Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-173

Az országgyűlés képviselőházának 173. ülése 1937 január 26-án, kedden. 9 A törvényjavaslatnak igen lényeges intézkedése az, hogy az autonóm testületeket műszaki közegek alkalmazására lehet kötelezni. Tudni kell, hogy az országban 11 törvényhatósági jogú város, 45 megyei város és 59 olyan község van, amelynek lakossága a tízezer lélekszámot meghaladja. A törvényhatósági jogú városokban és a megyei városokban is három kivételével megvannak a műszaki közegek, az 59 tízezer lelket meghaladó lélekszámú községekből azonban tudomásunk ^szerint hat vagy nyolc helyen vannak csak műszaki közegek, a többi_ helyeken pedig nincsenek. Most a törvényjavaslatban felhatalmazás adatik a minisztereknek arra, hogy a műszaki közegek alkalmazását elrendelhessék. Ez természetes is, mert tízezer lelket meghaladó községnek már olyan problémái vannak, amelyeket műszaki közegek nélkül megoldani nem lehet. Lehet, hogy ez bizonyos fokú megterhelést jelent az illető községekre, de előny, amely ebből származik, bőségesen megéri azt az áldozatot, amelyet erre fordítanak, mert a törvényjavaslat egy másik szakaszának értelmében ezek a községek, amelyek városrendezés alá esnek, megfelelő közszolgáltatásokat szedhetnek. Ez a szakasz megmondja, hogy az építésrendészet szabályait azokon a feltételeken és rendelkezéseken felül, amelyeket a miniszterek megállapítanak, míg a Közmunkák Tanácsa, más helyekeri pedig a vármegye, vagy' pedig a törvényhatósági város törvényhatósági bizottságának szabályrendelete állapíthatja meg úgy, ahogyan a helyi viszonyok megkövetelik. Az iparügyi miniszter a 23. §. szerint igen fontos és lényeges körülményeket állapíthat meg és olyan rendelkezéseket tehet, amelyek a mai állapottal szemben valósággal hiányt pótolnak. Megállapíthatja azt, hogy a jelentősebb építkezéseknél különleges szakértőt kell alkalmazni és a középületeknél esetleg tervpályázat útján kell a tervet elkészíttetni. Ez eddig nem volt meg és ez nagy hiány volt, mert nagyon sok olyan különleges rendeltetésű épület van, amelynek építését csak úgy lehet helyesen megoldani, ha tervpályázatot írnak ki és többen szólhatnak hozzá és nemcsak az alkalmazott tisztviselő ^műszaki közegek. A törvényjavaslat azután megállapítja az iparügyi miniszternek azt a jogát is, hogy .az alvállalkozónak a munkájából folyó járandóságait közszolgálati úton biztosíthatja. Eddig nagyon sok panasz volt ebben a tekintetben és nagyon sok pernek volt az alapja az, hogy a fővállalkozó felszedte a pénzt és az alvállalkozónak nem fizette ki a járandóságát, az elmehetett pereskedni és esetleg sohasem kapta meg járandóságait. A miniszter ezeket a jogokat rendelettel biztosíthatja. Az iparügyi miniszter rendelettel megállapíthatja, hogy milyen fűtési mód és tüzelési technika alkalmazandó bizonyos körzetekben. Ez különösen nagyvárosokban fontos, ahol a koromtól és füsttől kell megvédeni a lakosság egészségügyét. A 24. § a vegyes, rendelkezésekkel foglalkozik. Megmondja, hogy ezeknek a városrendezési céloknak elérése végett közszolgáltatásokat lehet szedni, vagy a telektulajdonosokat a telekérték arányában, vagy pedig a telekértekemelkedés arányában, az úgynevezett batterment alapján lehet közszolgáltatásra kötelezni. Megállapítja, hogy útburkolásoknál és a közművekhez bizonyos hozzájárulásokat szedhetnek az egyes