Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.

Ülésnapok - 1935-163

Az országgyűlés képviselőházának 163. Azt hiszem,, ez feltétlenül méltányos. Viták folynak arról, vájjon a diploma azzal a kötelezettséggel adatott-e, hogy az illetők ál­lást kapjanak,. Nem adatott azzal a kötelezett­séggel, de viszont szerzett jognak lehet minő­síteni azt az esetet, ha valaki a törvényjavas­lat előterjesztésének időpontjában már ügy­védjelölt volt, hiszen ügyvédjelölt is csak az lehet, aki már jogtudor, tehát a juris doctor cím 'megszerzésének időpontjától kezdve még négy évnek kell eltelnie, hogy az illető bejut­hasson az ügyvédi vizsgára. Engedelmet ké­rek, ez nem elég! Azt akarják az urak, hogy ősz szakállal álljanak : a sorompó előtt és ak­kor legyenek kénytelenek eltűrni, hogy vissza­vetik őket? A magyar ifjúság jövője tehát 30 éves koron túl az, hogy nyitva van előtte a lehetőség, ^ hogy vagy lesz helyettes ügyvéd, másodosztályú polgár,, vagy pedig lesz vissza­utasított ügyvéd. Engedelmet kérek, amikor folyton az ifjúság jövőjéről beszélünk, amikor egyszer konkrété alkalom nyílik az ifjúság ér­dekében cselekedn'i, akkor ilyesmi történik. Ezért nem lehetek én a zártszám híve, mert ennek szigorán semmiféle enyhesóg nem változtathat. Maga a zártszám olyan intéz­mény, amely Magyarországon minden tradíció­nak és a nemzeti jogfejlődésnek is ellentmond. De nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon sehol, sincsen zártszám. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Sehol_ sincs szabad ügy­védség, csak Magyarországon!) Bár olyan nemszábad ügyvédség volna, mint Franciaor­szágban, vagy Angliában, egészen nyugodtan elfogadnám, egészen nyugodtan belemennek a csereakcióba. (Fábián Béla: Látatlanba!) De ne menjünk külföldre, hiszen ez a törvényes módja a zártszámnak sehol sincs bevezetve. Vannak helyek, ahol bifurkáció van, vannak 'helyek,, ahol más rendszerek r vannak, de hogy egy pályát ilyen módon lezárjanak, az sehol sincsen, Magyarországé a dicsőség, amely ezt 'elsőnek megcsinálja. (Dinnyés Lajos: Hollan­diában fogják a jogászokat! — Lányi Márton: Mivel fogják?) De mondom, nem nézem, hogy hol van ez Így, ez nem érdekel engem, Magyarországon Vagyok, ahol a nemzeti jogfejlődés és a nem­íaeti tradíció a szabadsággal azonos, ahol vér­tanúi vannatk a szabadság eszméjének a régi időben és az újabb időkben. Hiszen csak mél­tóztassék nézni, én nem beszéltem a legújabb 'időkről, a háború előtti közvetlen közjogi 'harcokról, amelyekből a magyar ügyvédség 'szintén kivette a maga részét, ki vette r a XX. században is. Tehát a magyar ügyvédség a sajtóval együtt mindig ott állt a közszabadsá­gok mellett. Engedelmet kérek,, és most az tör­ténjék ezen a Magyarországon, hogy helyettes ügyvédek és visszaszorított ügyvédjelöltek le­gyenek? Zártszám? Nem fognak, ráismerni erre a Magyarországra. Ez a szabad Magyar­ország, ez az önálló, független Magyarország, amely végre megkapta függetlenségét, mert régen Ausztriából dirigálták, régen működött a Hofrat és a Kabinetkanzlei, a caibinet nőire. és akkor • Magyarországon természetesen nem lélegezhettek szabadon, de most, az Önálló, a független Magyarországon minden nemzeti tradícióval és minden jogfejlődéssel szemben 'behozzák: ezeket az intézményeket. Én a magam részéről ezt nem helyeselhe­tem. Én elvileg állok szemben ezekkel az in­tézkedésekkel. En a bizottsági tárgyalás során és itt a plénumban is elismertem és most is ülése 1936 november 20-án, pénteken. 257 elismerem azt, hogy a miniszter urat nem ölési, _ nem kegyetlenkedési szándék vezeti, de azt hiszem, hogy a miniszter úr feladván ezt a nemzeti irányzatot, helytelen útra lép ezzel a ténykedésével és ezzel a cselekedetével. Nekünk végig kell szenvednünk ezt a hely­zetet. Mi éppúgy, mint más karok és más ren­dek is, végigjárjuk ezt a kálváriát. Túlzsú­foltság van minden karon. Hova menjen az a visszaszorított ifjúság? (Mozgás.) Talán a ke­reskedelem és az ipar olyan tárt karokkal várja őket? (Dinnyés Lajos: Élharcosoknak sem mehetnek el!) Talán várják őket jó állá­sokkal, jó elhelyezkedési lehetőségekkel? Olyan virágzásban vannak itt a kereskedelmi és ipari vállalatok, hogy ilyen módon befogad­hassák ezeket az ifjakat? Nincsenek olyan vi­rágzásban! Tehát ezen a pályán nekik is ve­lünk együtt kell végigjárniok azt a kálváriát, amelyben élünk és nem lehetséges az, hogy legyenek egyforma hivatású, egyforma diplo­májú emberek között olyan különbségek, hogy az egyik bent van a falakon belül, a másik pedig (Dinnyés Lajos: A rácson kívül!) a rá­cson kívülről nézi ezeket a dolgokat. (Diny­nyés Lajos: Nő a szakálla!) Ez nem lehetséges. Igen t. Képviselőház! Méltóztassék megen­gedni, hogy befejezésül Tóth Lőrinc kúriai ta­nácselnöknek Berryer-ről, a nagy francia ügy vedről szóló tanulmányát említsem meg, amelyben ő a magyar ügyvédi karról is meg­emlékezik. Berryer a párizsi ügyvédi kamara elnökének beiktatása alkalmából egy beszédet mondott, amelyben megmintázta az ügyvéd ércalakját. Ez így szól: Az igazi ügyvédnek nincsenek urai és nincsenek szolgái. Nem a hatalmak ellen irányzott ellenséges hajlam ve­zeti őt, függetlensége annak érzetében áll, hogy nem gátolja semmi abban, amit tennie kell és nem kényszeríti semmi arra, amit nem kell tennie. Szabad, mert a hatalom semmiféle önkényének, akaratának^ vagy szeszélyének nem rendeli alá magát. Érdeknélküliségben á'U az ereje. Leráz minden igát. biztosítja szelleme szabadságát, megőrzi magát a törvényesnek • és igaznak szeretetében, a mindenkor jogaiért lángoló buzgalomban és felmagasztalja szívé­ben hivatása nemességének érzetét. Minthogy a javaslatban én ezt nem látom, azt nem fogadom el. (Helyeslés és taps bal­felől. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik Dinnyés Lajos képviselő úr. (Fábián Béla: Hát a kormány­párt? — Farkas István: Kidőlt már! Hol van a kormánypárt? Talán nincs is már!) Dinnyés Lajos: Igen t. Képviselőház! Mél­tóztasség megengedni nekem, hogy ehhez az ügyvédjavaslathoz mint nem ügyvéd szóljak hozzá, (Felkiáltások jobbf'elől: Kliens? legyen szabad azt a kifejezést használnom, hogy a kli­ensek nevében, (vitéz Szalay László: A fizetők, vagy a nemfizetők nevében?) A fizetők nevé­ben. A nemvédettek közé tartozom, így tehát fizető vagyok. Méltóztassék megengedni, hogy ebből a szempontból, a jogkereső közönség szempontjából tegyem meg a magam észrevé­teleit. A tárgyalások során imindkét oldalról köz­beszólások és beszédek formájában szóvátették azt az ügyvédellenes hangulatot, amely ebben az országban ma uralkodik. Ennek az ügyvéd ellenes hangulatnak természetszerűleg 'anyagi alapja van. Magam is tudom ós valamennyien • tudjuk azt, hogy vannak az ügyvédi karban

Next

/
Oldalképek
Tartalom