Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-166

340 Az országgyűlés képviselőházának 166, tására azokat a szakaszokat és azokat a száza­dokat, amelyeknek élén olyan tartalékos tiszt állott, ki odahaza foglalkozására nézve ügyvéd, vagy ügyvédjelölt volt. Méltóztassanak to­vábbá visszagondolni arra, hogy a világháború után elkövetkezett forradalmakban az ügyvéd­ségnek nem volt semmi szerepe. És ha erre nekem egyik t. barátom valamelyik nap azt válaszolta, (hogy: hogyan lett volna a kommün alatt az ügyvédeknek szerepe, mikor a kom­mün legelső sorban az ügyvédek ellen irányult, amely az első nap már megszüntette az ügy­védi pályát, (Zaj a jobboldalon.) én ezt is el­fogadom. De tessék nekem megmondani, hogy hol volt Magyarországon egy ügyvédi kamara, amely ügyvédi kamara egyetlen egyszer, az ügyvédi kamarák fennállása óta — aláhúzom, ismétlem, csak egyszer — olyan ha­tározatot hozott volna, amely nemzeti . szem­pontból kifogás alá eshetik. Ha ide méltózta­tik nekem hozni egy ilyen határozatot, abban az esetben igenis, kénytelen volnék azt mon­dani, hogy volt eset rá, de mindaddig meg kell állapítanom visszamenőleg, hogy bizalmatlan­ságra soha egyetlen egy ügyvédi kamarának egyetlen egy határozata okot nem szolgálta­tott. f i Addig azt kell mondanunk, hogy a címlet is más és a törekvés is más, mert itt arról van szó, hogy a magyar ügyvédség gerince még nincs teljesen összetörve, a magyar ügyvédség még mer határozatokat hozni, hogy akár­hogyan fordult a világ kereke, akármilyen ke­véssé okosnak és bölcsnek látszott a kamarák részéről határozatokat hozni az emberi szabad­ságjogok, az emberi egyenlőség gondolata mel­lett, a jogtiprás ellen, a diktatúrák gondolata ellen, a magyar ügyvédség nem nézte a politi­kai divatokat, a magyar ügyvédség a maga ré­széről mindig megmaradt a jog mellett, amely­nek szolgájává nevelkedett és mindig a jog és az igazság álláspontján volt. Nem nemzeti szempontból volt tehát baj a magyar ügyvédséggel. De igenis, állandóan baj volt a magyar ügyvédséggel azért, mert a magyar ügyvédség állandóan a jognak, a sza­badságjognak, az egyenlő jognak volt a védel­mezője. Itt fel kell rögtön vetnem egy kérdést. A 45. § 2. pontjáról beszélt Hunyadi-Vas Ger­gely igen t- képviselőtársam, ö haladásnak te­kinti ezt a pontot és azt mondja, milyen jó, milyen helyes, hogy ez a pont benne van a tör­vényjavaslatban. A felvételre jelentkezőtől _ te­hát ezentúl egyéniséget, jellemet és erkölcsisé­get kívánnak a vizsgán kívül. Azt hiszem, va­lamennyien megállapíthatjuk,^ hogy ebbe a •meghatározásba minden belefér. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor fog­lalja cl.) Egyéniség, jellem, erkölcsiség: ebbe a vi­lágon mindent bele lehet magyarázni. Tiszte­lettel megkérdezem, méltóztatnak gondolni, hogy ha meg lett volna ez a 45. § akkor, ami­kor Kossuth Lajos ügyvéd akart lenni ós lett volna ügyvédi kamara, amelybe felvételét kérte volna, akkor Kossuth Lajos ezeknek a kritériumoknak megfelelt volna, felvették volna Kossuth Lajost ügyvédi kamarába a császári uralom alatt, 1848 előtt? Ennek a tör­vényjavaslatnak >az alapján sohasem lehetett volna ügyvéd Kossuth Lajos, mert ha akadt • ülése 1936 december 3-án, csütörtökön. volna is kamara, amely felvette volna, bizo­nyosan ott lett volna a királyi