Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-133

ÔÔ Àz országgyűlés képviselőházának temeken. En továbbmegyek ennél: én a «nyelveket taníttatnám (mindazokban a középiskolákban, amelyek a trianoni határhoz közel vannak. A pécsi középiskoláidban, ha nem is kötelezővé tenni, de legalább is szorgalmazni kellene a horvát nyelv tanítását, mert azt hiszem, el fog következni nemsokára idő, amikor ennek a nyelvtudásnak birtokában nagyszerű szolgálatot tehetünk: a magyarságnak. A magam részéről 'még .azt kéméin és azt ajánlanám, az igen tisztelt államtitkár úr figyelmébe, hogy különösképpen a középiskolán kívül a polgári iskola fejlesztését is méltóztassék programmjába venni a kultuszkormánynak és "bizonyos mezőgazdasági központokban méltóztassék legalább a négyosztályos polgári iskolák felállítását szorgalmazni. A magam, részéről különösképpen kérem ezt a nemzetiségi vidékek számára, példának okáért a baranyai német vidék számára, teszem fel Pécs vagy Pécs várad székhellyel, amikor is egy ilyen népiskola a, magyarosodásnak és a magyar kultúrnívónak az emelésére nagyszerű szolgálatot tehetne. Minthogy nem vagyok a kormány iránt bizalommal, ezt a címet sem fogadom el. Elnök: Kíván még valaki szólni? vitéz Kenyeres János jegyző: Csoór Lajos! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Pár szóvaj akarok csatlakozni Czirják igen t. képviselőtársamnak ahhoz a megjegyzéséhez, amelyet a polgári iskolákra vonatkozólag tett. Nem volt szerencsém hallani a miniszter úr előadását és nem tudom, hogy er re vonatkozólag tett-e valami nyilatkozatot, úgy tudom azonban, hogy a kormányzatnak a polgári iskolák ügye általában szívügye és szívesen fogja, azokat fejleszteni, sajnos azonban a gyakorlatban ennek az ellenkezőjét kell tapasztalnunk. A helyzet t. i. az, — amint azt nagyon jól méltóztatnak tudni — hogy van egy törvényünk, amely szerint az 5000 lakoson felüli községe

: ket már polgári iskolák létesítésére kell köte

1 lezni. Ennek ellenére akkor, amikor az 5000 lakoson felüli községek elhatározták, hogy polgári iskolát létesítenek és ezért igen nagy anyagi áldozatokat kívánnák hozni, a kultuszminisztérium nehézségeket támaszt, azt mondja, hogy nem tud hozzájárulni és nem támogatja ezt az akciót, mert nincsen rá fedezete. Én tehát tisztelettel azt kérném, hogy éppen akkor, amikor a polgári iskoláknak a jelentősége igen nagy és amikor a községek maguk akarnak ilyen iskolákat létesíteni, a kultuszminisztérium ne gördítsen akadályokat ezeknek létesítése elé, hanem inkább támogassa ezt a törekvést. (Egy hang a középen: Pénz híjjánf) Annál inkább fontos ez, mert a polgári iskolában nem nevelődik szellemi proletariátus, — amint ezt az előbb Soltész t. képviselőtársam mondotta — hanem ott inkább az általános kultúrszínvonal emelkedik, mert azok az emberek, akik elvégzik a négy polgárit, a legtöbb esetben visszamennek a saját társadalmi osztályuk foglalkozásába és ott hasznosítják azt a magasabb képzettséget, amelyet az iskolában szereztek. Hogy ez méginkább elérhető legyen, én tiszteletel azt is kérem a kultusztkormánytól, hogy ezeket a polgári iskolákat lehetőleg egészítse ki, ne 5—6 osztályú polgári iskolákra, hanem egy-két éves ipari, vagy mezőgazdasági jellegű oktatással. T. i. én láttam már községeket, ahol a lakosság túlnyomó része földmíves, ott van polgári iskola és a gazdák gyermekei elvégzik ez a négyosztályú polgári 133, ülése 1936 május 20-án, szérián. iskolát, de nem kapnak kellő mezőgazdasági képzést, amit a polgári iskola egyidejűleg megadhatna... (vitéz Sebestyén Kálmán: A miniszter úr beszélt róla! — Árvátfalvi Nagy István: A miniszter úr súlyt helyez erre!) Bocsánatot kérek, akkor már nem is beszélek tovább, mert előre bocsátottam, hogy nem volt szerencsém hallani a miniszter úr felszólalását. Ha a miniszter úr erre nézve nyilatkozott, akkor örömmel üdvözlöm kijelentését. Ennek megvalósítását a falusi nép is kívánja. Egyebet nem kívánok mondani. Elnök: Kíván még valaki szólni? vitéz Kenyeres János jegyző: Reisinger Ferenc! Reisinger Ferenc: T. Ház! A mai ülés folyamán Farkas Elemér képviselő úr felszólalt és felszólalását azzal kezdte, — méltóztassanak megengedni, hogy idézzem a kéket, — hogy (olvassa): »Hozzá vagyunk szokva hosszú idő óta ahhoz, hogyha az igen t. túloldal, közelebbről, az igen t. szociáldemokrata párt bizonyos erősen kiélezett, kihegyezett támadásokat akar intézni akár a; keresztény nemzeti eszme, akár a mi államiságunk, akár intézményeink, vagy berendezéseink ellen...« (Propper Sándor: »A mi államiságunk!« Az osztály gőg hangja! — A szónok tovább olvassa): »...ezeket a támadásokat rendszerint Kéthly Anna képviselőtársunk szájába adják, azért, hogy számíthassanak arra az elnézésre, amely bennünket az ő női mivoltával szemben kötelez.« T. Képviselőház! A szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának nevében szólalok fel akkor... Elnök: A képviselő úrnak nem engedhetem meg e tárgyú felszólalását, mert a házszabályok 192. §-ta értelmében most csak a 8. címhez van joga beszélni. Méltóztassék talán személyes kérdés címén kérni engedélyt felszólalásra. Most méltóztassék a tárgyhoz szólni, ahhoz szólási joga van a képviselő úrnak. (Györki Imre: Parlamenti szokás, hogy belekapcsolódik az előtte szólott beszédébe!) A házszabályok precízen rendelkeznek: csak a tárgyhoz lehet hozzászólni. Méltóztassék ehhez alkalmazk o dni. Reisinger Ferenc: Akkor személyes kérdésben kérek majd szót. Elnök: Majd az ülés végén. Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. Tasnádi Nagy András államtitkár úr kíván szólni. Tasnádi Nagy András államtitkár: T. Ház! Egészen röviden kívánok szólni Czirjáík képviselő úr ' felszólalására, amelyben nagyobbméryű támogatást kért a középfokú iskolák részére és kifogásolta az egyenlőtlen elbánást, amely a debreceni egyetem javára mutatkozik a költségvetésben. Rá kell mutatnom arra, t. Ház, hogy a költségvetés 8. címében f a középiskolák céljára — hasonlóan hozzá és folytatva azt az akciót, amely az elemi iskoláknál tavaly kezdődött — ebben az esztendőben igen jelentékeny összegek vétettek fel. így felvétetett az óbudai gimnázium újjáépítésére, mint első részlet, 300.000 pengő és 'felvétetett polgári iskolák létesítésére 150.000 pengő, tehát 450.000 pengő vétetett fel középfokú iskolákra. Ami a debreceni egyetemet illeti, amelyet a képviselő úr úgy állított be, mintha tisztán állami támogatásból jött volna létre, szemben más egyetemekkel, amelyek az illető városok támogatásával alakultak meg, itt fel kell hív-