Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-149

270 Az országgyűlés képviselőházának 1U9 vényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház a törvény j avaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részetes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat cimé\t és as 1—3. §-okat, amelyekel a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta s annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend .szerint következik az egyes koronauradalmi ingatlanoknak a koronajavak állományából való kibocsátásáról, a koron a; javak állományának más ingatlan okkal való kiegészítéséről és egyes

1 államkincstári ingatlanok elidegenítéséhez való hozzájárulásról szólótÖrvényjavaslat (írom.279,280.) tárgyalása. Az előadó vitéz Kenyeres János képviselő úr, őt illeti ia szó. vitéz Kenyeres János előadó: T. Ház! A jelen törvénytervezet benyújtását az 1439 : XVI. és az 1897 : XX. te. rendelkezései alapján a kö- ' vetkezőkben ismertetett részben koronauradalmi, részben államkincstári birtokok eladása és vétele tette szükségessé. Az úgynevezett szigetmonostori, részben koron auradalmi, részben államkincstári jellegű birtokok eladása • tulajdonképpen kényszerítő körülmények hatása alatt történt. Nevezetesen Budapest székesfővárosnak a lak jaság zavartalan vízellátásának érdekében ki kellett bővítenie a budai vízműveket-és erre a célra kisajátítás útján akarta megszerezni a szentendrei szigeten fekvő korona- és államkincstári uradalom parti részeit. Ezeknek a részeknek az elvesztése viszont lényegesen elértékielenítette volna az egész erdőbirtokot. Ennek elkerülése céljából a kisajátítási eljárással egyidejűleg tárgyalás indult meg a kormány és Budapest székesfőváros között s ennek a tárgyalásnak eredményeként Budapest székesfőváros a 86.1 hold kiterjedésű egész birtokot megyette 861.000 pengőért, ezzel a vétellel saját céljait is szolgálván, mert ebből a földből természetben tudott kárpótlást nyújtani az ugyanott kisajátításra került kisgazdaföldekért. A földmívelésügyi miniszter úr nyomban gondoskodott arról, hogy ez eladás következtében apadás ne álljon be a koronauradalmi és államkincstári birtokok állományában s ezért megvásásolta a színi 6507 kataszteri hold és 1056 négyszögöl kiterjedésű,erdőbirtokot azzal a helyes intézkedéssel, hogy ez az úgy erdészeti, mint vadászati gazdasági szempontból, üzemegységet képező birtok ne osztassák meg az eladott birtok arányában az államkincstári birtokok és koronauradalmi birtokok jellege szerint, hanem az egész birtok az egyéb koronajavak közé soroztassék. Természetes, hogy a kincstári birtokállománynak ezért kárpótlás jár és ezért szűnt meg a Gödöllő határában fekvő »József főherceg-liget«-nek már eddig is külön kezelésben állott része. A perbáli erdőbirtok eladásának szintén gazdasági oka volt. Ez az aránylag kis kiterjedésű birtok ugyanis igen távol esett minden más koronauradalomtól, a kezelése nehéz és körülményes volt, így jövedelmezősége is igen kedvezőtlen. Ennek eladása tulajdonképpen már régen tervbe volt , véve, csupán a megfelelő ülése 1936 június 18-án, csütörtökön. ajánlat hiányában szenvedett halasztást. A mostani 300.000 pengős ajnálat minden tekintetben kielégítő volt és messze felülmulta azt a becsértéket, amelyet a minisztérium szakértői megállapítottak. Ennek a birtoknak vételárát is a lehető leghasznosabban fektette be a földmívelésügyi miniszter úr, ugyanis a koronauradalmi birtokokba benyúló és a birtok területi összefüggését, valamint az üzemvitelt zavaró idegen birtoktesteket megvásárolja, ezenkívül olyan szomszédos részeket is, amelyek ezeknek a birtokoknak kiegészítéséül szolgálhatnak. Ezekkel a birtokeladásokkal és vételekkel kapcsolatban a törvény rendezni kíván egy évek óta húzódó kérdést. Ugyanis az óbudai jószágigazgatóság megszüntetése után Békásmegyer község határában 18 katasztrális hold terület, de 33 helyen, apró részekben, ^ visszamaradt, ezek egyáltalán nem kezelhető, jövedelmet nem hozó apróbb részek. Ezek közül a kis birtokrészek közül, amelyek részben koronauradalmi jószágok voltak, részben pedig az államkincstár tulajdonát képezték, azokat, amelyek eddie is, idegen használatban voltak, eladta a földmívelésügyi miniszter, viszont a kisebb utea- és útrészeket, amelyek eddig is a község használatában voltak, a községnek juttatta. Mivel ezek az eladások^ és vételek a gazdasági szempontok gondos mérlegelésével történtek és úgy a koroiiauradalom, mint a kincstár érdekei teljes mértékben megóvattak, tisztelettel ajánlom a javaslatnak úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következikl! Szeder János jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Ház! Amint az előadó úr előadásában hallottuk, ez a törvény javaslat lényegében már befejezett tényeknek és forma Utasoknak törvényes elintézése. Semmi kifogásolnivalót nem találok ezen a javaslaton, ezt a magam részéről elfogadom. Természetes azonban, hogy ezenkívül még volna egynéhány észrevételem, mégpedig a címben foglalt körülményekre vonatkozóan. Itt arról van szó, hogy egyes koronaura (lalnii birtokokat eladtak, mint például a szigetmonostori birtokot kicserélték, mert a köz- • érdek kényszerítette rá az államot, hogy ezt a területét átengedje közérdekű célra é« helyette. azután máshol kárpótolja magát. Azért szólalok fel, mert az én választóké rületemnek túlnyomó része koronauradalomba esik. Arra fekszik Dány. A gödöllői koronauradalom 30.000 holdas határában van az én választókerületemből öt község, amelyeknek viszonyai olyan rosszak, hogy azt feltétlenül szóvá kell tennem a Bazban. Egy községet veszek ki ezek közül, Dány községet. Ennek a községnek 7000 hold határa van, ebből 3800 hold a koronauradalomhoz tartozik, tehát 3200 holdja van a községnek. Erre van 3800 lakos, tehát egy lakosra még egy hold föld sem jut a község határában. Ebből a 3800 lakosból 1090 gyermek. (Farkas István: Adjanak nekik abból a koronauradalomból!) A 3800 lakosnak tehát majdnem 30%-a gyermek, abból is 631 is kolaköteles. A lakosság közül 200 teljesen nincstelen és 100 embernek pedig csak egy kis háza van. A birtokpolitikai viszonyok ebben a községben olyan szomorúak, hogy egy sze mélyre még egy hold föld sem esik. Ennek következménye az, hogy 3—4 holdas parcellákon ilyen gyerekszám mellett 8—10 tagú család