Képviselőházi napló, 1935. IX. kötet • 1936. június 8. - 1936. június 26.
Ülésnapok - 1935-144
Az orszá ággyűlés képviselőházának 1U. ülése 1936 június 9-én, kedden. 93 a hadügyi tárcát vállalta. Lehet tehát, hogy pot Festetics Sándor úrnak vannak szomorú tapasztalatai erre vonatkozólag. Gróf Festetics Sándor úr beszéde későbbi ° Jj man i \ fu £g etlen kisgazdapártot egy olyan vaddal illette, amely nem felel meg a tényeknek. Gróf Festetics Sándor úr, aki a nemzeti szociaizmus vezéreként áll itt, elsősorban a saját portája előtt söpörjön. A magam részéről nem irigylem az ő pozícióját. Csak tartsa oneg ebbeli pozicióját, isőt,ha zsidó volnék, — mint ahogyan engem az ő pártja Szigetváron zsidónak kinevezett {Derültség.) — boldog volnék, hogy gróf Festetics Sándor a nemzeti szocializmus vezére Magyarországon. (Egy hang a baloldalon: Az a szerencse, hogy ő a vezér!) A telepítési törvényjavaslat tárgyalásánál egy közbeszólás alakjában azt is mondotta gróf Festetics Sándor úr, hogy a független kisgazdapárt az, amely nem akar földet adni a népnek, mert Eckhardt Tibor és pártja nem •szavazta meg a telepítési javaslatot. Ismét csak ^az volna a helyes, ha a gróf úr saját portája előtt söpörne, mert végeredményben ez a párt 23 tagjával együttvéve nem rendelkezik egy töredékével sem annak a földbirtokkomplexusnak, amennyit ő birtokából csak egy zsidónak bérbeadott. Akkor, amikor egy egész pártnak, a független kisgazdapártnak, együttvéve nincs 1000—1500 holdja, akkor még sem helves szemünkre vetni, hogy mi nem akarunk földet adnia a magyar népnek, mert elsősorban őneki volna módjában^ előljárni jó példával és az ő 30—^40 ezer holdját, ha már nem földosztás formájában, de legalább bérlet formájában odaadni a keresztény magyar kisgazdatársadalomnak. (Zaj.) A harmadik vád a következő. Nagyon sajnálom, hogy nincs itt a Führer úr, most azonban megjelent a pártja, (Derültség.) Az előbb itt volt a vezér, de nem volt itt a pártja, most itt van a pártja, de nincs itt a vezér. Tulajdonképpen ők is koalícióban vannak. Hiszen valamikor egyesültek, azelőtt külön volt Meskó, külön Böszörményi és külön Festetics. Böszörményi — úgy látszik — a mártírságon, keresztül akar hatalomra jutni és most a fogházban tölti napjait. (Derültség.) Mondom, hogy Festetics levetette az álarcot akkor, amikor egész bí&zédében a független kisgazdapártot tárâadta, amely párt nincsen hatalmon és kilátás sincs egyelőre arra, hogv hatalomra kerüljön. (Elénk derültség jobb felől) Bocsánatot kérek, tessék kivárni a végét. (Folytonos zaj.) r Sem ez a párt, sem más párt Magyarországon ezzel a választójogi törvénnyel uralomra nem jutihat. Ez kétségtelen. De méltóztassanak a 95- pontban beígért titkos választójogot megcsinálni, annak alapján választani és akkor majd meg fogjuk látni, ki marad uralmon és ki jut uralomra. (Kölcsey István! Állunk elébe! — Horváth Zoltán: À nyáron csináljuk jneg! — Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak . csendben maradni. Klein Antal: Tehát ez a párt ezzel a választójogi rendszerrel és törvénnyel nem juthat uralomra, de nem is akar, mert mi r elsősorban a titkos és becsületes választójogot akarjuk törvénybe iktatni, annak révén a nemzetet megkérdezni, hogy a nemzet döntsön, mit akar. (Kölcsey István közbeszól.) Elnök: Kölcsey István