Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-148

208 Az országgyűlés képviselőházának 1 akkor nem kellett újra leróni az illetéket. Méltóztassék tehát ezt az indítványomat elfogadni, mert ha nem méltóztatik elfogadni, akkor a pénzügyminiszter úr áttöri azt az elhatározását, hogy nem akarja emelni az illetékeket. Elnök: Kíván még valaki szólni! (Nein!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, A pénzügyminiszter úr óhajt szólni. Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: T. Képviselőház! Kérem a szöveg változatlan elfogadását. Azt a kérést, hogy a harmadik fázist változtassuk meg, mérlegelni fogjuk a rendelet kibocsátásánál; ez azonban ígéretnek nem tekinthető. (Rupert Rezső: Akkor baj van!) Ami a negyedik fázisra tett indítványokat illeti, a törvényjavaslat a magyar nyelv szabályainak figyelembevételével világosan van megszövegezve. Azt mondja a javaslat, hogy: »a fellebbezéssel élő«. Ez magyarul azt jelenti, aki^ fellebbez. A »felperes, illetőleg alperes« kitétel magyarul annyit jelent, hogy vagy az egyik, vagy a másik peres fél. Itt további világosságra nincs szükség, örülnék, ha mindenütt ekkora világosság uralkodnék. (Derültség és felkiáltások bal felől: Ez igaz!) . Ami az utolsóelőtti bekezdést illeti, itt az a helyzet, hogy ha a fellebbezési .bíróság viszszautasítja az ügyet a járásbírósághoz és a járásbíróság az egész ügyet újra tárgyalja, — ismétlem^ egy olyan ügyet, amelyet nem volnaszabad járásbíróságnak egyáltalában tárgyalnia, mert egy perenkívüli fizetéses meghagyásról van -szó, amely csak egészen kivételes és rendellenes esetekben alakul át ellenmondás folytán perré, (Horváth Zoltán: Négyszáz pengőn alul muszáj a fizetési meghagyást igénybe venni!) —- akikor ezért nem kell újra lefizetni az átalányilletéket. Ha azonban ítéletre kerül a sor, és ez ellen az ítélet ellen fellebbezéssel él valamelyik fél, akkor az átalányösszeget le kell róni, ami helyes is, mert a fellebbezésnek számát ezzel, a némiképpen pönalizáló újbóli illetéklerovással csökkenteni akarjuk. (Horváth Zoltán: Ez nem helyes! Nem lehet büntetni azt, aki a bírósághoz jogorvoslattal fordul!) Az elsőfokú bíróság ezzel az üggyel kétszer foglalkozott, és teljesen elegendő ezért az átalányilletékért az a szolgáltatás, amelyet nyújtott. Ha még tovább viszik az ügyet, nagyon helyes, hogy újból le kell róni a fellebbezési illetéket. Kérem a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon. — Rupert Rezső: Ez zel pönalizálnak! — Zaj.) Elnök: Rupert képviselő úr, méltóztassék csendben maradni, most az elnök beszél. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. §-t elfogadni! (Igen!) A Ház az 1. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 2. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolezy Hugó jegyző (olvassa a 2. és 3. §-okat, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad, — Olvassa a, í. §-t.) Elnök: A. 4. §-hoz az előadó úr kíván szólni. Zsindely Ferenc előadó: T. Ház! A 4. § harmadik bekezdésének a következő módosítását vagyok bátor tisztelettel javasolni: A bekezdés utolsó mondatát lezáró pont helyébe If.8. ülése 1936 június 17-én, szerdán. méltóztassék pontosvesszőt iktatni, a szöveg folytatásaként pedig a következő szöveget méltóztassanak elfogadni (olvassa): »ha azonbau a felfolyamodási bíróság a visszautasító végzést megváltoztatja, és a végrehajtás alapjául szolgáló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítva nincs, a járásbíróság a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtás felfüggesztését rendeli el.« T. Képviselőház! Az általam tisztelettel javasolt módosítás olyan, a gyakorlatban nagyon ritkán, vagy talán soha elő nem forduló, de a mostani szövegezés mellett elméletileg mégis elképzelhető esetre szól, amikor a bíróság a visszautasító végzést megváltoztatja, a végrehajtási eljárás pedig időközben megindulván, folyik, és így elképzelhető az az eset, hogy amikorára a bíróság megváltoztató határozatát meghozza és igazat ad a végrehajtást szenvedőnek, a végrehajtási eljárás már be is van fejezve. Ezt a, — mondom — a gyakorlatban nem valószínű esetet kizárni azért célszerűnek látszik, és ezért tisztelettel kérem a módosítás elfogadását. Elnök: Kíván valaki szólni! (Mózes Sándor szólásra jelentkezik.) Mózes Sándor képviselő urat illeti a szó. Mózes Sándor: Az előadó úr által indítványozott módosítás helyett vagyok bátor egy másik módosítást indítványozni, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara is magáévá tett, és pedig ia következő szövegezéssel (olvassa): »Ha a járásbíróság .a jelen szakaszban foglalt szabályok alapján az ellentmondást,^ illetőleg kifogást, vagy fellebbezést visszautasítja, a fizetési meghagyás, illetőleg ítélet a visszautasító végzés ellen használt felfolyamodásra tekintet nélkül előzetesen végrehajtható. A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelem beadásának és a meghagy ás kézbesítésének magánjogi hatályai — ideértve az esetleges telekkönyvi feljegyzés (perfeljegyzés) hatályát is — fennmaradnak, ha a hitelező, .illetőleg a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt a kérelmet szabályszerűen benyújtja. vagy magánjogi követelését egyébként szabályszerűen érvényesíti.« Elnök: Kíván még valaki szólni! (Nem!} Ha szólni senki nem kíván, a vitát ibezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házalt, [méltóztatik-e a 4. §-jt eredeti szövegében elfogadni, szemben Zsindely Ferenc előadó űr javaslatával, igen vagy nemi (Nem*-) A Ház az eredeti szöveggel szemben Zsindely előadó úr javaslatát fogadja el. Következik: az 5. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. vitéz Miskolezy Hugó jegyző (olvassa az 5. §rt-). — Mózes Sándor. Elnök: Mózes Sándor képviselő uralt illeti a szó. - Mózes Sándor: T. Képviselőház! Az 5. §. 2. bekezdéséhez a következő kiegészítést kérem, (Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter: Sajnos, ennek a szakasznak nines 2, bekezdése! — Derültség.) illetőleg 2. bekezdésként kérem a következő szöveget felvenni (olvassa): »Ha az alperes részére a szegénységi jog megadását a járásbíróság megtagadja, a végzés ellen beadott felfolyamodás a peres eljárás folytatá1 sát nem akadályozza, s a felfolyamodási bíró-