Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-163
Az országgyűlés képviselőházának 163. Azt hiszem,, ez feltétlenül méltányos. Viták folynak arról, vájjon a diploma azzal a kötelezettséggel adatott-e, hogy az illetők állást kapjanak,. Nem adatott azzal a kötelezettséggel, de viszont szerzett jognak lehet minősíteni azt az esetet, ha valaki a törvényjavaslat előterjesztésének időpontjában már ügyvédjelölt volt, hiszen ügyvédjelölt is csak az lehet, aki már jogtudor, tehát a juris doctor cím 'megszerzésének időpontjától kezdve még négy évnek kell eltelnie, hogy az illető bejuthasson az ügyvédi vizsgára. Engedelmet kérek, ez nem elég! Azt akarják az urak, hogy ősz szakállal álljanak : a sorompó előtt és akkor legyenek kénytelenek eltűrni, hogy visszavetik őket? A magyar ifjúság jövője tehát 30 éves koron túl az, hogy nyitva van előtte a lehetőség, ^ hogy vagy lesz helyettes ügyvéd, másodosztályú polgár,, vagy pedig lesz visszautasított ügyvéd. Engedelmet kérek, amikor folyton az ifjúság jövőjéről beszélünk, amikor egyszer konkrété alkalom nyílik az ifjúság érdekében cselekedn'i, akkor ilyesmi történik. Ezért nem lehetek én a zártszám híve, mert ennek szigorán semmiféle enyhesóg nem változtathat. Maga a zártszám olyan intézmény, amely Magyarországon minden tradíciónak és a nemzeti jogfejlődésnek is ellentmond. De nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon sehol, sincsen zártszám. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Sehol_ sincs szabad ügyvédség, csak Magyarországon!) Bár olyan nemszábad ügyvédség volna, mint Franciaországban, vagy Angliában, egészen nyugodtan elfogadnám, egészen nyugodtan belemennek a csereakcióba. (Fábián Béla: Látatlanba!) De ne menjünk külföldre, hiszen ez a törvényes módja a zártszámnak sehol sincs bevezetve. Vannak helyek, ahol bifurkáció van, vannak 'helyek,, ahol más rendszerek r vannak, de hogy egy pályát ilyen módon lezárjanak, az sehol sincsen, Magyarországé a dicsőség, amely ezt 'elsőnek megcsinálja. (Dinnyés Lajos: Hollandiában fogják a jogászokat! — Lányi Márton: Mivel fogják?) De mondom, nem nézem, hogy hol van ez Így, ez nem érdekel engem, Magyarországon Vagyok, ahol a nemzeti jogfejlődés és a nemíaeti tradíció a szabadsággal azonos, ahol vértanúi vannatk a szabadság eszméjének a régi időben és az újabb időkben. Hiszen csak méltóztassék nézni, én nem beszéltem a legújabb 'időkről, a háború előtti közvetlen közjogi 'harcokról, amelyekből a magyar ügyvédség 'szintén kivette a maga részét, ki vette r a XX. században is. Tehát a magyar ügyvédség a sajtóval együtt mindig ott állt a közszabadságok mellett. Engedelmet kérek,, és most az történjék ezen a Magyarországon, hogy helyettes ügyvédek és visszaszorított ügyvédjelöltek legyenek? Zártszám? Nem fognak, ráismerni erre a Magyarországra. Ez a szabad Magyarország, ez az önálló, független Magyarország, amely végre megkapta függetlenségét, mert régen Ausztriából dirigálták, régen működött a Hofrat és a Kabinetkanzlei, a caibinet nőire. és akkor • Magyarországon természetesen nem lélegezhettek szabadon, de most, az Önálló, a független Magyarországon minden nemzeti tradícióval és minden jogfejlődéssel szemben 'behozzák: ezeket az intézményeket. Én a magam részéről ezt nem helyeselhetem. Én elvileg állok szemben ezekkel az intézkedésekkel. En a bizottsági tárgyalás során és itt a plénumban is elismertem és most is ülése 1936 november 20-án, pénteken. 