Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-144

Az országgyűlés képviselőházának 1 jegyezni. Ismétlem, nem találtam olyan nagy ellentétet, amely nagy harcokra'jogosítaná en­nek a parlamentnek különböző pártjait és én, aki nem most, hanem közel 16 évvel ezelőtt ke­rültem be a parlamentbe, mondhatom, hogy talán soha nem volt ilyen kevés véleménykü­lönbség az egyes politikai pártok között, mint éppen ma. Ezt örömmel kell konstatálnom, mert valahogyan ebből az világlik ki, hogy ennek az országnak törvényhozó testülete érzi azt a nagy felelősséget, •amelyet Eckhardt Ti­bor t. képviselőtársam^ is .hangsúlyozott és amely ma minden törvényhozóra ebben az or­szágban háramlik. Ma nagy világégés köze­pette új világ teremtődik körülöttünk, nem pepecselhetünk tehát apró egyéni dolgokkal, hanem a nagy gondolatok és problémák felé kell fordítanunk tekintetünket,^ amelyeknek megoldásától függ ennek az országnak jövője. (Rassay Károly: Helyes!) A nemezti egység gondolatáról is íbeszélt Eckhardt képviselőtársam és azt mondotta, hogy az elsősorban a nemzet különböző fiai­együttműködésében áll. Ezt is aláírom. Igenis a nemzeti egység a nemzet értékes tényezői­nek együttműködését jelenti. A nemzeti egy­ség nem lehet olyan merev valami, ami szigo­rúan megáll minden törekvés előtt, és nem en­gedi érvényesülni a józan kritikát. A nemzeti egység akkor teljesíti igazán a maga hivatá­sát, ha együttműködik azokkal, akiknek szíve és lelke magyar érzéstől duzzad és akiknek ambíciója szintén az, hogy ezt a szegény or­szágot boldogabb, jobb helyzetbe juttassa. (He­lyeslés balfelől.) Meg vagyok győződve arról, hogy ha imost még vannak is különbségek az egyes pártok között, a nagy idők nagy problé­mái arra fognak (bennünket kényszeríteni, hogy mindig jobban közeledjünk egymáshoz míg vé­gül egy nagy nemzeti együttmunkálkodással szolgáljuk á haza javát és jövendő nagyságák Ilyen értelemben az appropriációt elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik Czirják Antal képviselő úr! Czirják Antal: T. Képviselőház! Csík t képviselőtársam szociális gondolatoktól átita­tott beszédeit mindig örömmel hallgattam. Most is hálásan vettem szociális vonatkozású gondolatait, méltóztassék azonban megengedni t. képviselőtársam, hogy az álláshalmozásra és a diktatúrára vonatkozó észrevételeimet meg­tegyem. Az álláshalmozás kérdésében, azt hiszem, nem kell sok argumentumra hivatkoznom. Ügy érzem, hogy t. képviselőtársam is nagyon jól tudja, mennyi a javítani való ezen a téren. A - diktatúrára vonatkozólag azt mondom, hogy éppen az ő beszéde során érzett ki a túl­oldalról és onnan jelentkezett a diktatúra, amikor Jürcsek képviselő úr az ő beszéde köz­ben idekiáltott, hogy: »Hol leszünk mi akkor, ha majd a titkos választójogot be fogják hoz­ni 1 ?« {Fábián Béla: Arra gondolt, hogy mi már régen meghalunk.) Téved, ha politikailag gondolta.„. ­T. Ház! A diktatúrát illetőleg két igen sú­lyos argumentummal leszek bátor élni. Nem is olyan régen felfüggesztették az Országos Magyar Dalosszövetséget. Ez 70 esztendeig, társadalmilag kiválóan, mintaszerűen működő nagyszabású egyesület volt és talán 25—30 ezer dalost számlált a tagjai között. Ekkor eszükbe jutott • az igen t. Nep.-szervezőknek az, hogy miképpen lehetne ezt a sok összeköttetéssel .rendelkező szövetséget feloszlatni, helyesebben 4. ülése 1936 június 9 ~én, kedden. 