Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.

Ülésnapok - 1935-177

Az országgyűlés képviselőházának 177. ülése 1937. évi február hó 3-án, szerdán, Kornis Gyula és vitéz Bobory György elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - A városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Malasits Géza, Schandl Károly, Meizler*Károly. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása! — Interpellációk : Rakovszky Tibor — a pénzügyminiszterhez — a lisztforgalmi adóváltság eltörlése tárgyában. — Matolcsy Mátyás — a földmívelésügyi miniszterhez — a mezőgazdasági munkabér rendezése tárgyában. A földmívelésügyi miniszter válasza. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen voltak : Darányi Kálmán, Bornemisza Géza, Fabinyi Tihamér. (Az ülés kezdődött d. e. 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A jegyzőkönyv vezetésére Esztergályos János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Szeder János jegyző urakat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a felsőház elnökének átiratát, amelyben tudatja, hogy a felsőház az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatot a képviselőház szövegezésében változtatás nélkül elfogadta. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Az ily módon létrejött törvényt további alkotmá.nyos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz fogom áttenni. Bemutatom a t. Háznak a függőben lévő indítványok és interpellációk jegyzékét. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a városrendezésről és az építésügyről szóló törvényjavaslat (írom. 302., 349. sz.) vitájának folytatása. Szólásra következik Malasits Géza képviselő úr. Malasits Géza: T. Ház! A Ház pénteki ülésének legutolsó szónoka Ember Sándor t. képviselőtársam volt. akit nagy élvezettel hallgattam, de őszintén szólva nem tudom optimizmusát osztani, amellyel ezt a törvényjavaslatot bírálta. Sokkal többet vár t. képviselőtársam ettől a törvényjavaslattól, mint amennyit ez valaha is meg fog valósítani. . Azóta,' hogy Emher Sándor t. képviselőtársamat meghallgattam, még kétszer átolvastam a törvényjavaslatot, úgy az eredetit, mint azt, amelyet a bizottságban letárgyaltunk, de semmi nyomát nem találom benne annak, amit a képviselő úr a törvényjavaslatnak imputait, hogy t. i ez a javaslat alkalmas lehet egyfelől arra. hogy a városrendezés és a lakásépítésügy KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XI. kérdését előbbre vigye, másfelől pedig arra, hogy véget vessen a sokszor felháborító visszaéléseknek; amelyek a parcellázás nyomán keletkeznek. Ember Sándor t. képviselőtársam beszédének substratuma végül az, hogy ez a törvénytervezet alkalmas lesz arra, hogy megakadályozza a telek- és lakásuzsorát. Erre is csak azt mondhatom, hogy a törvényjavaslatot, miint már mondottam, figyelmesen átolvastam és én is csak arra a megállapításra jutottam, amelyet Petrovácz igen t. képviselőtársam is hangoztatott, hogy t. i. a javaslat nem hoz általános érvényű szabályozást és nem oldja meg azokat a problémákat, amelyek megoldására pedig címénél fogva hivatott lenne. Legnagyobb hibája a törrvényjavaslatnak az, hogy kerettörvény jellegű és így a városszabályozás és az ezzel kapcsolatos építésügy legégetőbb kérdéseit megoldatlanul hagyja, illetőleg azok megoldását felhatalmazás formájában átutalja a belügyminiszterhez. Ezzel az intézkedéssel az anélkül is vérszegény és valójában csak névleges autonómia még inkább elsorvad és összeszűkül. En vidéki várost képviselek és így kötelességemnek tartom az előttünk fekvő javaslatot a vidéki városok szempontjából bírálni. Mindjárt elöljáróban meg kell említenem, hogy a javaslatnak a városok pénzügyei szempontjából igen nagy jelentősége van, sokkal ^nagyobb jelentősége, mint amilyennek azt általában előttem szólott t. képviselőtársaim tekintették. Itt van mindenekelőtt az a körülmény, hogy a kormánynak joga van ráparancsolni a városokra, hogy készítsenek városrendezési tervet s ott van a többi: hogy bizonyos területeket, ^amelyek eredetileg nem szerepeltek a városrendezési tervben, vonjanak be a városrendezési tervbe, lássanak el közművekkel^ készíttessenek hozzá utakat, hozzanak egyáltalában olyan állapotba, mint a kormány kívánja. Megkövetelheti a kormány, hogy a városok azokat az intézkedéseket, amelyeknek elvégzését a belügyi kormány elrendeli, záros határidőn belül végrehajtsák. Ezekkel az intézkedésekkel a városokra olyan terheket rónak és a városok veze17