Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-133
66 Az országgyűlés képviselőházának osztályokról, felekezetekről és pártokról beszélek. Ha ezekről beszélnék, akkor már beleestem volna az önök hibájába. Lehet, képviselő úr, hogy sötét az a kép, amelyet festettem, (Horváth Zoltán: Nem, a miniszter úr beszéde ellen nincs kifogásom-) de ha a tünetek mindenütt kiütköznek is. még nem fertőzték meg teljesen a nemzetet. Ezért keresnünk kell az orvoslást. De hol van az a mindenható panacea, amely eltüntethetné a lelkiségbe begyökerezett, a lelkiségben mélyen bennfekvő hibákat, betegségeket, kóros csirákat? Formális jogszabályok, törvények, büntető rendelkezések talán jók lehetnek tüneti kezelésre, de ezekkel egy nemzet lelkét orvosolni, gyógyítani, megjavítani nem lehet. Egyetlen eszköz: a nemzeti -erők és lerkölcsi erők koncentrációját előkészítő, a nemzeti értékek szintetikus összefoglalására törekvő, egészséges, céltudatos nemzetnevelés. (Ügy van!) Amikor erről beszélek, visszagondolok a negyedfél év előtti időkre. Ha eljöttem a tudománynak — rie méltóztassék haragudni — a politikánál sokkal tisztább légköréből, ha elfogadtam a meghívást a kultusztárca vezetésére, ezt olyan eszmény jegyében tettem, amelyet a történelemben sokszor megtagadni, de sokszor érvényesülni is láttam és amely eszmény: a 'nemzeti egység gondolata, a történelemben igen sokszor pótolhatatlan nagy értéket jelentett a magyarság számára. (Úgy van! Ügy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Ennek a lelki összeolvadásnak, ennek a lelki egységnek, ennek a nemzeti erőkoncentrációnak jegyében vállaltam el a miniszteri tárcát. Szintetikus nemzetnevelési elgondolásomat látom igazolva, amikor a tisztelt Képviselőház tagjai majdnem minden oldalról elismeréssel viseltetnek problémáim, kultúrpolitikai törekvéseim iránt. Méltóztassanak megengedni, hogy különösén kiemeljem e tekintetben Illés József mellett, Huszár Mihály kedves barátom elismerését, aki ellenzéki oldalról tett hitet kultúrpolitikám helyessége mellett és aki megállapította azt, amit egypár nappal ezelőtt egyik tiszteletreméltó főpapunk, ^Glattfelder Gyula csanádi püspök is megállapított Szegeden, jubileumi ünnepségei során, hogy a magyar kormány pártatlan politikát folytat a felekezetekkel és egyházakkal szemben és a nemzeti célok érdekében igyekszik előkészíteni a nemzeti szintézis munkáját. Köszönöm ezt Huszár Mihály t. képviselőtársamnak, és megköszönöm ezt innen a Házból Glattfelder püspök úrnak, ennek a nagy magyar főpapnak is. (Éljenzés és taps a jobboldalról és a középen.) A nemzetnevelés irányításában az elmondottakhoz képest irányelvem: a szellemi és erkölcsi értékek tisztelete. Ez a tisztelet ezeknek az értékeknek primer szerepén, elsődleges történetirányító szerepének tudatán alapul. Alapelvem a valláserkölcsi és nemzeti gondolat, a nagy szellemi értékek tiszteletben tartása és a magyar népi gondolat feltétlen érvényesítése, (Úgy van! Taps a jobboldalon és a középen.) Elvem továbbá az iskolában, a közéletben, a társadalomban és a hivatalban egyaránt a következetes tehetségkiválasztás, szelekció, (Helyeslés.) amely kiválasztás útján a magyar nép minden rétegéből-sarjadt tehetségek, kiválóságok és értékek eljuthassanak arra a pozícióra, arra a helyre, ahová őket tehetségük és a nemzet sorsa rendelte. Ebből az elvi alapból kiindulva új szellemet viszek a nemzetneveiésíbe. A szakismeret 33. ülése 1936 május 20-án, szerdán. mellett a nevelés szempontjainak is érvényt szerzek. E nemzetnevelő munkának valamennyi iskolatípusban egységesen, céltudatos irányítás mellett kell folynia. E mellett a nevelőszem : pont mellett, az erkölcsi, jellembeli és nemzeti nevelés szempontjai mellett, természetesen gondot fordítok a nemzetnevelésben a magyar élet gyakorlati szempontjaira is. A gyakorlati életre való nevelésnek sokszor kissé téves értelemben és félremagyarázva hangoztatott jelszavát egészen más értelemben én is vallom. Az iskolának igenis a magyar életre gyakorlatilag kell előkészítenie a gyermekeket, de a gyakorlati nevelés nem jelentheti azt, amit szakemberek és elfogult közéleti férfiak is kívánni szoktak, a tárgyak szaporítását, a gyermekek túlterhelését, a gyermeki agy bomlasztását, mert ha ebben jelentkezik, akkor csak kárt okozhat és nem hasznot. (Ügy van! jobbfelől.) A közoktatásügyi igazgatásban a nevelés egységének elvi gondolata alapján igyekeztem az 1935: VI. tc.-ben lefektetett közigazgatási átszervezéssel az irányítás egységét biztosítani. Ezt a központi irányító szervnek a miniszter mellett működő nevelésügyi osztálynak és az ennek megfelelő, ezzel kongruens Országos Közoktatási Tanácsnak szervezésével és nyolc vidéki középfokú hatóság létesítésével oldottam meg. Más igazgatási ágakban, művészeti, tudományos ágakban az önkormányzati szervezeteknek módosítása, kiépítése, újak szervezése és a közigazgatás működésének javítása által igyekeztem ezt a kérdést a közigazgatásban is előre vinni. A nemzetnevelésügyi irányításnak és ellenőrzésnek egységét biztosító fontosabb intézkedések és rendelkezések részletesebb ismertetésével nem kívánom a Házat untatni, (Halljuk! Halljuk!) félek, hogy sokáig veszem igénybe türelmüket, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) azonban egészen röviden felsorolok néhány rendeletet, inkább azok címét a t. Ház tájékoztatására. (Halljuk! Halljuk!) Az 1934: VIII. te. alapján a Magyar Nemzeti Múzeum és a vele kapcsolatos intézmények problémái oldattak meg. Kiadattak a szervezeti szabályzatok a Magyar Nemzeti Múzeum, az Ösztöndíjtanács, a Külföldi Intézetek Kuratóriuma, a Kutató Intézetek Tanácsa számára. Az 1934:X. te. alapján rendeztettek a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem különböző fontos alapvető kérdései és ezek közt a képviselő urakat talán elsősorban érdeklő kérdés is, a mezőgazdasági és kereskedelmi szaktanárok képzésének szabályozása. Megtörtént a mezőgazdasági kar és a gazdasági akadémiák tekintetében is a jövőre nézve a megállapodás a földmívelésügyi miniszter úrral, éppen az elmúlt napokban. Az 1934:XI. törvénycikk alapján megjelent annak végrehajtási utasítása, hasonlóképpen az 1935: VI. törvénycikk alapján az Országos Közoktatásügyi Tanács új szervezeti szabálya^ ennek a törvénynek végrehajtási utasítása és f a körzeti felügyelők munkakörének szabályozása a számukra szolgáló utasításban. A középiskolai rendtartás, valamint az új középiskola tanterve s a középfokú tanulmányi felügyelet szabályozása előkészületben van. A felsőoktatás ügyeinek véleményező, tanácsadó szerveként létesítettem szervezeti szabályzattal az Országos Felsőoktatási Tanácsot, amely majdan az egyetemi kérdés rendezése alkalmával fog törvényes alátámasztást nyerni.
