Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-170

464 Az országgyűlés képviselőházának 170, bűnvádi eljárás lefolytatásához szükséges felhatalmazást 1936. évi március hó 10. napján 1059/1936. szám alatt megadta. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Esztergályos János országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Elnök: Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A jelentés ezt mondja: felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Esztergályos János mentelmi ügye. Ez a legkülönösebb felhatalmazás, amelyről életemben hallottam, mivel egy olyan ügyben ad felhatalmazást a felhatalmazás megadására feljogosított hatósági személy, amely ügynek minden aktája az ő kezén ment keresztül és az illető ismeri is a fegyelmi ítéletet abban az ügyben, amellyel kapcsolatban itt most ez a per keletkezik. A felhatalmazást megadó főszolgabíró úr ismerte az aktákból és más úton is a helyes tényállást, tudhatja, ho#y amit a cikk megírt, mind helytálló és ha ő esetleg nem is tndta volna ezt, azok, akik az esetet kivizsgálták és akik az eset kivizsgálása nyomán a fesryelmi ítéletet meghozták. — és a fegyelmi ítélet marasztaló volt! — feltétlenül kellett, hogy ebben az ügyben az igazságot elismerjék.. t A fegyelmi ítélet igen hosszú előzmények után jött létre, hiszen természetes, hogy azok, akikről ebben a cikkben szó volt, — a szegedi vendégek és helyi potentátok, akiket a cikk megemlített — minden magyarázkodást és befolyásolást latba vetettek azért, hogy ez a fegyelmi ítélet ne legyen marasztaló. Az alispán úr ezt a fegyelmi ítéletet mégis úgy hozta meg, hogy az illető orvost az orvosi hivatáshoz méltatlan magatartásáért fegyelmileg elmarasztalta. Ezek után egy kissé vakmerő dolognak tartom, hogy egy ilyen fegyelmi ítélet bélyegével a hátán a doktor úr idejön és amellett még a lapon külön is kereskedik és elégtételt akar szerezni a maga igazságáért, amiről szó sem lehet, amit a fegyelmi ítéletben nem kapott meg. Azt is -mondhatom, valósággal két bőrt akar lenyúzni ugyanarról a rókáról, mert közvertleinül aiz eiset 'megírása, a cikk megjelenése után következő napokban a sajtótörvény meglehetősen hiányos rendelkezéseit felhasználva, egy helyreigazítást küldött be a laphoz, amely 'helyreigazításban tagadta ezeket a tényeket, amelyek később a fegyelmi ítéletben valóknak bizonyultak és a lap ezt a helyreigazító nyilatkozatot annakidején le is közölte. Azt hiszem, egy kicsit túlságosan sok elégtétel volna a marasztaló fegyelmi ítélet után a doktor úr részére, ha a felelős szerkesztő képviselőt a Ház még ki is adná. Kérem tehát a Képviselőházat, hogy ezt az esetet, amely a képviselő ülése 1936 december 11-én, pénteken. zaklatásának legtipikusabb példája, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Farkas István: Fegyel/mileg elítélték az orvost!) utasítsa viszsza és Esztergályos képviselőtársam mentelmi jogát ebben az ügyben ne függessze fel, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Zsindely Ferenc képviselő úr jelentkezett szólásra! Zsindely Ferenc: T. Képviselőház! Kéthly Anna igen t. képviselőtársam felszólalásában azt állította, hogy azt a községi orvos urat, akinek magatartását a cikk kritika tárgyává tette, időközben ezért a magatartásáért az illetékes fegyelmi hatóság elítélte. Az előadó úr ismertetésében nem terjeszkedett ki arra a körülményre, hogy ez a fegyelmi ítélet időközben megtörtént-e és hogy marasztaló volt-e a községi orvos úrra. Azt sem tudom, hogy erre vonatkozólag a hivatalos értesülés beszereztetett-e, igen vagy nem, úgyhogy Kéthly Anna igen t. képviselőtársam állítását ezidőszerint csak magánértesülésnek lehet tekinteni. (Farkas István: Adjuk vissza a mentelmi bizottságnak?). Azt gondolom azonban ebben az. esetben is, hogy nem járunk el kellő alapossággal, ha ezt a körülményt előzetesen — mielőtt a kiadatás kérdésében határoznánk — kellőképpen nem tisztázzuk. (Farkas István: Helyes! Adjuk vissza!) Azt gondolom, hogy abban az esetben, ha ilyen marasztaló ítélet csakugyan hozatott, szintén feltétlenül függőben kellene tartania a t. Háznak elhatározását mindaddig, amíg ez a fegyel'ni ítélet jogerőre nem emelkedik, (Szeder János: Fel lett mentve!) de mindenesetre függőben kellene tartani mindaddig, amíg pontos értesülést nem szerez a fegyelmi ítélet tartamára vonatkozólag. (Helyeslés.) Ezért tisztelettel kérem a képviselőházat, hogy Esztergályos János képviselőtársunknak ezt a mentelmi ügyét vegyese a napirendről mindaddig, amíg az ítéletről pontos értesülést szerezni módjában nincs. (Farkas István: Helyes! Adjuk vissza a bizottságnak. — Szeder János: Fel lett mentve az orvos!) Elnök: Az előadó úr kíván szólni! Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! Annak, hogy miért nem ismertettem a fegyelmi ügyre vonatkozó tényállást, a magyarázata az, hogy annakidején, amikor a mentelmi bizottság ezt a kérdést tárgyalta, a fegyelmi ügy állásáról a mentelmi bizottságnak semmiféle hivatalos értesülés rendel kezesére nem állott. A mentelmi bizottság tehát kénytelen volt az előtte lévő iratok alapján elbírálni az ügyet. Megnyugtatásul azonban annyit közölhetek, hogy tudomásom szerint azóta a fegyelmi bíróság valamilyen ítéletet hozott. (Szeder János: Visszahelyeztetett az állásába!) Hogy milyen fokon és milyen értelmű határozatot hoztak. erről természetesen még nekem sincs hivatalos tudomásom semmi módon és a mentelmi bizottságnak sem áll módjában, hogy ezt a kérdést mérlegelés tárgyává tegye. Mivel Zsindely Ferenc t. képviselőtársam indítványa teljesen megfelel annak a szellemnek, amely a mentelmi bizottságot az ilyen kényes kérdések elbírálásánál eltölti, nekem, mint előadónak, bár a bizottság jelentéséhez ragaszkodnom kell, de egyénileg észrevételem nincs ellene, ha az ügyet visszaadjuk a mentelmi bizottságnak, hogy a fegyelmi ügy megvizsgálása után újabb határozatot hozzon. (Helyeslés.) Elnök: T. Ház! Zsindely Ferenc képviselő