Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-144
54 Az országgyűlés képviselőházának tettek a (kormánypárt igen t. szónokai. A. szervezkedés létjogosultságát azzal indokolták meg, hogy függetleníteni kell a közigazgatást a politikától és nem lehet megengedni, hogy a közigazgatás politizáljon. ! Ezt az álláspontot és .elméletiét a magam részéről az ielső betűtől az utolsóig a legnagyobb örömmel aláírom. Elsőisorban azt szeretném azonban megtudni, hogy tulajdonképpen micsoda a korimánypárt, párt-e, vagy egység? Mert állandóan nagy nemzeti egységről hallunk, a pártnak pedig (hivatalos jelöltjei vannak, párt jelvény van és a nemzeti egység gondolatát, úgy látom, be akarják csempészni a politikába. Amikor ugyanis választás van, jön az egység, amikor pedig 'részletdolgokról van szó, akkor mindig a pártókat hozzák elő. T. Ház! Hogy a közigazgatás bekapcsolása a politikába a valóságban hogyan fest, anra tegnap Ernszt Sándor igen t. képviselőtársam, bővebben és részletesen rámutatott, amikor kifogásolta azt, hogy a főispán ma a Nep. megyei elnöke. Valamikor á főispáni szék dekórum volt. Hangsúlyozom, hogy a főispánok a mindenkori kormány exponensei voltak, ez természetes is, de a régi főispánokat én nem láttam pártgyűlésekre járni, a régi főispánokat én neim láttam párttitkárokkal parolázni és »légy olyan szíves bátyám«-ozni. A régi főispánokat én nem láttam személyesen gyűléseket ellenőrizni. Önök tegnap a tekintély lejáratását vetették szemünkre. Hát nem elég tekintélylejáratás az, amikor a főispán működését különböző élharcosok és politikai spiclik kontrollálják, nem tekintélylejárátás az, amikor a jelölt érdekében a várimegyei élet legnagyobb közfunkcionáriusa elmegy korteskedni és a szavazók jóindulatába ajánlja a jelöltet. Van nekünk erre tételes törvényünk. Az 1886. évi XXI. t.-c. 3. $-a, azonfelül a 2708/908. M. E. rendelet kimondja, hogy a főispán ünnepélyes esküt tesz, amelyben a mindenttudó és mindenható Istenre esküszik, hogy Magyarország törvényeit, törvényes szokásait, valamint alkotmányos kormányrendeleteit megtartja. Szóval állami tisztviselő, mert hivatali esküt tesz, nyugdíjra van igénye és közhatalmat gyakorol, tehát köztisztviselői teendőket végez. Az 1925:XXVI. törvénycikkben pedig világosan meg van írva, hogy állami köztisztviselő nem vehet részt saját hivatali területén választási pártgyűlés vagy pártünnepély összehívásában vagy rendezésében. Nem lehet a főispán ilyen páirtgyűlés elnöke, stb., .neon vehet részt képviselőjelölt körutazásában. Önök a túlsó oldalról hivatkoznak arra, hogy a tekintélytisztelet lejáratását az ellenzéki kri f ika hozza létre. Ez is egyike azoknak a momentumoknak, amelyei: a tekintélyt lej aratják. Pest .megyében nagyon, sok főispánunk volt a múltban, akik nem álltak szóba kortesekkel és nem adták oda magukat a napi politika, sőt a napi pártpolitika ilyen korteseszközéül. Itt a tegnapi nap folyamán valamelyik képviselőtársam szóvátette, hogy Nep. élharcosok.nincsenek, a Nep. élharcosok csak adminisztratív dolgokat végeznek. Én válaszkép egy jegyzőkönyvrészletet fogok felolvasni, amely arról tanúskodik, hogy vannak élharcosok, akik egyenesen a bíró, sőt a püspök szereipét vindikálják maguknak. (Zaj a jobboldalon.) A balatonbogiári választáson az egyik élharcos — itt van a jegyzőkönyv, méltóztassanak megnézni — a következő kijelentést tette az egyik papra, aki történetesen és véletlenség144. ülése 1936 június 9-én, kedden. bői nemi a Nep.