Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-147
Az országgyűlés képviselőházának 1 u felszólalni, mert le kell rögzíteni azt, hogy ez- a zel a maradi és hátrafelé húzó javaslattal! szemben, különösen azzal szemben, ami ebben a 16. §-ban, továbbá pedig a, 29. $-ban foglaltatik, mi állást foglalunk, mert ezzel az állásfoglalással akarjuk igazolni azt, hogy ez után a ! telepítési törvényjavaslat után a legrövidebb: időn belül egy egészen más és is okkal komolyabb telepítési törvényjavaslatnak kell a Ház elé kerülnie. (Mozgás a baloldalon. — RakovSfcky Tibor: Majd a titkos választójog!) A 16. § lényege az, hogy a 8. és 10. § alá tartozó földeknél három év alatt ki kell jelölni azt, hogy melyek vétetnek igénybe. Koncedálom, hogy a földbirtokostársadalom jogosan igényli azt, hogy tudja, mire számíthat és mit fognak elvenni tőle. Ehhez neki gazdasági szempontból . . . (Gr. Pálffy-Daun József: De, a karteltársadalom ezt nem tudja, mert őket: hizlalják! Maguk is! — Felkiáltások balfclől: Kik? — Gr. PáJffy-Daun József: A karteltársadalom! — Mózes Sándor: Hol vannak a kar-,, telvezérek? Ott vannak, ott ülnek a túloldalon!!; — Gr. Pálffy-Daun József: A gazdákon ülnek!)! Elölök: Pálffy-Daun t. képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Klein Antal közbeszól.) Csendet kérek Klein Antal képviselő úr-: tói is! Gsoór Lajos: A földbirtokostár sadalomnak valóban tudnia kell, hogy meddig van bizonytalanságban, vagyis nem lehet ezt a társadal,-: mat hosszú időn át bizonytalanságban hagyni,' ezeknek tudniok kell azt, hogy mely földrésze- : ket vesznek tőlük igénybe. Ezt az észszerű gaz-! dálkodásra vonatkozó rendelkezést azonban! nem lehet úgy konstruálni és úgy fogalmazni,; hogy ezáltal megakadályozzuk magának a tör-: , ^ényjavaslat céljának végrehajtását. Az- örökbérletnél talán nem láttam, azt a : ! nagy összeütközést a törvényjavaslat szociális! szempontjával, mert hiszen erről elméletileg: lehet sokat vitatkozni, de ennek törlését csak! nyakatekert okoskodással lehet védeni. Helyesnek tartottam volna azonban, ha itt is a. •szociális szempont érvényesül. (Ügy van! a bal-; oldalon.) Viszont ennél a pontnál nagyon isi' kiütközik a módosításnak az az intenciója,! hogy lehetőleg restringálni akarja a földelvétel lehetőségét. Amint nagyon jól méltóztatnak tudni, az; eredeti törvényjavaslat szerint a 21. § ihatá-i rozzai meg, hogy »a földmívelésügyi miniszter a jelen törvény céljának megvalósítására Irányuló tevékenység előhaladásához képest (rendeli el az egyes ingatlanok tekintetében .az. átengedési eljárás megindítását annak megállapításával, hogy a tulajdonos mekkora területű; illetőleg kataszteri tiszta jövedelmű ingatlant köteles átengedni.« A lényeg tehát az, hogy amint előrehalad a törvény végrehajtása, olyan mértékben történik a földek kijelölése az át-^ vételre. Ezzel szemben ez a 16. § azt imoindjaj hogy hiárom év alatt kell ezt megállapítani; Ha ezt összevetem, az előbb idézett »rendelkezés^ sel, akkor megállapíthatom, f hogy három év alatt esak ligen csekély mértékben fog előrehaladni a telepítési törvény végrehajtása. (Da* rányi Kálmán földmívelésügyi miniszter közbe-, szól.) Kérem, én éppen ezt a tévedést akarom \ kiélezni, hogy ezáltal rámutassak a javaslat \ hiányosságára. Mert (Szerintem azt kellene beNlevenni, mélyen t. miniszter úr, a szakaszba!, hogy a 8—10. Vakban megjelölt földeket terű* létük nagyságához képest a szakasz megálla 1 7. ülése 1936 június, i6-án y kedden. > 183 pitása szerint mind ligénybe kell venni. Mert az eredeti szö végiben csak azt mondja a szöveg, hogy »átengedésre lehet kötelezni a jelentkező szükséglethez mérten.