képviselő urat kérem, szíveskedjék csendben maradni. (Dinynyés r Lajos közbeszól.) Dinnyés képviselő urat is kérem, maradjon csendben. Klein Antal: Egy titkos és becsületes választójog alapján összehozott többség esetén tisztelettel meghajlok a jelenlegi rendszer előtt, de a jelenlegi választási rendszer mellett öszszehozott többség semmi körülmények között sem fejezi ki a nemzet igazi akaratát. (Kölcsey István: Ezt visszautasítjuk!) Harmadsorban rátérek arra a táncra való felhívására, amelyet a nemzeti szocializmus ezidőszerinti Führerje, gróf Festetics Sándor képviselő úr intézett hozzám, egyenesen csekély személyemet illetőleg. Felhívott, mondván, hogy Tolna megyében majd el fogjuk intézni. En nem. félek a fenyegetésektől, de egyre azért figyelmeztetem a gróf urat. Ez a Tolna vármegye kétségtelenül veszedelmes terület abban az irányban, ahogy ők dolgoznak és munkálkodnak, hiszen Tolna vármegyének egy részében, egy-két járásban 80—90 százalékban német kisebbség él. (Ellenmondások jobbfelől.) Bocsánatot kérek, a bonyhádi járásban. T. iparügyi miniszter úr, amennyiben helytelent mondottam, kijavítom. A bonyhádi járásban 90%-ban élnek a nemzeti kisebbségek, a német anyanyelvűek a gyönki járásban, amelyet másként si mon tornyai járásnak hívnak és ahol Pesthy Pál a képviselő, szintén körülbelül 50—60%; a nemzeti kisebbségek számaránya és egyéb járásokban is, —kivéve a tamási járást és a dombóvári járást — mindenütt van nemzeti kisebbség, németség. Ha a gróf úr, úgy látszik, elsősorban ezeket akarja beszervezni, — mint ahogyan meg is tette annakidején, amikor még Pesthy Pállal szemben is állítottak jelöltet és most az utóbbi időben Bonyhádon bontott zászlót a nemzeti szocializmus — abban az irányzatban, amelyben ők dolgoznak, én nem hiszem, hogy végeredményben azt a célt szolgálja ez a szervezkedés, amely a nemzet érdeke. (Ügy van! Ügy van! bal felől.) Mint kijelentettem, nem tartozóan azok közé, akik erről az oldalról a német nemzettel és a német néppel szemben itt minden áron, minden néven nevezendő kifogásokat emelnek. A magam részéről igenis helyesnek, fontosnak és szükségesnek tartom, hogy miii a nagy német nemzettel a legjobb barátságban legyünk. (Helyeslés jobbfelől és a középen.) Nem is akarom kifogásolni azt, hogy mi a német birodalomnak szállítunk. Igenis, szállítsunk! En magam is — őszintén megmondom — a nagy német nemzet és a nagy német nép iránt a legnagyobb szimpátiákat éreztem akkor is, (Helyeslés jobbfelől és a középen.) amikor annakidején kint* voltam az interparlamentáris konferencián, amikor Müller-Franken szociáldemokrata volt a kancellár. Később a német centrum volt uralmon, amelyet itt ismét támadott gróf Festetics képviselő úr és Führer. (Derültség.) Bocsánatot kérek, annak a német centrumnak igenis vannak érdemei, (Ügy van! Ügy van!) mert nehéz, súlyos időkben állt annak az országnak élén. (Igaz! Ügy van! a középen.) Egy Brüningnek nehéz időkben kellett megállania a helyét, nehéz időkben állott a német centrum az akkori német birodalom élén. Ezeket támadta a képviselő úr és állítom, amikor ezek voltak uralmon, akkor én — pedig távol áll, nagyon messze áll tőlem a szociáldemokratapárt gondolkodása és eszmevilága — a magam részéről ugyanilyen értelemben gondolkodtam. Nekünk igenis nem lehet ellensége13*
