Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-166

340 Az országgyűlés képviselőházának 166, tására azokat a szakaszokat és azokat a századokat, amelyeknek élén olyan tartalékos tiszt állott, ki odahaza foglalkozására nézve ügyvéd, vagy ügyvédjelölt volt. Méltóztassanak továbbá visszagondolni arra, hogy a világháború után elkövetkezett forradalmakban az ügyvédségnek nem volt semmi szerepe. És ha erre nekem egyik t. barátom valamelyik nap azt válaszolta, (hogy: hogyan lett volna a kommün alatt az ügyvédeknek szerepe, mikor a kommün legelső sorban az ügyvédek ellen irányult, amely az első nap már megszüntette az ügyvédi pályát, (Zaj a jobboldalon.) én ezt is elfogadom. De tessék nekem megmondani, hogy hol volt Magyarországon egy ügyvédi kamara, amely ügyvédi kamara egyetlen egyszer, az ügyvédi kamarák fennállása óta — aláhúzom, ismétlem, csak egyszer — olyan határozatot hozott volna, amely nemzeti . szempontból kifogás alá eshetik. Ha ide méltóztatik nekem hozni egy ilyen határozatot, abban az esetben igenis, kénytelen volnék azt mondani, hogy volt eset rá, de mindaddig meg kell állapítanom visszamenőleg, hogy bizalmatlanságra soha egyetlen egy ügyvédi kamarának egyetlen egy határozata okot nem szolgáltatott. f i Addig azt kell mondanunk, hogy a címlet is más és a törekvés is más, mert itt arról van szó, hogy a magyar ügyvédség gerince még nincs teljesen összetörve, a magyar ügyvédség még mer határozatokat hozni, hogy akárhogyan fordult a világ kereke, akármilyen kevéssé okosnak és bölcsnek látszott a kamarák részéről határozatokat hozni az emberi szabadságjogok, az emberi egyenlőség gondolata mellett, a jogtiprás ellen, a diktatúrák gondolata ellen, a magyar ügyvédség nem nézte a politikai divatokat, a magyar ügyvédség a maga részéről mindig megmaradt a jog mellett, amelynek szolgájává nevelkedett és mindig a jog és az igazság álláspontján volt. Nem nemzeti szempontból volt tehát baj a magyar ügyvédséggel. De igenis, állandóan baj volt a magyar ügyvédséggel azért, mert a magyar ügyvédség állandóan a jognak, a szabadságjognak, az egyenlő jognak volt a védelmezője. Itt fel kell rögtön vetnem egy kérdést. A 45. § 2. pontjáról beszélt Hunyadi-Vas Gergely igen t- képviselőtársam, ö haladásnak tekinti ezt a pontot és azt mondja, milyen jó, milyen helyes, hogy ez a pont benne van a törvényjavaslatban. A felvételre jelentkezőtől _ tehát ezentúl egyéniséget, jellemet és erkölcsiséget kívánnak a vizsgán kívül. Azt hiszem, valamennyien megállapíthatjuk,^ hogy ebbe a •meghatározásba minden belefér. (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja cl.) Egyéniség, jellem, erkölcsiség: ebbe a világon mindent bele lehet magyarázni. Tisztelettel megkérdezem, méltóztatnak gondolni, hogy ha meg lett volna ez a 45. § akkor, amikor Kossuth Lajos ügyvéd akart lenni ós lett volna ügyvédi kamara, amelybe felvételét kérte volna, akkor Kossuth Lajos ezeknek a kritériumoknak megfelelt volna, felvették volna Kossuth Lajost ügyvédi kamarába a császári uralom alatt, 1848 előtt? Ennek a törvényjavaslatnak >az alapján sohasem lehetett volna ügyvéd Kossuth Lajos, mert ha akadt • ülése 1936 december 3-án, csütörtökön. volna is kamara, amely felvette volna, bizonyosan ott lett volna a királyi vagy császári ügyész, aki a felvételt megfellebbezte volna. Méltóztassanak megbocsátani, most nem akarok mindazokkal a kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel t. képviselőtársaim már olyan behatóan foglalkoztak, most csak azokra a pontokra vonatkozólag akarom megtenni észrevételeimet, amelyekkel kapcsolatban mégis valami reményem van arra, hogy a t. igazságügyminiszter úr követni fogja Tisza István példáját és enged a jó szónak. Legelsősorban a tagdíj nemfizetését kell megemlítenem. Ha egy iparos nem fizeti meg a kereskedelmi és iparkamarai tagsági díját, akkor csak végrehajtást vezetnek, esetleg árverést tűznek ki ellene, iparigazolványától azonban nem fosztják meg. Az ügyvédet törlik a kamarai tagok listájáról, ha nem tudja megfizetni tagsági díját egy évig. Ez pedig mindenkivel előfordulhat, hiszen mindnyájunkat érhet baleset. Egy ember sincsen a naai viszonyok között, akinek anyagi exisztenciája olyan szilárd bázisokon nyugodnék, hogy tudhatná,. mit hoz számára a jövendő, mit hoz az Isten. Ha előfordul az az eset, hogy az ügyvéd egy esztendeig nem tudja befizetni ügyvédi kamarai tagsági díjat, akkor nem folytathatja ügyvédi gyakorlatát tovább, jóllehet nem azért nem fizette meg tagsági díját, mert nem akarta megfizetni, hanem azért, mert családi életében olyan katasztrófák következtek be, amelyeknek a megszüntetésére való törekvés talán fontosabb volt

% mint az ügyvédi kamarai tagsági díj befizetése. Azt is nagyon jól tudjuk, hogy a baj nem jár egyedül soha. Ha valakinek az életében, családjában egyszer elkezdődnek a bajok, akkor ezek rendszerint esőstől jönnek, a világon senki sincs teihát biztosítva arról, hogy az ő életében, családi életében olyan események nem következnek be, amelyek miatt nem tudja megfizetni ügyvédi kamarai tagsági díját. Ez a törvényjavaslat súlyos büntetést sóz az illetőre, elveszi tőle^ kenyérkereseti lehetőségét is. A magam részéről ezt helyesnek elismerni nem tudom és kérem az igen t. miniszter urat, legyen szíves, engedjen a több oldalról feléje hangzó kérelemnek, módosítsa ezt a szakaszt legalább abban .az irányban, hogy csak azt az ügyvédet toröljék, aki több évig nem fizeti a tagsági díjat. (Mózes Sándor: Legalább három esztendőben kell megállapítani ezt az időt.) A másik kérdés, amelyről még beszélni akarok és amellyel tulajdonképpen beszédemet is kezdtem, az: elintézhető-e a magyar ügyvédség problémája azzal, r hogy behozzuk a numerus clausust az ügyvédekre vonatkozólag is? Méltóztassék megengedni, hogy egy analógiával éljek. Elintéződött a magyar ifjúság problémája azzal, hogy ezelőtt 16 esztendővel behoztuk a numerus clausust az egyetemi felvételekhez? Segítetthez a magyar ifjúság elhelyezkedési lehetőségén? T. Képviselőház! A magyar ifjúságnak egy érdeke van, az, hogy ebben az országban élet legyen, hogy legyenek gazdasági lehetőségek, hogy legyen ipar és kereskedelem, mert ha van ipar és kereskedelem, ha van gazdasági élet, akkor mindenki el tud helyezkedni: Méltóztassék példának okáért ma vegyészmérnököket keresni f Magyarországon. El nem helyezkedett vegyészmérnököt ma nem lehet találni Magyarországon, mert az újonnan fejlődő magyar gyáripar a vegyész- és gépész-