73.' beszervezni egy diktatórikus munkába. Ez fe­lettébb kitűnően "sikerült, a '.Dalosszövetség, likvidálását végrehajtották. (Csik József: Ve­lem eg'yütt a Nep. volt ellene,, hogy ez ne tör-; ténhessék tmeg!) Kitalálták azt,: hogy ott hűt­len vagyonkezelések voltak és annak ellenére, hogy aki azokat a sikkasztásokat elkövette 1 , teljes anyagi fedezettel rendelkezett, érdemes vidéki munkásokat, önzetlen dalosokat bélye­geztek meg azzal,: hogy egy kalap alá vonták: őket a sikkasztókkal és ^kimondották iaz íteletet,: hogy fel kell oszlatni a szövetséget. Eddig még csak volna valahogy a dolog. Amikor azonban, 413 dalos összejött a Zeneakadémián, hogy meghallgassa, mi is..történik vele, — miután nem hallgattak meg előzőleg senkit sem és ők csak "az ítélet kimondására jöhettek el — akkor' kitűnt az, hogy egy új szövetséget kívánnak alapítani, amely •teljesen az ismeretes recept: szerint lett volna megszervezve. Ezeknek az új szövetségi alapszabályoknak 37. pontja, amelyet senki a szövetség alakuló közgyűléséig nem lá­tott, kimondani szándékozott azt, hogy a szö-; vétséget vármegyei kerületekre osztják és ezeknek a kerületi szövetségeknek az élére a vármegyék alispánjait meg kell választani. (Rassay Károly: Akkor is, ha rossz hangja van? Ha botfüle van, akkor is?) ^Ezt tehát azt jelenti, hogy az alispán úr természetesen nem politikai okokból, hanem mert zenei múltja őt erre predesztinálta — mert ezt most már meg­állapították, miután az alapszabályokban ki' mondatott, hogy meg kell választani — és minthogy zenei intelligenciája őt képessé teszi erre. zenei nívón fogja a dalosokat vezetni. Ugyanaz a szabályzat azt is célozza, hogy minden községben lehetőleg minden tanító ala­kítson egy dalegyesületet, amely f egyesületek a^ vármegyei iskolánkívüli népművelési bizott­ságok égisze és irányítása alatt működnek ;'•'. s amely bizottságok elnöke mindenkoron az alis­pán. Kérdem, igen t. Képviselőház, nem. nyilt diktatúra ez, vagy legalább is nem nyilt dik­tatúrára való törekvés? Nem azt kívánják-e, hogy minden faluba bevigyék. a politikát, hogy ők maguk irányítsák azt? Szerencsére, ' ibeisme­rem. elég éles állásfoglalásom után senki sem mert e mellett nyilatkozni, hanem ellenkezőleg, mindenki állást foglalt e vakmerőség . ellen, •mert. ezt annak kell .bélyegeznem, és így ez. a 37. pout valamilyen módosítást szenvedett. (Rassay Károly: Most majd ki lesz az elnök? A főispán? — Egy hang: Öl) En nem leszek elnök, Jbár a régi országos szövetség minden­egyes ágazatában tag voltam. (Csik József: Engem is kitettek! — Rassay Károly: Pedig milyen szépen énekéltél ma is!) Azt méltóztatik mondani, hogy nincs dik­tatúra. En két ízben is a Ház elé hoztam a .ha­dirokkantak nyomorúságos helyzetét. Éppen elég kellemetlenségem volt ennek során Sze­mély szerint, de Istennek hála, kinőtt ebből a szenvedésből clZi ti- terebélyes: fa, amelyet most akarnak gyökerében .elvágni. Ezek a szeren­csétlen emberek, akik panaszaik egész légiójá­val jöttek hozzám, és azok a csoportok, amer lyek nálam jöttek össze egyszer kézfogóra, ki­mondották azt, hogy: mi nem vagyunk és nem lehetünk megelégedve sem a Honsz., sem-a frontharcosok .vezetőségével, sem azok mun­kájával. En belesodródtam ebbe az áramlatba. Rengeteg gyűlést igyekeztek ezek tartani, a hangulat hallatlanul elkeseredett volt a gyűlé­seken és én mindenütt azt bizonyítottam: uraim, nem ott van a hiba, hanem, a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom