Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-165

290 Az országgyűlés képviselőházának : Ezt a (hosszúra nyúlt idézetet azért voltam bátor felolvasni, hogy röviden, egy szóval jelle­mezve, magyarázzam meg e javaslat szükség­szerűségét abban a politikai rendszerben, amely azt kitermelte. A javaslat szükségszerűsége ezen indokolás alapján az a kollektív szellem, amely az egész politikai rendszernek ismérvét jelenti, most már közel két évtized óta; az a kollektív szellem, amely szemben áll az indi­vidualista felfogással, amely az ezeresztendős magyar alkotmánynak mindenkor ismérve volt s amely individualista felfogás az ügyvédi hi­vatás létérdeke és létalapja. T. Ház! A kollektív szellem mutatkozik még politikai életünknek minden ágazatában, az a kollektív szellem, amely jogi területen is ma már ugyanúgy az egykéz-rendszert 'kí­vánja kiépíteni, mint ahogy kiépítették gaz­dasági területen; az a kollektív szellem, amely gazdasági téren és politikai téren egyaránt a totalitásra törekszik. Amikor én az igazság­ügyminiszter úr ilyen irányú javaslatát olva­som, látom és bírálom, akkor önkéntelenül is eszembe kell jutnia Herczeg Ferenc egy régen megjelent regényének, amelynek címe »Andor és András«, és ezen keresztül kell vizsgálnom a gazdasági és a jogi vonatkozású egykéz­rendszer kiépítését: az igazságügyminiszter úron és Mecsér Andráson, a gazdasági egykéz­rendszer kiépítőjén keresztül. Csakhogy az a helyzet,, hogy Herczeg Fe­renc irodalmi müveket és nem rémregényeket írt, ez a rendszer azonban végeredményben rémregényeket istatuál. Ennek alátámasztá­sára legyen szabad megemlítenem, hogy ezt semmi iSem igazolja jobban, mint az, hogy ezt a törvényjavaslatot a képviselőház pontosan Lombroso századik születésnapján kezdte tár­gyalni, amivel méltó módon ünnepelte meg Lombroso emlékét. (Zaj a jobboldalon. — Fel­kiáltások: Ez a rémmese! Ez a) rémregény! — Lázár Andor igazságügy miniszter: Hatalmas argumentumok a javaslat ellen!) Ez így van! A kollektív szellem kiépítésén kívül ennek a javaslatnak egyik főiismérve és tendenciája az önkormányzat megszorítása és az önkormányzat leépítése is. Ennek a rendszernek ez a javaslat csak egyik láncszeme ugyanúgy, ahogy ennek láncszeme volt a múltban a törvényhatóságok autonóm-iájának leépítése, 'amely a megyei tör­vényhatóságok autonómiájának megszűkítése mellett a főváros autonómiájának tökéletes megszüntetését is eredményezte. Fokról-fokra mindenkor, ha egy-egy új törvény született meg a főváros autonómiájával kapcsolatban, az mindig több és több jogot vett el az önkor­mányzattól, a közülettől, mindig jobban szűkí­tette azt és mindig több joggal ruházta fel a mindenkori kormányzati hatalmat. H'a végig méltóztatnak tekinteni az 1920. évi, az 1925. évi, az 1930. évi és az 1934. évi fővárosi törvényen, javaslatokon és törvényeken, meg lehet állapí­tani ezt a lépcsőzetes' folytonos autonómia­szűkítést, -mint egyes láncszemeket is. Ebbe a. láncszemrendszerbe illeszkedik bele ez a javas­lat is, amely ugyancsak az autonómiák leépí­tését vonja maga után. T. Ház! Az autonómia kiépítésének tartja a javaslat indokolása és a bizottsági jelentés az országos bizottság, imint bizonyos csúcs­szerv létesítését. Mi nagyon sokan minden csúcsszervvel szemben a multak tapasztalattal alapján bizonyos bizalmatlansággal viselte­tünk. Mi már láttunk egy esúcs-miniszté­6 5. ülése 1936 december ' ZOjí <fi^Mzerdán. V 1 riumot a gazdasági élet területén és nem sze­retnénk a jogi élet területén isi hasonló csúcs­szervekkel találkozni. Mindenesetre köszönettel tartozunk az igaaságügyiminiszter úrnak, hogy csak egy csúcsszervet óhajt ebben a javaslat­ban megteremteni, de mint zászlót ennek a csúcsnak tetejére nem tűzött ki egy újabb po­zíciót, egy újabb állást, amely valakinek ré­szére kreálódott volna. Az az érzésünk azon­ban, hogy ha ez ebben a javaslatban még nem is következett be, idővel, ha majd valakit ebbe az állásba el kell helyezni, feltétlenül be fog következni, mert hiszen 'a múltbeli tapasztala­tok azt mutatják, hogy mi az állások betöltésé­nek területén sajnos, fordított irányzatot kép­viselünk, mint ahogy az valóban szükséges volna. A szükségesség azt jelentené, hogy ha van egy bizonyos pozíció, ha van egy bizonyos állás, arr'a ki kellene keresni a legmegfelelőbb embert. Nálunk :a múltban ez fordítva történt, ná­lunk mindig a személy volt előbb adva, és a személyhez kapcsolódott az állás, vagy pozíció. Ennek az oka az is, hogy nálunk mindenkor nagyon sokan voltak az all round szakembe­rek. A szegény Angliában, Amerikában, Fran­ciaországban vagy Németországban a szak­emberek csak egy bizonyos szakmának az is­merői, csak egy bizonyos ügynek a szak­emberei, de .mi, sajnos, .az életben, a politikai világban csupa all round szakemberrel talál­koztunk, olyanokkal, akik minden szakmának egyformán szakemberi voltak. Nálunk voltak miniszterek, akik egyformán értettek úgy a belügyhöz, mint a kultuszhoz, voltak miniszterek, akik egyformán értettek a közelelmezéshez, kereskedelemhez, pénzügyhöz és a csúcsszerv vezetéséhez; voltak, miniszterek, akik a kultuszhoz, közélelmezésihez és népjólét­hez értettek egyaránt. Általában hosszú lenne a felsorolása mindazon all round szakemberek­nek, akikkel rendelkeztünk egészen addig a korig, amikor egyforma szakembere támadt úgy a kereskedelemnek, mint a MFTR vezér­igazgatóságának, valamint a Külkereskedelmi Hivatal. vezetésének, s az igazságügyminiszer úr magában is szintén egyformán szakembere volt már az Országos Testnevelési Tanácsnak, a honvédelemnek és az igazságügynek. T. Képviselőház! En ezért félek attól, hogy ha ez a csúcsszerv létesül, akkor előbb-utóbb ennek a csúcsszervnek az élére is létesülni fog egy állás annak betöltése végett, amelyre azon­ban én az igazságügyminiszter urat például a magja személyében alkalmasnak tartanám, és én azt hiszem, hogy a magyar ügyvédség e pillanatban talán annak a csúcsszervnek élén még szívesebben látná, mint az igazságügymi­niszteri székben. T. Képviselőház! A bizottsági jelentés kö­vetkező bekezdése a zártszám kérdésével foglal­kozik. A zártszám kérdésében maga a javaslat nem dönt, maga a javaslat nem mondja ki a kö­telező zártszámot, de a javaslat lehetősége alap­ján az előbb-utóbb feltétlenül be fog következ­ni. Mert kétségtelen, hogy ha egy ügyvédi ka­mara a maga területére kimondja a zártszám bevezetését, ezt nyomon fogja követni egy má­sik ügyvédi kamara, és ha már két kamara te­rületére a zártszám intézménye bevezetődött, s ezáltal a többi kamarák területére zsúfolódik minden kezdő jogász és minden^ ügyvédjelölt, hogy felvételét kérhesse a kamarába, ez a tény­leges túlzsúfoltság azután maga után fogja

Next

/
Oldalképek
Tartalom