;al kapcsolatban elhangzott felszólalásokra. Petrovácz képviselő úr a városrendezési terveik elkészítésének kritériumát, illetőleg kötelezővé tételét neon helyesli a törvényjavaslat által megállapított keretekben, hanem külföldi mintára, bizonyos lélekszámhoz, kívánja kötni. Bár Petrovácz képviselő úr konkrét indítványt erre vonatkozólag nem nyújtott be, mégis (méltóztassék megengedni, hogy röviden reflektáljak erre a javaslatára. r Külföldön tényleg az a helyzet, 'hogy egyes államokban a városrendezési terveknek az elkészítését bizonyos fejlődéshez és lélekszámhoz, kötik. Azonban éppen a külföldi példa azt mutatja, hogy ezen a téren sem alakult ki egységes felfogás, mert egyik helyen 10.000 lakost, a másik helyen 2000 lakost, a harmadikon esetleg más számot állapítanak meg, mint annak kritériumát, hogy mikor kezdődik a városrendezési tervek elkészítésének szükségessége. Ez azt mutatja, hogy ez is leihet egy szempont, azonban ez onszágról-ország-ra más és más. Az én véleményeim szerint «okkal helyesebb a törvényjavaslat szempontja, amefy szerint à városrendezési tervet el kell készíteni a városnak, tehát annak a városnak, amelynek az élete városias jellegű, ^amelyiknek — és ez, a fontos momentum — olyan fejlettebb közigazgatási formája van, hogy amnak a városrendezési tervnek az összes járulékait végre is tudja hajtani. Enélkül hiába készíttetek egy hat-hétezer lakosú községgel egy városrendezési tervet. : (Petrovácz Gyula: 30.000!) Erre is vissza fogok térni. Szóval hiába készíttetem el a tervet, ha 1 a község közigazgatási apparátusa nem alkal-, 41*