« Ha ellenben az lesz a helyzet, hogy három év alatt kell a miniszternek dönteni ebben a kérdésben, akkoa" méltóztassék a rendelkezést úgy fogalmazni, hogy ez alatt a ihárom év alatt tényleg jelölje is ki azokat a földeket, amelyeket a 8—10. §-ok'ban meghatározott feltételek mellett le kell adni és necsak az legyen a szempont, hogy majd akkor jelölik ki, ha esetleg akad rá jelentkező, vagy esetleg! a telepítési törvény végrehajtása anynyira előrehalad, hogy anra a földre szükség lesz. (Ügy van! a baloldalon.) Ha én tévedek ebben a tekintetben, akkor méltóztassék a szakaszt úgy megszerkeszteni, hogy ezeknél a 8—10. § alá eső földeknél tényleg meg legyen állapítva, hogy 30.000 korona, vagy 10.000 korona kataszteri tiszta jövedelmen felül mely földeket veszünk el, tekintet nélkül arra, hogy van-e rájuk szükség most pillanatnyilag vagy nem, mert ha ez nem fog megtörténni, akkor 25 év alatt nem fogunk tudni folyamatos, telepítést végrehajtani, mert nem lesz föld. Ismétlem: három év alatt kell kijelölni, hogy mely földeket veszünk igénybe és ha nem jelölünk ki münden most rendelkezésre álló földet, akkor a következő időben már nem is vehetjük azokat igénybe. (Rakovszky Tibor: Majd lesz új törvény!) Tekintettel tehát arra, hogy a felsőházi módosítási .megszorító intézkedést tartalmaz, legalább azt kérném, méltóztassék a földmívelésügyi miniszter úrnak nyilatkozni abban a tekintetben, hogy ez a rendelkezés nem tartalmaz megszorítást a föld igénybevétele tekintetében. Azért vannak ebben a tekintetben aggodalmaim, mert sehol sincs kodifikálva a telepesek igényjogosultsága, sehol sincs lehetőség r arra, hogy maguk a telepesek jelentkezzenek és azt mondják: kérjük ezt a földet. Már pedig abban az esetben, ha nincs igény jogosultságuk, hanem csak az történik, hogy kimegy a földmívelésügyi miniszternek egy gazdasági felügyelője és elkezd ott számítani, — szóval, ha lazán kezeli az egész dolgot — könnyen azt mondhatja, hogy itt nincs szükség leadásra, így: nem is fognak földet kijelölni és leadni és ezzel — a három év lejárván — egyszerűen elvágták az útját annak, hogy az illető nagyobb birtokosoktól föld vétessék el. Én nem vagyok feltétlenül földosztó, de ha egyszer már törvényt hozunk, amely szerint lehetőséget akarunk adni arra, hogy a föld megmívelői földhöz jussanak, azt a lehetőséget úgy kell megteremteni, hogy tényleg valóra váltható is legyen. Van azután itt egy szakasz, a 17. §, amelyet összevetek a 16. §-szal. Azt mondja ez a 17. §, hogy az érdekelt tulajdonos kérheti annak megállapítását, hogy meghatározott időn belül, de 12 évet meg nem haladóan az átengedésre kötelezés nem fogja az ő birtokát érinteni. Ha a földmívelésügyi miniszter nyilatkozatot ad, amely szerint 12 évig nemi fogják érinteni az illető birtokát, akkor a 12 év utáni időre nincs biztosítva az, hogy három éven belül megint hozzányúlhat a földjéhez az államkincstár ennek a törvénynek alapján. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ha tehát a t. Képviselőház és mélyen t. földmívelésügyi miniszter úr, itt adunk egy lehetőséget, hogy 12 évre mentesítjük a földtulajdonost abban a tekintetben, hogy tőle igénybevétel lehetséges legyen, akkor koncedálnunk kell azt is, hogy 12 év után még fennálljon egy