vagy császári ügyész, aki a felvételt megfellebbezte volna. Méltóztassanak megbocsátani, most nem akarok mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel t. képviselőtársaim már olyan be­hatóan foglalkoztak, most csak azokra a pon­tokra vonatkozólag akarom megtenni észre­vételeimet, amelyekkel kapcsolatban mégis va­lami reményem van arra, hogy a t. igazság­ügyminiszter úr követni fogja Tisza István példáját és enged a jó szónak. Legelsősorban a tagdíj nemfizetését kell megemlítenem. Ha egy iparos nem fizeti meg a kereskedelmi és iparkamarai tagsági díját, akkor csak végrehajtást vezetnek, esetleg ár­verést tűznek ki ellene, iparigazolványától azonban nem fosztják meg. Az ügyvédet törlik a kamarai tagok listájáról, ha nem tudja meg­fizetni tagsági díját egy évig. Ez pedig min­denkivel előfordulhat, hiszen mindnyájunkat érhet baleset. Egy ember sincsen a naai viszo­nyok között, akinek anyagi exisztenciája olyan szilárd bázisokon nyugodnék, hogy tudhatná,. mit hoz számára a jövendő, mit hoz az Isten. Ha előfordul az az eset, hogy az ügyvéd egy esztendeig nem tudja befizetni ügyvédi ka­marai tagsági díjat, akkor nem folytathatja ügyvédi gyakorlatát tovább, jóllehet nem azért nem fizette meg tagsági díját, mert nem akarta megfizetni, hanem azért, mert családi életében olyan katasztrófák következtek be, amelyeknek a megszüntetésére való törekvés talán fonto­sabb volt % mint az ügyvédi kamarai tagsági díj befizetése. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a baj nem jár egyedül soha. Ha valakinek az életében, családjában egyszer elkezdődnek a bajok, akkor ezek rendszerint esőstől jönnek, a világon senki sincs teihát biztosítva arról, hogy az ő életében, családi életében olyan ese­mények nem következnek be, amelyek miatt nem tudja megfizetni ügyvédi kamarai tag­sági díját. Ez a törvényjavaslat súlyos bünte­tést sóz az illetőre, elveszi tőle^ kenyérkereseti lehetőségét is. A magam részéről ezt helyes­nek elismerni nem tudom és kérem az igen t. miniszter urat, legyen szíves, engedjen a több oldalról feléje hangzó kérelemnek, módosítsa ezt a szakaszt legalább abban .az irányban, hogy csak azt az ügyvédet toröljék, aki több évig nem fizeti a tagsági díjat. (Mózes Sándor: Legalább három esztendőben kell megállapí­tani ezt az időt.) A másik kérdés, amelyről még beszélni akarok és amellyel tulajdonképpen beszédemet is kezdtem, az: elintézhető-e a magyar ügy­védség problémája azzal, r hogy behozzuk a numerus clausust az ügyvédekre vonatkozólag is? Méltóztassék megengedni, hogy egy analó­giával éljek. Elintéződött a magyar ifjúság problémája azzal, hogy ezelőtt 16 esztendővel behoztuk a numerus clausust az egyetemi fel­vételekhez? Segítetthez a magyar ifjúság el­helyezkedési lehetőségén? T. Képviselőház! A magyar ifjúságnak egy érdeke van, az, hogy ebben az országban élet legyen, hogy legyenek gazdasági lehetősé­gek, hogy legyen ipar és kereskedelem, mert ha van ipar és kereskedelem, ha van gazda­sági élet, akkor mindenki el tud helyezkedni: Méltóztassék példának okáért ma vegyészmér­nököket keresni f Magyarországon. El nem he­lyezkedett vegyészmérnököt ma nem lehet ta­lálni Magyarországon, mert az újonnan fej­lődő magyar gyáripar a vegyész- és gépész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom