Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

222 Az országgyűlés képviselőházának 14 ahhoz, hogy mindent a haza javára áldozzon fel. (Helyeslés jobb felől.) En tehát», amikor visszagondoltam a mi harctéri időnkre, visszagondoltam azokra <a véres áldozatokra, amelyeknek mi is deszignatáriusai voltunk odakint a ftiarctéren, amikor visszagondoltam azokra, akik ott körülöttünk elestek, akkor ezzel szemben ilyen 'maximumot követelve arra az időre mindenkitől, egyszerűen ezen az alapon kifogásoltam azt, hogy viszont az éhező hadseregnek — amire mások, azután Pálffy-Daun t. képviselőtársam is célzott — nem adtak ingyen mindent és ugyanez a vád terheli a t. nagybirtokososztályt is. Nincs is közöttünk különbség, hiszen a t. képviselőtársaim onnan kiabálták közbe, hogy az elsők között volt a nagybirtokos osztály, amelytől elrekviráliták a gabonát. Bocsánatot kérek, ha azokban a nehéz időikben, amikor mindnyájunknak a vérünket és életünket kellett feláldoznunk, rekvirálni kellett, akkorit, képviselőtársaim, nekem itt magamat tisztáznom és védelmeznem tovább nem kell, (Ügy van! a baloldalon.) hanem megállapítom, hogy azokban a nehéz nagy időkben, .amikor a haza minden fiának oda kellett adnia az életét és sok száz és százezer magyar testvérünk oda is adta, akkor önöknél ia haza legfeljebb addig juthatott el, hogy rekvirálnia kellett. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalodalon. — vitéz Csieseri-Rónay István: Micsoda beszéd ez? — Malasits Géza: Ügylátszik, magánál is rekvirálni kellett! — Györki. Imre: Kényszert kellett alkalmazni! — Zaj.) Elnök: Következik az interpellációk előterjesztése.. Az első interpelláló Esztergályos János képviselő úr volna, iafeí azonban interpellációját törölte. Következik Takács, Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző uralt, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa): »Interpelláció a belügyminiszter úrhoz Hódmezővásárhely város 1937. évre előkészítés alatt levő választói névjegyzéke tárgyában: Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy Hódmezővásárhely város központi választmánya az 1937. évre előkészítés alatt levő választói névjegyzéke összeállítása alkalmával törvénytelenséget követett el? Es pedig: Nem vette figyelembe az esküt tett összeíró biztosoknak a vonatkozó 'belügyminiszteri rendeleten alapuló véleményeit; az ideiglenes névjegyzék összeállítása során az 1925 : XXVI. te. 31. %-s. (2) bekezdésének határozott rendelkezései ellenére sem szerezte be minden esetben az okmányokat, még akkor sem, ha az adatot szolgáltató szabatosan 'megjelölte az okmány beszerzésének helyét. Fenti esetekben megfosztotta a központi választmány választói jogától a törvényszerű vallomást adott jogosultakat és. azokat, akiknél az iskolai igazolás amai napig neim érkezett be. Mintegy kétezerre tehető azoknak a választóknak a száma, akikét ily imódon jogfosztás ért. Az 1936. évre^érvényes névjegyzékibe felvett és a most összeállított ideiglenes névjegyzékből kihagyott választókat elkésve értesítette, — csak május 25-ike után — úgyhogy megfelelő jogorvoslati idő sem állt rendelkezésre. Hajlandó-e a miniszter úr törvényadta jogánál fogva utasítani a központi választmányt, 8. ülése 1936 június 17-én, szerdán. hogy a kihagyottak számláló lapjait újból bírálja el a törvény rendelkezéseinek megfelelően? Hajlandóé a miniszter úr fegyelmit indítani azok ellen a tisztviselők ellen, akik a fenti törvénytelenségeiket elkövették ? « Elnök: Takács Ferenc interpelláló képviselő urát illeti a szó. Takács Ferenc: T. Képviselőház! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925:XXVI. tc.-ről nagyon sok szó esett a képviselőházban legutóbb a költségvetés tárgyalása alkalmával is. Szinte azt mondhatjuk, hogy a Ház minden oldaláról megállapították, hogy a törvény szelleme rossz, elavult és a mai kornak egyáltalán nem felel meg, a törvény hézagos intézkedései visszaélésekre adnak alkalmat. A másik oldal részéről többször elhangzott az a kijelentés, hogy ezért a választójogért nem a mai kormányzat és nem' a Nemzeti Egység Pártja a felelős, mégis amikor most a választói névjegyzék összeállításáról van szó, akkor azt látjuk, hogy a törvénynek visszaélésekre alkalmat adható részeit a Nemzeti Egység* Pártja nagyon jól felhasználja olyan irányban, hogy a rossz törvényen keresztül is a saját hatalmát 'biztosítsa. A Nemzeti Egység Pártja részéről információim szerint sehol sem nyilvánul meg az a törekvés, hogy a rossz törvényt legalább helyesen és jól magyarázzák és azokat a részeket, ahol a törvény hézagos, lehetőleg a mai időknek megfelelően 'magyarázzák. A névjegyzék összeállításánál hatalmi szempontok érvényesülnek. En el tudom képzelni, mi lehet a helyzet a nyiltszavazásos kerületekben, ahol tudjuk, ki szavazott az ellenzéki jelöltre és ki szavazott a kormánypárt jelöltje El tudom képzelni, mi történhetik az ilyen ke- • rületekfben, ha a titkosan szavazó kerületekben is minden eszközt felhasznál a Nep. szervezete, hogy a névjegyzéket még a törvény megkerülésével is saját pártszempontjainak megfelelően állítsák össze. ' iSúlyos rendelkezése a törvénynek az, hogy a >már egyszer érvényesen felvett választót ia meg lehet fosztani választójogától. Ezzeí élnek is 'mindig a névjegyzék összeállítása alkalmával. Az én városomban, Hódmezővásárhelyen, évek óta az a törekvés nyilvánul meg a névjegyzék összeállításánál, hogy a választók létsz"áina ne emelkedjék. (Farkas István: Budapesten is!) Nem akarják a magyar testvéreket beengedni a választójog gyakorlásába és nem akarják lehetővé tenni a választójog gyakorlását azoknak, akikről annyit szónokolnak és szavalnak a pódiumokon. A másik igen súlyos sérelem, hogy a jogorvoslati idők olyan időpontra esnek, amikor éppen a földműveléssel^ foglalkozó emberek nem tudnak okmányok után szaladgálni. Az első jogorvoslati idő május 16-tól május 30-ig van. Ez alatt az idő alatt lehet a központi választmányhoz jogorvoslattal élni. Ebben az időben vannak a földmívesek legjobban elfoglalva. A másik jogorvoslati idő, amikor a központi választmány határozata ellen panasszal lehet élni a Közigazgatási Bírósághoz, augusztus 5-ike és 20-ika között megint olyan időszakra esik, amikor a mezőgazdasági népesség a legjobban el van foglalva és egyáltalában nem tud okmányok beszerzésére még csak gondolni sem. Nem tudom, volt-e valami szándékosság a törvény meghozatalánál abban, hogy a jogorvos-