Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.

Ülésnapok - 1935-145

124 Az országgyűlés képviselőházának niszterhez a Máv. tisztképző tanfolyamánál fennálló ferdeségek tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelügyi és közlekedési miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Máv. tisztképző tanfolyamára elsősorban a főtisztviselők fiai illetékesekf« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Ifj. Balogh István: Mélyen t. Ház! Ez már a harmadik eset, amikor éppen a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézek interpellációt és nincs szerencsém őt itt a teremben üdvözölhetni. Felfogásom szerint pedig, amikor ilyen komoly dolgot idehoz az ember a plénum elé, akkor annak az a rendje, hogy az tényleg le is legyen tárgyalva. (Folytonos zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, maradjanak csendben. If j. Balogh István: Ügy néz ki a dolog, mintha a miniszter úr eljárása velem szemben tendenciózus lenne. Mélyen t. Ház! A kormány a demokráciát, a szocializmust hirdeti. (Ellenmondások balfelől. — Fábián Béla: Eszeágában sincs! — Rassay Károly: Ilyennel ne vádolja a kormányt! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Egyiket sem hirdeti!) Amikor az ember a kormány tagjainak, vagyis a nemzet nagyjainak a személyi származását nézi, egyiknél-masikuál kénytelen egy csövet felvenni és azon keresztülnézni, hogy a többit ne lássa (Rassay Károly: Hogy van ez? — Derültség.) és így jön rá arra, hogy van itt nagy papi méltóság egyszerű sorból és van miniszter, sőt miniszterelnök is, aki egyszerű, de becsületes magyar család sarja. Vonatkozik ez a Máv. főtisztviselői karára is a közelmúltban éppúgy, mint esetleg a jelenben is, (Rassay Károly: Mi van a csővel?) akik megtanulták a saját mesterségüket, mondhatnám a vasúti kocsikban vagy a kisebb vasúti hivatalokban, azonban a protekció hatása alatt az utánpótlás elferdült irányban történik. (Winchkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a terembe lép. — Fábián Béla: Itt a miniszter! — Buehinger Manó: Itt van a csővezető! Vissza az egész! — Derültség.) Debrecenben panaszok érkeztek hozzám, hogy a főtisztviselői kar gyermekei utaltattak be tisztképző tanfolyamra a pesti központba és ezek részesülnek elsősorban kinevezésben és előléptetésben. Én ezt nem tartom szociális elgondolásnak, nem tartom olyan megoldásnak, amely mellett a tehetségek és kizárólag a tehetségek érvényesülnének. (Fábián Béla: Ebben igaza van!) Egy főtisztviselő a debreceni üzletvezetőségen egy panaszkodó apának azt mondta: lássa be, hogy elsősorban a főtisztviselők gyermekei illetékesek arra, hogy tisztképző tanfolyamra menjenek. Ez lehetetlen állapot. (Fábián Béla: Igaza van!) Méltóztassék erre orvoslást adni és pedig hatékony orvoslást, amely ezt a sérelmet kiküszöböli. A kinevezések és a Pestre való irányítások úgy történnek, hogy azokat a fiatalembereket, akik pályáznak erre a hivatalra, és erre illetékesek is volnának, különböző címeken elutasítják. Azt mondják, hogy menjenek el katonának, töltsék le katonai évüket és ha ezt megtették, 14-5. ülése 1936 június 10-én, szerdán. akkor különböző tanfolyamokat végeztetnek el velük. Ez mind nem volna baj, mert tudásban, férfiasságban, karakterben erősbödne az a fiatal tisztviselő, ellenben a baj az, hogy nagyon sok olyan fiatal gyerek kerül be állásba protekcióval, akik nem is láttak katonai zubbonyt, azt sem tudják, mi fán termett az egész, egyszerűen az érettségi vizsga után rögtön feljönnek és elvégzik az aranyrozattára jogosító tanulmányaikat. (Fábián Béla: Szóval nincs protekció Magyarországon!) Bele kell kapcsolódnom Horváth Ferenc képviselőtársamnak abba a kijelentésébe, hogy vannak egyesek, akik tartózkodnak nyilvánosságra hozni ezeket a dolgokat, mert a családjukat, rokonságukat érintené az egyenes út feltárása. Én is hasonló helyzetben vagyok, de mert az igazság érdekében nem hallgathatom el a dolgokat, kénytelen vagyok az atyafiságot félretenni és kérni, hogy komoly formában méltóztassék ezt a problémát megoldani. A honvédelmi miniszter úr elrendelte, hogy akik az önkéntesi év leszolgálására jelentkeznek, azok természetesen a tiszti iskolán is keresztül kell, hogy menjenek. A tiszti iskolában különböző tantárgyak vannak és az illetékes katonai iskola parancsnoka már meggyőződhetett arról, hogy intelligencia szempontjából milyenek az illetők, hogyan viselkednek. Ha ezekben a dolgokban és a tantárgyakban is a tudásukat, arravalóságukat kielégítőnek tartja, akkor megadják nekik a tiszti rangot, mint ahogyan az illetőknek többnyire meg is adták. Zászlósok ezek a fiatalemberek és most még mindig azt mondják nekik, hogy hátrább az agarakkal, ioiga e tanfolyam elvégzésére csak annak van, akinek főtisztviselő apja van. A protezsálásra hivatkozik az a főtisztviselő, akinél ezt panasz tárgyává teszik. El van rendelve, miniszterileg ki van adva. hogy nem. szabad protezsálni az illető fiatalembereket, akár a postánál, akár a vasútnál jelentkeznek. (Winchkler István kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Nincs protekció!) Ha protekciónak nevezzük azt, amikor az aggódó apa fia ügyét illetően érdeklődik a felettes hivatalfőnöknél, akkor nem jól értjük meg azt, mit jelent a protekció: 27—28, esetleg 30 pengő fizetéssel járó állásban vannak azok a fiatalemberek, akiknek az apia érdeklődik aziránt, hogy mi lesz a fiúkkal. Ezektől a kisfizetésű fiatalemberektől azonban nem kérdik meg azt, hogy miből öltöznek, mikor veszik meg a szolgálati egyenruhájukat, hogyan ruházkodnak és hogyan reprezentálnak, mert ha egy vonatra felteszik és az illető lyukasztja a jegyet, akkor kesztyű és bricsesz nélkül a vonatra nem mehet fel. mert ezt megkövetelik tőle. (Fábián Béla: Bricseszt követelnek?) Igen, meg csizmát. (Fábián Béla: Én még nem láttam bricseszes kalauzt! — Derültség.) Ha ezeket a dolgokat a 30 pengőből elő tudia állítani egy fiatalember, akkor tényleg protekció után megy az apa. Ezt a fiatalembert még el kell tartani, élelmezni kell és ennek a fiatalembernek megfelelő helyzetet kell biztosítani. Később pedig, amikor már minden ilyen érdekességen keresztülment a fiatalember, akkor pszichotechnikai vizsgára utalják, ahol megvizsgálni kívánják azt, vájjon alkalmas-e a szellemi munkára az illető. (Friedrich István: Nagyon helyes!) Kimerítő választ kérek a mélyen t. miniszter úrtól arra vonatkozólag, hogy mi^ az a pszichotechnikai vizsgálat? (Rassay Károly: Minden közéleti embert és a képviselőt is meg kellene vizsgálni. — Derültség, — Malasits Géza: Pszichotechni-