257 elismerem azt, hogy a miniszter urat nem ölési, _ nem kegyetlenkedési szándék vezeti, de azt hiszem, hogy a miniszter úr feladván ezt a nemzeti irányzatot, helytelen útra lép ezzel a ténykedésével és ezzel a cselekedetével. Nekünk végig kell szenvednünk ezt a helyzetet. Mi éppúgy, mint más karok és más rendek is, végigjárjuk ezt a kálváriát. Túlzsúfoltság van minden karon. Hova menjen az a visszaszorított ifjúság? (Mozgás.) Talán a kereskedelem és az ipar olyan tárt karokkal várja őket? (Dinnyés Lajos: Élharcosoknak sem mehetnek el!) Talán várják őket jó állásokkal, jó elhelyezkedési lehetőségekkel? Olyan virágzásban vannak itt a kereskedelmi és ipari vállalatok, hogy ilyen módon befogadhassák ezeket az ifjakat? Nincsenek olyan virágzásban! Tehát ezen a pályán nekik is velünk együtt kell végigjárniok azt a kálváriát, amelyben élünk és nem lehetséges az, hogy legyenek egyforma hivatású, egyforma diplomájú emberek között olyan különbségek, hogy az egyik bent van a falakon belül, a másik pedig (Dinnyés Lajos: A rácson kívül!) a rácson kívülről nézi ezeket a dolgokat. (Dinynyés Lajos: Nő a szakálla!) Ez nem lehetséges. Igen t. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy befejezésül Tóth Lőrinc kúriai tanácselnöknek Berryer-ről, a nagy francia ügy vedről szóló tanulmányát említsem meg, amelyben ő a magyar ügyvédi karról is megemlékezik. Berryer a párizsi ügyvédi kamara elnökének beiktatása alkalmából egy beszédet mondott, amelyben megmintázta az ügyvéd ércalakját. Ez így szól: Az igazi ügyvédnek nincsenek urai és nincsenek szolgái. Nem a hatalmak ellen irányzott ellenséges hajlam vezeti őt, függetlensége annak érzetében áll, hogy nem gátolja semmi abban, amit tennie kell és nem kényszeríti semmi arra, amit nem kell tennie. Szabad, mert a hatalom semmiféle önkényének, akaratának^ vagy szeszélyének nem rendeli alá magát. Érdeknélküliségben á'U az ereje. Leráz minden igát. biztosítja szelleme szabadságát, megőrzi magát a törvényesnek • és igaznak szeretetében, a mindenkor jogaiért lángoló buzgalomban és felmagasztalja szívében hivatása nemességének érzetét. Minthogy a javaslatban én ezt nem látom, azt nem fogadom el. (Helyeslés és taps balfelől. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Dinnyés Lajos képviselő úr. (Fábián Béla: Hát a kormánypárt? — Farkas István: Kidőlt már! Hol van a kormánypárt? Talán nincs is már!) Dinnyés Lajos: Igen t. Képviselőház! Méltóztasség megengedni nekem, hogy ehhez az ügyvédjavaslathoz mint nem ügyvéd szóljak hozzá, (Felkiáltások jobbf'elől: Kliens? legyen szabad azt a kifejezést használnom, hogy a kliensek nevében, (vitéz Szalay László: A fizetők, vagy a nemfizetők nevében?) A fizetők nevében. A nemvédettek közé tartozom, így tehát fizető vagyok. Méltóztassék megengedni, hogy ebből a szempontból, a jogkereső közönség szempontjából tegyem meg a magam észrevételeit. A tárgyalások során imindkét oldalról közbeszólások és beszédek formájában szóvátették azt az ügyvédellenes hangulatot, amely ebben az országban ma uralkodik. Ennek az ügyvéd ellenes hangulatnak természetszerűleg 'anyagi alapja van. Magam is tudom ós valamennyien • tudjuk azt, hogy vannak az ügyvédi karban