közületek; megállapítja, hogy azok a díjak, amelyeket építési engedélyekért, KÉPVISELŐHÁZI NAPIiÓ. XI. használhatósági engedélyekért szednek, a várost illetik meg és végül kimondja a törvényjavaslatnak ez a szakasza, hogy az ezekből befolyó jövedelmeket nem lehet más célra fordítani^csaka városrendezésre, amit majd ennek a törvénynek alapján fognak elvégezni. A 25. § megállapítja az építésügyi hatóságokat, megmondja, bogy első, másod- és harfokon hová taroznak az ügyek. Igen érdekes rendelkezése a törvényjavaslatnak 26. §-a, amely hites mérnöki intézményt létesít Megmondja ez a szakasz, hogy ott, ahol a hatóság hatáskörébe tartozó ügyek műszaki vonatkozásait nem tudják elintézni azok a műszaki közegek, amelyek alkalmazva vannak, — vagy pedig ahol nincsenek is ilyenek — ott hites mérnököket lehet alkalmazni Megállapítja ez a törvényjavaslat azt is, hogy miképpen lehet és kell a hites mérnököket kinevezni, továbbá megállapítja jogkörüket és azt a területet is, amelyen működhetnek és végül megállapítja azokat a díjakat, amelyeket szedhetnek. Kimondja, hogy a miniszter elrendelheti, hogy különös méretű, szerkezetű, rendkívüli terhelésű épületeknek és más építményeknek vagy létesítményeknek tervére vonatkozó számításokat hites mérnökökkel kell elvégeztetni, illetőleg velük kell felülvizsgáltatni azokat. Megállapítj cl ci törvényjavaslatnak ez a szakasza, hogy ezt a jogviszonyt együttesen a belügyminiszter, az iparügyi miniszter és az igazságügyminiszter szabályozzák. A törvényjavaslat 27. §-a is érdekes újítást tartalmaz, mert kihágásnak nyilvánítja azokat a cselekményeket, amelyeket majd ennek a törvénynek tilalmával szem3-m, illetőleg az építésügyi szabályok elleneié követnek el. Megállapítja, hogy ez pénzbüntetéssel büntetendő, sőt ha ez a kihágás lakás céljára szolgáló épülettel kapcsolatban követtetik el, akkor két hónapig terjedhető elzárással is büntethető a kihágás elkövetője. Itt egy újítás van a törvényjavaslatnak ebben a szakaszában és pedig az„ hogy kimondja, ha az illető telek tulajdonosa vagyoni hasznot ért el, akkor az ingatlan értékének egytized részéig terjedhető külön bírságot lehet még a másik bírságon felül kiszabni rá. Erre azért volt szükség, nehogy itt egyesek csak azért,_ hogy illetéktelen hasznot húzzanak, belemenjenek ilyen vállakózásokba abban a hiszemben, hogy talán äz építésügyi hatóság nem fog a dologra rájönni, vagy ha rájön, akkor egyszerű pénzbírsággal meg lehet úszni a dolgot. Ezért a törvényjavaslat igen szigorú rendelkezést léptet életbe. Kimondja ez a szakasz még azt is, hogy mindezeket a díjakat közadók módjára lehet behajtani. Végül a 29. § foglalkozik az életbeléptetéssel és kimondja, hogy az életbeléptetést a belügyminiszter az iparügyi miniszterrel, különös esetekben pedig a honvédelemügyi miniszterrel együtt foganatosítja. Mélyen t. Ház! Ez a törvényjavaslat albizottság álláspontja szerint — de az én szerény álláspontom szerint is, — teljes mértékben alkalmas arra, hogy megvalósítsa azokat az alapelveket, amelyek egy helyes városkép és városrendezés kialakításához szükségesek és alkalmas arra, hogy rendezettséget és jogbiztonságot szolgáltasson mindazoknak, akik érdekelve vannak egy városkialakítás, vagy egy városrendezés szempontjából s ezért tisztelettel kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általá1 nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfo2