Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-147

190 Az országgyűlés képviselőházának rész készpénzfizetést kapjon az, akitől a földet átvették. Ennél az egy szakasznál van kivétel és pedig azoknál, akik a 8. § alá esnek, vagyis azoknál, akiknek legrégibb kapcsolatuk van a földdel. Tulajdonképpen elvileg itt is a két­harmaddal való kártérítés eszméje van kodifi­kálva a törvényjavaslatban, a módosított szö­veg azonban módot ad arra, hogy 100% -ot is kaphasson atz illető. Nézzük meg már most közelebbről, hogy áll ez a kérdés. Abban az esetben, ha az illető 100%-OÍS kártérítést kap, akkor igénybe vehető a kisbérletek felerésze, tehát lényegileg globá­lisan 50%. Ha 'megelégszik kétharmadrész kár­térítéssel, akkor egynegyedrész kisbérletadásra kötelezhető. A 8. § alá eső birtokoknál is természetsze­rűleg a védett birtokok nem esnek ez alá a kategória alá. Ezt abból a szempontból vagyok kénytelen felemlíteni, mert méltóztatott cél­zást tenni, hogy .szűkülne azoknak a birtokok­nak köre, amelyek ezután^ igénybevehetők lesz­nek. A védett birtokoknál természetesen egé­szen más, előnyös megegyezésekre van kilátás, különöisen ha figyelembe vesszük, hogy tekin­tetbe kell venni a hitelezők érdekeit is. Már 'most, ha azt vizsgáljuk, hogy tulaj­donképpen mit jelentene az, ha a védett birto­kokat vonnék el és a 8. § alá eső összes igény­bevehető birtokoknál 100%-os kártérítés állana fenn, akkor mindössze egyhatodrészről volna szó, tehát ha egyrészről a védett 'birtokokat levonjuk és tekintetbe vesszük azt, hogy töb­ben lesznek olyanok, f akik nem fogják ezt a módot választani, másrészről, ha tekintetbe vesszük azt, hogy 100%-os fizetés esetén termé­szetszerűleg megvan a mód és lehetőség arra, hogy olcsóbban vásárolhatjuk meg a földet, — ami egészen logikus és természetes — akkor méltóztatnak látni, hogy ez az egész nagy ag­gály meglehetősen összezsugorodik. (Rassay Károly: Azért nem volt méltó ez a módosítás a felsőházhoz!) Elnök: A tanácskozást ^befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatnak-e a 29. §-t ; a fel­sőház szövegezésében elfogadni, igen vagy nem? {Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek fel­.állani. (Megtörténik.) Többség! A Ház tehát a szakaszt a felsőház szövegezése szerint fo­gadta el. Következük a 35. $. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatnak a felsőház szövegezése sze­rinti 35., 51., 62., 73., 98. és új 99. §~ait, •amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel befejeztük a felsőház által módosított és alkotmányos hozzájárulás céljá­ból a képviselőházhoz áttett szakaszok tárgya­lását. A Ház valamennyi . módosításhoz hozzá­járult. A felsőházat erről értesíteni fogom, az ily­módon létrejött törvényt pedig további alkot­mányos eljárás céljából a miniszterelnök úrhoz teszem át. Napirend szerint következik az 1936/37. évi hivatalos statisztikai munkatervről szóló mi­niszterelnöki jelentés tárgyalása. (írom. 256,257.) Mielőtt annak tárgyalására áttérnénk, a t. Ház tudomására hozom, hogy a miniszterelnök úr a házszabályok 142. §-ának 2. bekezdése ér­teimében. Tahy László miniszterelnökségi ál­lamtitkár urat a jelentés tárgyalásának tarta­mára miniszteri (megbízottként bejelentette. 1 &7. illése 1936 június 16-án, kedden. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Következik a jelentés tárgyalása. Az elő­adó, Czermann Antal képviselő úr, 'betegsége miatt a megjelenésben akadályozva van, ezért a házszabályok 186. §-ának 5. bekezdése értel­mében Krüger Aladár képviselő urat kérem fel az előadói teendők ellátására. Krüger Aladár előadó urat illeti a szó. Krüger Aladár előadó: T. Képviselőház! A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottsága letárgyalta a m. kir. miniszterelnök úrnak a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1936/37. évi hivatalos sta­tisztikai munkaterve tárgyában a képviselő­ház elé terjesztett jelentését. A m. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak 1936/37. évi munkaterve 75-féle statisztikai ágat fog^ művelni, melyek a statisztikai adatszolgál­tatásnak eddigi részeit is magukban foglalják. A főbb eltéréseket a miniszterelnök úr által benyújtott jelentés teljes egészében kimeríti. Első ízben terjed ki a munkaterv az ötnél több munkást foglalkoztató, de nem igyári jellegű üzemi és termelési statisztikára vonatkozó adatgyűjtések felvételére. Az együttes bizottság a jelentést beható vita után egyhangúlag elfogadta. Szükséges­nek tartja azonban azt az óhaját előterjeszteni, hogy a legközelebbi népszámlálás alkalmával az egész kisiparról részletes adatok gyűjtes­senek. Az együttes bizottság jelentését azzal van szerencsém a t. Képviselőház elé terjeszteni, hogy azt méltóztassék elogadni. Elnök: Szólásra van feliratkozva'? Vásárhelyi Sándor jegyző: Kertész Miklós! Elnök: Kertész Miklós képviselő urat illeti a szó. Kertész Miklós: Igen t. Képviselőház! A miniszterelnökségnek az 1936/37. évi statisztikai munkatervre vonatkozó jelentésivel kapcsola­tosan mindenekelőtt legyen szabad egy általá­nos természetű elvi «megjegyzést tennem. Véle­ményem szerint a statisztikának az a szerepe a társadalompolitikában, mint a röntgen-átvi­lágításé, a röntgenvizsgálaté az orvostudo­mányban. A helyes gyógyítást, a jó terápiát' feltétlenül meg kell előznie egy pontos és jó diagnosztikának, ezt a szerepet kell betöltenie a statisztikának, elsősorban pedig a statisztika társadalmi vonatkozású'részének, a társadalmi statisztikának és ebben a tekintetben kell itt súlyoe hiányosságokról és fogyatékosságokról beszélni. * A mi társadalompolitikai statisztikánk ál­talában elkésettek, elmaradottak és ha az utób­bi esztendők során egy és más vonatkozásban észleltünk is javítási törekvéseket, amire az egyes felvételek eredményei, számszerű feldol­gozása konzekvenciák levonására alkalmas mó­don elénk kerül, addigra rendszerint már alapvető módon megváltozott a helyzet, meg­változtak a viszonyok és így^ ezeknek a felvé­teleknek a gyakorlati ^eredménye,^ gyakorlati hatása gyakran a nullával egyenlő. Az utóbbi időben láttunk bizonyos törekvé­seket és ezeken a padokon is örömmel állapít­juk meg, hogy lelkes fiatalok különböző szo­ciográfia 5 , felvételekkel foglalkoznak, r részlet­munkákba fognak, amely részletmunkák lehet­nek igen érdekesek, lehetnek helyenkint megle­pőek, különösen azok számára, akik az élet sötét mélységeit nem ismerik, (Ügy van! a szélsobáloldalon.) magát a problémát azonban ezek a részletmunkák, ezek a szociográfiai fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom