Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

136 Az országgyűlés képviselőházának ügyvéd szerepköréhez lehet hasonlítani. Egy ügyvéd, akihez kliense, mondjuk egy ezerpengos ügyben fordul, köteles őt a bíróság előtt védeni, mert hiszen a kötelező ügyvédi képviselet már ezer pengőnél megvan. Mennyivel inkább /szük­séges tehát, hogiy itt, ahol nem ezerpengos érté­kekről, hanem 30—40.000, sőt százezer penős érté­kekről van szó, szakkérdésben is> meglegyen a közönségnek a bizalmi embeire. Éppen ezért ezen a téren is várjuk a miniszter úr válasziát arra nézve, vájjon hajlandó-e keresztülvinni a szétválasztást vagy sem. Szükséges, — erre a törvényjavaslat is alludál és felhatalmazást ad a miniszter úrnak — hogy a kisiparosok, az alvállalkozók jogát megvédelmezzük. (Müller Antal: Ez nagyon helyes!) A javaslat azonban úgy szól, hogy közigazgatási természetű rendelkezéseket tehet a miniszter úr. Ilyen például, — és erre utal az indokolás — hogy az alvállalkozó jelentse be az ipartestületnek a munka elvégzését. (Mül­ler Antal-* Ennek nem lesz sok eredménye!) Azt akarom kérdezni a miniszter úrtól, hogy atmá't a törvényjavaslat tartalmaz és amit az indoko­lás magyaráz, elegendő lesz-e arra, hogy meg­védelmezze az alvállalkozókat jogos igényeik érvényesítésélben. Akárhányszor megtörténik, hogy a generálvállalkozó egy vidéki városból megy oda. A kisiparos ma munkaéhes, kényte­len elfogadni minden előzetes meggondolás nélkül a munkát, anélkül, hogy kontrollálná a generálvállalkozót, vájjon annak megvan-e a garanciája. A generálvállalkozó felveszi a pénzt és a kisiparos, aki ott marad, egy fillért sem tud behajtani, vagy pedig azzal próbálko­zik, hogy az építtetőn hajtsa be és az építtető mégegyszer köteles házát megfizetni. Ez kétség­telenül igen nagy anomália, súlyosan érinti az építtetőt és a. kisiparost is. Kérem a miniszter urat, hogy ne ilyen homályos kijelentésekkel jöjjön, mint amilyeneket ez a törvényjavaslat tartalmaz, hogy »közigazgatási természetű ren­delkezésekre« van felhatalmazása, hanem igenis méltóztassék kimondani, hogy szükség esetén az alvállalkozó kisiparos befektetett tökéje és munkája csakugyan lehetőleg peres eljárás nél­kül nyerjen kielégítést. (Mozgás a középen.) Foglalkoznom kell még újira a Balaton problémájával is. Azt kell még elmondanom' egészen röviden, hogy a Balaton partjának^ be­építése szempontjából is elkésett ez a törvény­javaslat. Ha ez a törvényjavaslat 8 vagy 10 évvel ezelőtt jön, akkor a Balaton partjának beépítési konjunktúrája, amely tagadhatatlanul megvolt, ezen a törvényen keresztülszűrődve, helyes mederbe terelődött volna. Az a helyzet, hogy a svájci és olasz tavak sokkal kisebbek, mint a Balaton, és sokkal gazdagabb, idegen­forgalmi réven is gazdagítottabb országban fek­szenek, tehát természetes dolog, hogy ezeknek a tavaknak egiész környékét könnyen beépít­hették s ott meg is van a lehetőség a közművek létesítésére, mert ott tőke bőven van. A Barton azonban jóval nagyobb, semhogy teljesen körül lehessen építeni. Ez legfeljebb a parcellázásra vkgyó telektulajdonosok álma. A parcellázási törvénynek meg kell akadá­lyoznia azt, hogy minden kis falu, amely a Balatontól öt kilométerre van, fürdőbelye«dit játszón és igényeket támasszon a fejlesztés tekin­tetében. Itt az volna a helyes eljárás, ha meg méltóztatnék