Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-149
Az országgyűlés képviselőházának lh9. legelsősorban van rá szükség a földmívelés ügyi minisztériumban, ahol jelenleg csak jo got követelünk a fogalmazási karban elhelyez kedett tisztviselőktől. A mai élet ismételten bebizonyította, hogy feltétlenül itt kellene a magasabb képesítés, például meg kellene kívánni a jogi képesítésen kívül a gazdasági akadémiai oklevelet, hogy gyakorlati gazdasági szakkérdésekkel is tisztában legyen az illető tisztviselő, mert manapság mankóra van szüksége annak a tisztviselőnek, aki csak jogot végzett és szaktanácsot kell kérnie a gazdasági akadémiát vagy közgazdasági egyetemet végzett tisztviselőktől. így teljes egészében megoldottuk volna a kérdést. Kérem a miniszter urat, hogy módosításomat vagy méltóztassék elfogadni, vagy pedig méltóztassék a felől megnyugtatni, hogy a gazdasági akadémia elvégzése után, egyévi hallgatás után nem fogunk követelni az illető hallgatóktól három új alapvizsgát és öt kollokviumot. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A kultuszminiszter úr kíván szólni. Hó man Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! Gallasz t. képviselőtársam olyan álláspontról beszélt, amely álláspont ma már teljes mértékben túlhaladott. Ez a felszólalás tudniillik abból az időből származik, •amikor a gazdasági akadémia és a műszaki egyetem gazdasági fakultása között különféle viták voltak és ezek a viták a gazdatársadalom egyrószének pro, a másik részének contra való asszisztálása mellett felborították — mondjuk -*- a gazdatársadalom békéjét. Ez az állapot megszűnt. A földmívelésügyi miniszter úrral mi mindazokban a kérdésekben, amelyeket itt érinteni méltóztatott, véglegesen megegyeztünk s ez a törvényjavaslat is ennek a végleges megegyezésnek utolsó kihangzása. • Ez tudniillik olyan pont volt, amely sem kormányrendelettel, sem államfői rendelettel nem volt megoldható, hanem törvénymódosításra volt szükség, vagyis szükség volt arra, hogy törvényileg mondjuk ki, hogy az 1934 : X. tc.-kel szemben . a gazdasági felügyelősegeknél és a mezőgazdasági kamaráknál szervezett állásoknál továbbra is jogosítson a gazdasági akadémiai oklevél. A közép- és alsófokú szakiskolai tanári állásokat ide nem vehetjük he, mert a szaktanári és szaktanítói képzés ügye teljesen rendezve van, egyrészt az 1934 : X. tc.-kel, és az ehhez kapcsolódó kormányzói rendeletekkel. másrészt pedig a szaktanítóképző iskolának létesítésével. Az akadémiát így sérelem nem éri, mert hiszen köztudomású, hogy az akadémikusok három év múlva, ahogyan t. képviselőtársam méltóztatott említeni, a műegyetem, gazdasági fakultására feljöhetnek. r Természetes, hogy a magasabb képzés azoknál, akik gazdasági gyakorlati vagy elméleti pályára mennek és azoknál, akik pedagógiai pályára mennek, más lesz. A gazdasági szaktanárok kiképzése, vagyis a középfokú iskolák tanárainak kiképzése, tehát ezen intézmények tanárainak a kiképzése kivétel nélkül a tanárképző intézetben fog megtörténni, amely a budapesti gazdasági fakultás mellett működik. Mert nekik nem elég a gazdasági szakképzés, hanem szükségük van olyan ismeretekre, pedagógiára és filozófiára, szóval olyan tárgyakra, amelyek a nevelésnél és az oktatásnál nélkülözhetetlenek. A szaktanítóképzés viszont a kecskeméti szaktanítóképzőben fog történni, másrészt pedig, ha gazKÉPVTSELÖHAZI NAPLÓ. IX. ülése 1936 június 18-án, csütörtökön. 265 dasági akadémikusokról lesz szó, (szaktanfolyamokon. Ezt a rendszert nem kívánom érinteni. Szóval a gazdasági akadémiát végzett gyakorlati gazdák természetszerűleg a jövőben is fognak tanítani, ha megfelelő pedagógiai képzésben irészesültek. Azt hiszem., ez megnyugtathatja a t. képviselőtársamat. (Gallasz Ágost Üudoli': A miniszter úr. szavai száz százalékban megnyugtatnak, módosításomat tehát visszavonom.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni 1 ? (igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalásKérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-aU, amelyeket a Ráz hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmadszori olvasása iránt napirendi javaslatom során fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Bejelentem a t. Háznak, hogy Gergelyffy András képviselő úr, a napirend szerint sorrakerülő törvényjavaslat előadója, a megjelenésben akadályozva van, ezért a házszabályok 186. 4-ának első bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően Meskó Rudolf képviselő urat kértem fel a törvényjavaslat előadói teendőinek ellátására. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a közúti jelzések egységesítése tárgyában Genfben 1931. évi március hó 30. napján kelt egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 239, 266.) tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Meskó Rudolf előadó: T. Képviselőház! Az 1890. évi I. te, amely a közutakról szól és amely a közúti jelzéseket is magában foglalja, az azóta eltelt 46 év után bizonyos rendelkezéseiben ma már nem felel meg céljának, hiányos, pótlásra szorul. A törvény megalkotása óta a közúti forgalom hallatlan mértékben megnöveke dett és óriási változáson ment keresztül. A kocsiközlekedés lassanként géperejű jármüvek közlekedésévé alakult át. Az automobilizmus soha nem remélt méreteket öltött. A r régente helyi érdekeket szolgáló kocsiközlekedés nemzetközi közúti forgalommá változott át. Ennek érdekében készülnek a nemzetközi forgalom lebonyolítására alkalmas és valamenynyiünk által megcsodált gyönyörű autóutak, az úgynevezett autósztrádák. Ebből az útépítésből mi is kivettük részünket, amennyiben az egész országot átszelő, a Nyugatot a Kelettel összekötő »gyönyörű autóutat építettünk, amely a nemzetközi forgalom lebonyolítására teljes mértékben alkalmas és kivívta a külföld bámulatát, elismerését is. A gépjárműveknek az egész világon való nagy elterjedése és az ezzel kapcsolatban megnövekedett forgalom soha nem gondolt mértékben megszaporította a balesetek számát. Ezeknek a baleseteknek megelőzése és lehető csökkentése érdekében intézkedések szükségessége merült fel. Ezek közé az intézkedések közé tartozik a Genfben tartott közúti közlekedési konferencián a közúti közlekedés biztonsága és a nemzetközi közúti forgalom megkönnyítése érdekében a közúti jelzések egysé38
