Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-145
Az országgyűlés képviselőházának 14 irányuló marhakivitelnek megszervezése ellenkezik azokkal az alapelvekkel, amelyeket a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úr az 1936. június 5.-i képviselőházi beszédében élőn adott, azt az interpellációt terjesztem elő: Hajlandó-e a miniszter úr a Németországba irányuló marhakivitel visszásságait megszüntetni és ennek a kivitelnek a módozatait azokhoz az alapelvekhez alkalmazni, amelyeket 1936 június 5.-i beszédében a képviselőházban' előadott?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Éber Antal: T. Képviselőház! Április hó végéig a Németországba irányuló marhakivitel akként volt megosztva, hogy abból a kereskedőknek 25%, a Hangya Szövetkezetnek 15%, a gazdáknak közvetlenül 60% volt biztosítva. Április végén a kormány ezt a felosztási kulcsot megváltoztatta, amennyiben a kereskedők 25%-os kvótáját teljesen beszüntette és ezt a 25%-ot a közvetlen gazdakvótához ütötte hozzá, úgyhogy a gazdakvóta 85%-ra emeltetett és azt mondották, hogy 15% marad a Hangya Szövetkezet kvótája. A mélyen t. kereskedelemügyi miniszter úr június 5-iki nagy beszédében, amelyet tárcája tárgyalása alkalmából mondott, ezt az intézkedést a következőképpen indokolta. Azt mondotta, hogy a kereskedőktől a kvóta azért vonatott el és azért engedtetett át közvetlenül a gazdáknak, mert neki az volt a célja, a kormánynak az volt az intenciója, hogy a németországi kivitellel járó haszon közvetlenül a gazdáknak jusson. Viszont azt, hogy a Hangya 15%-os kvótája ennek ellenére fenntartatott, azzal méltóztatott indokolni, hogy a Hangya a kisgazdák szarvasmarháit szállítja ki, amely szarvasmarhák összegyűjtése másképpen, mint szövetkezeti úton, nem lehetséges s ezért a Hangyának*a kvótát meg kellett adni. T. Képviselőház! A Külkereskedelmi Hivatal által kiadott Export-Kurirból igyekeztem, megállapítani, hogy azok az intenciók, amelyeket a mélyen t. miniszter úr méltóztatott kifejezésre juttatni, hogyan érvényesültek az utóbbi hetekben történő szállításoknál. Az első pontra vonatkozólag megállapítottam, hogy például az utolsó háromheti szállításoknál a gazdák kontingense összesen 58% volt, a szövetkezeteké pedig — mert a Hangyán kívül van egy Falu nevű szövetkezet, erről, eddig semmit sem tudtam, de most láttam, hogy lé/ezik — tehát immár két szövetkezet kvótája a Németországba irányuló exportnál 42%-ra emelkedett. Azt a célt tehát, amelyet az új intézkedéseknek szolgálnia kellett volna, hpgy az addig élvezett 60% gazdakvóta emelkedjék, ezek az intézkedések nem érték el, mert az utolsó három héten egyre nagyobbodó arányban a szövetkezetek részvétele nyomul előtérbe és a gazdák részvétele már az április előtt elért 60% alá süllyedt. A másik intenció, amely a mélyen t. kormányt a miniszter úr beszéde szerint vezette, — hogy t. i. a Hangyának akkor, amikor a kereskedőik kvótáját teljesen beszüntették, mégis meg kellett a kvótáját hagyni, hogy a kisgazdák marháit kiszállítsa — az ExportKurir pontos jelentései szerint éppen ilyen kevéssé érvényesült. Erre vonatkozólag csak az utolsó két jelentést olvasom fel, amely a [következő adatokat tartalmazza. Május utolsó hetében a Hangya Szövetkezet kontingense címén a következő szállítások foglaltatnak: Gróf Tisza-uradalom 10 drb, Magyar őstermelő rt. i, ülése 1936 június 10-én, szerdán. 135 30 drb, Pusztaszentmi'hályfai Bérgazdaság 20 drb, Hangya szövetkezet Nagyatád 20 drb, ez szintné az Őstermelő rt. útján — Hangya Szövetkezet Mezőlak (Kálniczky Gusztáv) 20 drb, Szabadbattyáni Borgazdaság 10 drb, Állami Ménesbirtok 10 drb, Alsószászbereki uradalom 10 drb, Bogáti Bérgazdaság 10 drb. (Zaj és felkiáltások bal felől: Csupa kisgazda!) A másik lista a következő adatokat tartalmazza a június 7-től 13 L ig terjedő hétre: A Hangya Szövetkezet kontingense 150 drb. Ez a következőképpen oszlik meg: Hangya Szövetkezet Nagylózs 20 drb, — ez lehet a kisgazdák szállítása — Hacker Lipót és fiai Dasztifalu 10 drb, Kosenberg Henrik Bogát 20 drb, Kálniczky Gusztáv Mezőlak 20 drb, Veszeley Andor Büsü 10 drb, Hangya Szövetkezet Féinyeslitke 10 drb, Magyar őstermelő ^ rt. Szergény 10 drb, Pusztaszentmihályfai Bérgazdaság 10 drb, Állami Ménesbirtok Bábolna 10 drb, Gróf Zichy Uradalom Ács 30 drb. Ez így megy végig, annak világos bizonyságául, — nem is beszélek a Falu Szövetkezetről, amelyről nem is állítják, hogy kisgazdák marháit állítja — hegy atmélyen t. miniszter úr által allegált szándékok, amelyek gazdaszempontból és kisgazdaszempontból legalább magyarázatát adhatták volna a kereskedelem teljes kikapcsolásának, ezek az intenciók a Külkereskedelmi Hivatal hivatalos közzététele szerint egyáltalában nem érvényesültek. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy ezek a nagy uradalmak és 'bérgazdaságok, amelyek a Hangya Szövetkezet útján szállítják ki a marháikat és nem a mezőgazdasági kontingensben, két oknál fogva részesítik előnyben a ^Hangya igénybevételét. Az egyik az, «hogy ők mint gazdák legfeljebb tíz darabra, azaz egy vagonra kapnak kiviteli engedélyt. Mint Hangya, amint méltóztatott hallani, 20—SOdarabra kapnak kiviteli engedélyt. Nekik tehát előnyösebb, ha a Hangya főcím alatt szállítanak, mintha maguk, mint gazdák szállítanak, hiszen imint gazdák semmi körülmények közt 1.0 darabnál többre nem kapnak kiviteli engedélyt. A másik dolog az, hogy a Külkereskedelmi Hivatal igen bölcsen abból az álláspontból indult ki, amikor az ország nagy javiára ez a német .marha-export megindult, hogy nagyon vigyáznunk kell, hogy csak elsőrendű marhát szállítsunk, mert ha most abban a kényszerhelyzetben, amelyben a Németbirodalom átveszi a magyar marhát, amely exportunk a megelőző években teljesen semmivé vált, jó minőségű jószággal megyünk oda ki, akkor a piacot elfoglalhatjuk a jövőre is, ami igen nagy érdek. Ennélfogva a Külkereskedelmi Hivatal megnézi a marhát, amelyet kiszállít és ez a marha külön fülbélyeget, úgynevezett drezdai fülbélyeget kap annak dokumentálására, hogy a minőség tekintetében a Külkereskedelmi Hivatal exportra érdemesnek találta. (Klein Antal: Ki bélyegzi le?) A Külkereskedelmi Hivatal. (Klein Antal: A Hangya nem bélyegez?) A Hangya egy darabig szintén alá volt vetve ennek a szabálynak, utóbb azonban — nem mondom, hogy a Külkereskedelmi Hivatal tiltakozása ellenére, mert én nem voltam jelen, amikor tiltakozott, de az elterjedt hírek szerint legalábbis nem a Külkereskedelmi Hivatal intenciói szerint, sőt azokkal homlokegyenest szembeszállva — kieszközölte magának azt a privilégiumot, hogy neki ezt a fülbélyegzőt nem kell alkalmaznia, illetve a Külkereskedelmi Hivatal az ő exportját nem vizsgálja