-jelölt mellett foglalt állást (olvassa): »Nekem kellett eljönnöm Balatonboglárra, hogy a szeretetet hirdessem, ímert, sajnos, az, akinek ez a kötelessége volna, hivatásáról megfeledkezve és hivatásának szentségét elhagyva, a gyűlölet magvait hinti el a nép között és egymásra uszítja az embereket. Ez a maguk plébánosa, t. barátaira*,« — mondotta az illető élharcos úr — »ez az ember nem méltó, hogy népének papja legyen, az ilyen embert vasseprővel kellene kiverni a faluból.« (Dulin Jenő: Ez a tekintély le járatás.) Ezt a kitételt magam hallottam, t. képviselőtársaim, de nem hittem el a saját fülemnek és azért szereztem be ezt a jegyzőkönyvet. Odáig megy ezeknek az élharcosoknak nagy része, — és még sok ilyen dolgot lehetne felemlíteni — hogy csal a püspök elbírálása alá tartozó pap működését kritika tárgyává teszik és egy olyan emberrel szemben, aki nem vélhet magának elégtételt, nem átalják azt imondani, hogy »a papot vasseprővel kellene kiverni a faluból«. De menjünk tovább, t. Képviselőház! Felhozok még egypár politikai kérdést, hiszen ezek mind az appropriációs javaslat keretébe tartoznak. Nem (hagyhatom itt szó nélkül azt sem;, hogy a kormánypárt főtitkára — amint ezt maga is elismeri — nagyon sokszor levelezési viszonyban van a főispánokkal és utasításokat ad a főispánoknak. (Ellenmondások jobbfelől.) Mivel tárgyilagos akairok lenni, koncedáloim, hogy az utóbbi időben ez a szerelmi levelezés a Nep.-főtitkár úr és a főispánok között bizonyos miértekben ellanyhult és ritkábbá vált. Azon az állásponton vagyok ebben a tekintetben, hogy ez tarthatatlan állapot, mert a főispánt közpénzekből fizetik, amiben az én adóm éppúgy benne van, mint bárki más adója, a főispán tehát törődjék a vármegye szociális vonatkozású dolgaival, de ne foglalkozzék a politikával, különösen nem olyan módon, mint most, hogy a mindenkori kormány iránt viseltetnek határtalan bizaloimmal. Elismerném és akceptálnám ennek jogosultságát, ha a Gömbös-kormány az összes főispánokat kicserélte volna, (Zaj a jobboldalon.) csakhogy a főispáni karban jó páran vannak olyanok, akik idestova már a harmadik kormányzat iránt viseltetnek osztatlan bizalommal. A defenzív osztály tevékenysége azonban nemcsak az ellenzéki képviselőkre terjed ki, hanem a kormány saját képviselőire is. Ha nem méltóztatnának tudni, akkor (megmondom, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) hogy nagyon sok kérdőív .megy ki a t. képviselő urak háta mögött. (Esztergályos János: Mi az a defenzív osztály?) Az előbb már beszéltem erről ez a spicli-osztály! (Általános derültség.) Ez a defenzív osztály témát, aimint mondom, különböző kérdőíveket .küld szét a pártelnököknek, amelyekben az iránt érdeklődnek például, hogy a lakosság hány százaléka támogatja a jelenlegi kormányrendszert, hogy a községi jegyző milyen pártállású stb., «tb- «zóval csuna ilyen indiszkrét kérdéssel zaklatják a pártelnököket és ugyanakkor a túloldalon állandóan azt hangoztatják, hogy ez imind csak mesebeszéd és irémlátás. (Gr. Festetics Domonkos: A 8 Órai Újság álmai!) Arra vonatkozólag pedig, bogy mit jelent nem hivatalos jelöltnek lenni, méltóztassanak a saját pártjukból Váry Albert igen t. képviselőtársamat megkérdezni, akihez olyan kegyetlen volt a sors, hogy az alapválasztásokon neim Ő volt a hivatalos jelölt, hanem egy élharcos. Méltóztass an ak megkérdezni tőle,
