Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-141

Az országgyűlés képviselőházának Hl. ülése 1936 június 5-én, pénteken. 499 munkában van, ezenfelül munkában van a Margithíd kiszélesítése, (Mai »sits Géza: Ké­szül, mint a Luca-széke!) és mindkét híd 1937 éy őszén már a forgalomnak átadható lesz. Ezek a jelentős hídépítések csak úgy voltak keresztülvihetők, hogy az 1931 : XIII. te. értel­mében egy külön Dunahíd-alap létesíttetett, amelybe a budapesti vagyonátruházási illeték fölemelt hányada fizettetik be és a székesfővá­ros olyan kötelezettséget vállalt, hogy ameny­nyiben e vagyonátruházási illetékből befolyó összeg évente 2 milliót nem tenne ki, akkor a hiányt Budapest székesfőváros pótolja. Ez méltányos és természetes is, mert hiszen a Duna-hidakból elsősorban Budapest székesfő­városnak van haszna, így tehát indokolt az, hogy a hidak létesítéséhez a székesfőváros kö­zönsége is hozzájáruljon. Az állam a maga ré­széről a Dunahíd-alapfoa élvenként ugyancsak 1 millió pengőt fizet be. Az előbb említett, már munkában lévő híd­építéseken kívül az óbudai-híd tervezési mun­kálatai is folyamatban vannak és ezenfelül — mint méltóztatnak ugyancsak tudni — az alagút rendbehozása és átépítése is folyamatban van. Meg kell még emlékeznem pár szóval a mértékügyi hivatal kibővítéséről is. A mérték­ügyi hivatal az 1907 : V. te. értelmében az elek­tromos mérőket is köteles lett volna hitelesí­teni, ez azonban mindezideig nem történt meg, még pedig a megfelelő helyiség és elegendő személyzet hiányában. Most sikerült olyan megoldást találni, hogy igen kis befektetéssel, — 64.000 pengő van erre a célra felvéve — az intézet budai épületét ennek megfelelően átala­kítsuk. A kiadások a személyi járandóságok­kal együtt nem fognak évi 77.000 pengőnél töb­bet kitenni. Ezzel szemben a bevétel az elektro­mos mérők hitelesítési díjaiból már az első év­ben 138.000 pengőt fog kitenni, vagyis a vár­ható felesleg 61.000 pengő lesz, tehát a befek­tetés mindjárt egy év alatt teljes egészében amortizálódik. Egy év múlva ez a bevétel 265.000 pengőre, két év múlva pedig 40O.00O pen­gőre fog emelkedni. Ez is a mellett bizonyít, hogy ilyen beruházásokkal nem kell takarékos­kodni, mert az ilyen beruházások kamatos­kamattal rövidesen megtérülnek. Ezekután néhány szóval bátor leszek még a kereskedelmi tárca alá tartozó két legfonto­sabb üzemnek: a postának és az Államvasutak­nak költségvetését is pár szóval ismertetni. A posta költségvetési előirányzata az 1936/37. évre következőkép alakul. A rendes ki­adások 73 millióban, a nyugellátások 14 millió­ban, összesen tehát 87 miilóban vannak elő­irányozva, amivel szemben a posta bevételei 96 és félmillió pengőben vannak felvéve, va­gyis a posta jövedéki feleslege 9 és félmillió pengőt tesz ki, amiből a posta saját üzemeinek beruházására 4'6 milliót fordít, marad tehát 4'9 millió pengő felesleg, amelyet a posta tud­valevőleg más üzemeknek ad át. A posta költségvetésének összeállításánál a máris észlelhető gazdasági javulást vették figyelembe. így az eddigi bevételi adatok alap­ján a posta és távbeszélő bevételeket együtt­véve 3 millió pengővel magasabb összegben vették be a költségvetésbe, a táviró bevételek azonban 200.000 pengővel alacsonyabban van­nak felvéve. A helyzet ugyanis nemcsak ná­lunk, hanem a külföldön is az, hogy a telefon elterjedése következtében a táviró bevételek mindenütt csökkenő tendenciát mutatnak s ezért a kereskedelemügyi miniszter úr a táv­irati díjakat a közelmúltban igen helyesen 50% -kai leszállította. Biztosra veszem, hogy en­nek a nagymérvű díjleszállításnak örvendetes hatása fog jelentkezni azáltal, hogy a közön­ség megint nagyobb mértékben fogja a távírót igénybevenni és így a posta bevételei is kedve­zőbb képet fognak mutatni. A forgalom emelkedésével természetesen az üzemi természetű kiadásoknál is növekedést ta­lálunk. Így az üzemi kiadásoknál kereken 600.000 pengővel, a rekonstrukciónál, 1,900.000 pengővel, a hasznos beruházásoknál pedig ugyancsak 1,900-000 pengővel magasabb elő­irányzatot látunk. Ez természetes is, hiszen a fejlődéssel és a nagyobb forgalommal együtt a kiadások is emelkednek és főképpen a posta modernizálása állandóan szükségessé r teszi a rekonstrukciót és a hasznos beruházásokat. Igen örvendetes, hogy a posta saját feleslegei­nek egy jelentékeny részét saját berendezései­nek fejlesztésére és rekonstrukciójára fordít­hatja. A postánál ugyancsak ki kell emelnem azt a takarékos gazdálkodást, amely azt bizonyítja, hogy személyzetszaporítás nélkül igyekszik a posta a magasabb forgalmat lebonyolítani ós éppen ezért nagyon méltányos, hogy a személy­zetnél a. fizetésekben bizonyos arányosítást vi­gyünk keresztül, hogy ezáltal is jutalmazzuk az alkalmazottakat, akik munkaerejüket teljes lelkiismeretességgel állítják a posta szolgá­latába. A posta általában arra törekszik, hogy le­hetőleg mindenütt a saját helyiségeiben ren­dezkedjék be, hogy ne bérelt helyiségekben le­gyenek a postahivatalok elhelyezve, mert ez lé­nyegesen költségesebb, hiszen minden átköltöz­ködés az összes kábelek és berendezések áthe­lyezésével jár, ami szintén igen jelentős kiadá­sokat jelent a postára nézve. Ezért a posta le­hetőleg mindenütt saját postaházakat épít. Ezidőszerint 145 saját postaháza van a postá­nak, a közeljövőben építik fel a miskolci és mezőtúri postahivatalt és a már épülő jászbe­rényi postahivatal hamarosan tető alá kerül. Igen örvendetesen javul a. vidéki telefon­szolgálat nemcsak azért, mert a régi rossz_ hu­zalokat ieyekszik a posta fokozatosan kicse­rélni jó huzalokkal, hanem azáltal is, hogy lehetőleg mindenütt közvetlen vonalakat kap­csolnak be, hogy ne kelljen az egyes vidéki vonalaknak több központon keresztülmenni, ami a hallást erősen gátolja. Konstatálni is lehet, hogy ahol közvetlen vonalak vannak, ott mindenütt sokkal jobban hallhatóbb a beszél­getés. Az úgynevezett rurális, tehát vidéki, éjjel is üzemben lévő postahálózat kiépítése terén elsősorban a budapest—visegrádi vonal van tervbevéve, ezen a vidéken lesz leghama­rabb állandó éjjeli postaszogálat. Az automatizálás tekintetében egyelőre nincsenek további tervei a postának. Szegeden, Debrecenben és Pécsett vannak a vidéken auto­matikus központok, A telefonszolgálat terén azonban nagy könnyebbség az, hogy leszállít­tattak a belépődíjak és úgynevezett ikerállomá­sok létesíttettek, amiáltal lényegesen szaporo­dott az új előfizetők száma. Egyedül Budapes­ten 12.000-vel, r az országban pedig 17.500-zal sza­porodott az új telefonelőfizetők száma. Nemzetközi vonatkozásban a nemzetközi kábel Szegedig már készen van. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy Románia ós Jugoszlávia még nem veszi igénybe a mi vonalainkat, hanem kikerülnek minket, úgy­hogy e tekintetben kívánatos volna, ha a két szomszéd országgal valamilyen megállapodást

Next

/
Oldalképek
Tartalom