Képviselőházi napló, 1935. XI. kötet • 1937. január 26. - 1937. március 2.
Ülésnapok - 1935-176
Àz országgyűlés képviselőházának If 6 zal a célzattal tettük, hogy a törvényen még javítsunk. (Hertelendy Miklós: Ez helyes ellenzéki álláspont!) Csak akkor döbben rá az ember arra a rendszertelenségre, amely a városszéli építkezéseknél mutatkozik, amikor elhagyja a főváros határát. Majdnem mindenütt ötletszerűen építkeztek s a háború utáni házak tízezrei minden rendszer nélkül jöttek létre. Itt látjuk, hogy mennyit mulasztottunk az új házhelyek kiosztásánál ennek a törvénynek hiányában. Ennek a törvénynek meg kellett volna előznie azt az időt, amikor tízezrével épültek ezek a kis házak, hogy már ezeket is rendszeresen az egészségügyi kívánalmaknak megfelelően építsék. T., Ház! Több képviselőtársam rámutatott már arra, hogy aggályosnak tartja a törvényjavaslat egyes szakaszait a magántulajdon szempontjából. Még az egységespárt részéről tegnap felszólalt Árvátfalvi Nagy István barátom is azt mondotta, hogy aggályosnak tartja egy pár szakasznak a szövegezését. Ezeken tehát módosítani kell és azt hiszem, hogy Petrovácz Gyula barátom is éppen ezekre a szakaszokra mutatott rá, amikoir azokról a hibákról beszélt, amelyekből a törvényjavaslat életbelépése esetén kár származnék egyesekre és a közületekre. Tudom, hogy minden rendezés és minden kisajátítás mélyen belenyúl a magántulajdonba. (Felkiáltások jobbfelől: Az természetes!) Sem városrendezésit, sem a köz szempontjából való más rendezést nem lehet úgy elintézni, hogy az ne érintse itt-ott a magánérdéket és imitt-amiott súlyosabban is hele ne nyúljon a magánérdekbe. (Esztergályos János: Igen, de a nagybirtoktól egy talpalatnyi földet sem vettek el kárpótlás nélkül, itt pedig a kisemberektől vesznek el kártalanítás nélkül! Ez a különbség. — Zaj és ellenmondás ok a jobboldalon. — Kölcsey István: Vagy on váltság! — Sárkány Ernő: Olvassa el már egyszer a törvényjavaslatot!- — Hertelendy Miklós: Kártérítést kapnak mind! — Elnök csenget.) Amint előttem szóló képviselőtársaim is azt mondták, hogy ebben a törvényjavaslatban szociális érzék nyilvánul meg és a kisemberek érdékeit szem előtt tartja, én is azt hiszem, hogy ha a kisemberek kis vagyonkájába, talán nagyon nehezen 'megszerzett kis ingatlanába vágna bele a rendezés, szerintem a végrehajtási utasításban is lehetne olyan intézkedéseket tenni, hogy a szegény emberek érdekei bizonyos tekintetben megvédessenek, vagyis, hogy ezek engedményeket kaphassanak. A javaslat főleg a városokra terjeszti ki a szabályozást, a községekre csak. annyiban, hogy a telekfelosztásról, telekhatárrendezésről intézkedik és olyan községekben, ahol gyógy- és üdülőhely van, bizonyos tekintetben szintén rendezi a kérdést. Általában azonban a javaslat csak a városokra terjeszkedik^ ki. Már pedig szerintem a szabályozás és építkezés követelményeit minden községre ki kellene terjeszteni. Ez m községnek is, a vidéki lakosságnak is érdeke. A fővárosban már hosszú idő 'óta kialakult gyakorlat van a, városrendezés és a kisajátítás terén s a törvényjavaslat most sok esetben úgyszólván a gyakorlat niesgyéjén halad. A székesfővárosnál például az utak részére való kisajátítás már régebben gyakorlatban volt olyan formában, hogy ahol utak részére történt kisajátítás, ott egyharmadrész ütése 1937 január È9-ên, pénteken. 91 területet kellett leadni a köznek. Itt nem mindig igaz az, hogy aki a területet leadja, az károsodik, mert hiszen ha új utat nyitnak, vagy ha az új út nyitása frontképződést eredményez, ott magától értetődően a telek értéke is magasaibb lesz. Ami tehát elvész a réven, az megtérül a vámon. A szociáldemokratapárt részéről szóvátették, hogy az előkertet le kell adni. Én ezt sem tartom olyan súlyosnak, hiszen ez a rendelkezés eddig is megvolt. (Esztergályos János: Kívánom önnek, hogy legyen egy előkertes háza és vegyék el az előkertet e törvény alapján!) Köszönöm szépen a jókívánságot; ha előkertes házam lenne, annak nagyon örülnék. A zártsorú építkezésnél is vannak előkertek, mint például a Thököly úton. (Flandorffer< Ignác: A Rottenbillerutcában is van zártsor!) Ott is. Ha a közlekedés, vagy a kqz érdeke megkívánja, természetes, hogy az előkertet le kell adni. Sok háztulajdonos talán szívesen is adja le, különösen ott, ahol üzletek vannak a házakban, mert így az üzletek közvetlen érintkezést kapnak a közönséggel. Nagyon helyes, hogy a telekátalakítás és a határrendezés után mindjárt meg kell határozni, hogy milyen legyen az építkezés. Ez az a bizonyos tervszerűség, amit a jövőben nem lehet kikeirülni. A törvényjavaslat gondoskodik a közművek létesítésének megtérítéséről. Ez természetes. Ki fizesse a közműveket más, mint az, akinek érdekében azt bevezették 1 ? Bár adná az Isten, hogy minél több vidéki városunkban tudnánk közműveket létesíteni, mert.ezen a téren, sajnos, különösen a vidéki városokban nagy hátrány és elmaradottság mutatkozik. Az is fontos, hogy a közműves területen a tervek alapján lehet építkezni, nem pedig megfordítva, amint például a székesfővárosnál is van, hogy építkeznek olyan területen, ahol egyáltalán semmiféle közmű nincsen. Amint egy, vagy két ház épül ott, már elvárják és követelik a várostól, hogy vigye oda a közmüveket. így nagyon szétfolyna a közművek hálózata. A fővárosban van egy óriási terület, amely közművekkel teljesen el van látva, azonban épületek nélkül áll és viszont sok olyan helyen építkeznek, ahol nincsen semmi néven nevezendő közmű. Pedig ä szabályozásnak az is fontos kelléke, — és ezt mindig elő is kellene írni — hogy elsősorban közművekkel ellátott területeken építkezzenek és ne drágítsák meg az építkezést azzal, hogy mindig arrafelé mennek, ahol a spekuláció esetleg telekparcellázást csinál, azután pedig sokszor otthagyja azokat a szegény embereket és azoknak kell fizetni majd a súlyosan megterhelt közműveket, holott nagyon sok olyan terület van, amely már.régen el van látva, közművekkel." Nagyfontosságú a végleges szabályozási terv azért is, mert biztonságot hoz, munkaalkalmat biztosít és a fejlődést teszi lehetővé. T. Ház Látjuk, hogy Budapest egyes területein, ahol nem volt meg a végleges szabályozási terv, milyen elmaradottság van. Itt van például Óbuda. Óbudának gyönyörű r fekvése van, gyönyörű kilátás nyílik onnan és az ott lakók évtizedeken át nem: tudták • elérni* azt, hogy végleges szabályozási tervet készítsenek, mert vagy a Közmunkák Tanácsa, vagy pedig más hatóság beleszólt abba, úgyhogy Óbuda elmaradt és az a gyönyörű dombos része azért 14*