határozni, hogy a külföldiek meg­felelő ellátása szempontjából melyek azok a fürdőhelyek, amelyek a fejesztésre joggal 77. ülése 1937 február 3-án, szerdán. igényt tarthatnak és ezeket métóztatnék na­gyobb állami dotációban részesíteni, nem pe­dig jelentéktelen helyeket felvirágoztatni pró­bálni és állandóan felesleges lehetőségeket nyújtani arra, hogy az egész Balaton 200 kilo­méteres hossza egyetlenegy összefüggő fürdő­hely akarjon lenni. (Zaj.) Enök: A t., képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem, szíveskedjék beszédét befejezni. Meizler Károly: T. Ház! Szerettem volna még arról is beszélni, hogy mit kellett volna ebbe a törvényjavaslatba venni, de erre már nincs időm. A törvényjavaslat kétségtelenül helyes, jó megoldásokat hoz, de a javaslatot abból a szempontból is bírálni kell, vájjon lesz-e elég pénz a megvalósításához. Ha a pénzügyminisz­ter úr megtölti ezt a keretet pénzzel és lehe­tőséget nyújt arra, hogy a városok közüzemei ennek alapján járjanak el, abban az esetben ez a javaslat igenis hasznos lehet. Mivel azon­ban azt látjuk, (Zaj a jobboldalon) hogy ezek a szempontok nem teljes mértékben érvénye­sülnek és Imivel alkotmányjogi szempontból is az a helyzet, hogy a miniszter úr és a javas­lat jót hoz, de a jót nem, jól hozza, ezért a javaslatot nem fogadom el. (Zaj és mozgás.) Elnök: T. Ház! Legutóbbi ülésünkben ho­zott határozat érteimében az interpellációkra 1 órakor térünk át. Ezért a vitát félbeszakí­tom. Javaslatot teszek arra vonatkozólag, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtö­kön délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napi­rendjére tűzze ki a Ház a ma tárgyalt törvény­javaslat vitájának folytatását. Méltóztatnak napiirendi javaslatomat elfogadni? (Igen.) A Ház a napirendi javaslatot elfogadta. Következnek az interpellációk. Az első Ba­kovs'zky Tibor képviselő úr interDellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felol­vasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz a liszt­forgalmi adóváltság eltörlése, vagy legalább erőteljes csökkentése tárgyában: Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a nem termelői r rétegeket erősen sújtó lisztforgalmi adóváltságot — figyelemmel a búzaárak erős emelkedésére — teljesen eltörölni, vagy leg­alább oly mértékben csökkenteni, hogy a fo­gyasztók a lisztárban imegérezzék az árcsök­kentést?« Elnök: Az interpelláló' képviselő urat illeti a szó. Rakovszky Tibor: T. Ház! Már a múlt hé­ten el akartam mondani ezt az interpelláció­mat, akkor azonban a pénzügyminiszter úr megkért arra, hogy másiránvú elfoglaltsága miatt halasszam el interpellációmat, örülök, hoírv itt van a pénzügyminiszter úr, (Éljenzés jobbfelől.), mert úgy érzem, hogy ezt a kérdést, amely sok-sok millió szegény embert érdekel, a pénzügyminiszter úr is kellő figyelemre fog­ja méltatni és megteszi azokat az intézkedése­ket, amelyek feltétlenül szükségesek ezeknek az anomáliáknak kiküszöbölésére. Nagy figyelemmel olvastam a múlt héten a miniszterelnök úrnak a kormánypártban el­mondott beszédét és objektíve mesr kell állapí­tanom, hogy a nagy jóakarat mellett néhány komoly intézkedés igéretét is tartalmazta, ígv különösen az Ofb.-földesek sorsának megjaví­tása érdekében. Ezzel kapcsolatban nekünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom