Képviselőházi napló, 1935. X. kötet • 1936. október 20. - 1936. december 18.
Ülésnapok - 1935-163
Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 1936. évi november hó 20-án, pénteken, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat. Felszólaltak: Surgóth Gyula, Sulyok Dezső, Krüger Aladár, Bródy Ernő, Dinnyés Lajos. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen volt: Lázár Andor. (Az ülés kezdődött délután i óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Kenyeres János, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére vitéz Miskolczy Hugó, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Vásárhelyi Sándor jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat (írom. 285., 289. sz.) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik Surgóth Gyula képviselő úr. (Esztergályos János: Tisztelettel kérem a tanácskozóképesség megállapítását!) A házszabályok értelmében ezt csak a szónok kérheti. Mivel pedig nem Esztergályos képviselő úr ez esetben a szónok (Esztergályos János: Mégis csak botrány!), hanem 1 Surgóth Gyula képviselő úr, méltóztassék ezt rábízni. (Esztergályos János: Kérje képviselő úr, csak azért is!) Surgóth Gyula: Tessék nyugodtan lenni, én nem kérem. (Dinnyés Lajos: En nyugtalan vagyok!) T. Ház! Mindenek előtt kijelentem, hogy nem fogom azoknak a példáját követni, akik beszédidejük túlnyomó részében olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal semmiféle összefüggésben nincsenek, (Gr. Festetics Domonkos: Helyes!) ha pedig összefüggésben vannak vele, akkor azzal minden szükségesség fennforgása nélkül túlságosan hosszadalmasan foglalkoznak. Ez ok miatt ezt az eljárásukat idofecsérlésnél és időpazarlásnál egyébnek minősíteni nem lehet. (Gr. Festetics Domonkos: Helyes! — Dinnyés Lajos: Hogy van joga ilyet mondani a képviselő úrnak? Mik vagyunk, tanulók? — Zaj a baloldalon.) Akinek nem inge, ne vegye magára! (Dinnyés Lajos: Így nem lehet beszélni, kérem! — Egy hang a középen: Mindent lehet mondani! — Dinnyés Lajos: Ne tanítsanak ki bennünket!) Mondom, ezt a példát nem foKtiPVISELÖHÁZI NAPLÓ. X, gom követni s hogy most miről beszélek, azt két esettel kívánom bizonyítani. Mindjárt; megnyugtatom t. képviselőtársaimat. Magam voltam a fültanúja annak, hogy a szónok felállott — egyórai beszédidő állt rendelkezésére — s miután háromnegyed óra hosszáig beszélt már, kijelentette: most már áttérek a törvényjavaslatra. (Dinnyés Lajos: Ehhez semmi köze!) Nyilvánvaló ebből a kijelentéséből az, hogy eddig olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek a törvényjavaslattal semmiféle összefüggésben nem voltak. A másik példa a következő. A szónok el akarja mondani azt, hogy X keresi Y-t és itt meg itt megtalálja. Ezt a következőképen adja elő: X keresi Y-t, bemegy Budapesten az I. kerületben a Táltos-utca 1. számú házba, végignézi a lakók névjegyzékét, nem találja Y-t, erre bemegy a házfelügyelőhöz, a házfelügyelő sem találja meg, ennek következtében azt mondja neki a házfelügyelő: kérem, hogy abszolút bizonyosságot szerezzen magának, nézze végig az összes lakásokat. X végigjárja az összes lakásokat a földszinten és az emeleten, azután bemegy a 3. számú házba s így megy végig a páratlan oldalon, azután a páros oldalon, majd bejárja az I. kerület összes utcáit... (Zaj a baloldalon. — Dinnyés Lajos: Térjünk a tárgyra!) Bocsánatot kérek, ezzel nem lehet engem megzavarni. Mondom, így bejárja a főváros összes kerületeit, majd a pestkörnyéki városokat, azután következik Maglód, Cegléd, Szolnok, végre Kisújszálláson, amikor kiszáll a vonatból, éppen szembetalálkozik vele X. Ahelyett tehát, hogy azt mondaná, X kereste Y-t és találkozott vele Kisújszálláson, az előbbieket mondja el. Mindazt, amit háromnegyed óra hosszáig mondott el, el lehetett volna mondani három perc alatt. (Zaj a baloldalon. — Dinnyés Lajos: Hát ez nem időfecsérlés?) Nem; megokoltam, miért nem fogok olyan hosszadalmasan beszélni, mint Dinnyés t. ké'pj viselötársam és annak ellenére is fogok ugyanannyit mondani, mint ő. {Felkiáltások a jobboldalon: Többet! Többet!) Vagy többet is. (Dulin Jenő: Tudniillik eddig Dinnyés semmit sem mondott! Ezt nem lesz nehéz utánozni!) Tehát tisztán magával a törvényjavaslattal kívánok foglalkozni és hozzá kívánok szól3f?
