Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-140

Az országgyűlés képviselőházának IkO. ezeket a cikkeket. E mellett a magyar gyárt­mányok a külföldi cikkek behozatali értékének mes 80—200%-át kitevő vámvédelmet # is élvez­nek. Ez szószerinti értelemben annyit jelent, hogy a vám arányában emelt árak fejében a gyáraknak semmiféle költségtöbbletük nincs. A külföldi cikkek azonban bizonyos hányad erejéig csak azért tudnak nálunk piacra ta­lálni, mert jobbminőségűek lévén, a vevőknek egy része hajlandó ezeket a cikkeket is megvá­sárolni. De ezt is ellensúlyozandó, a vámvédel­men kívül még egyéb mesterséges akadályokat is állítanak a külföldi iparcikkek elé. Ilyenek a valután s gazdálkodás címén erősen megszi­gorított behozatali engedélyek is. A pneumati­kok behozatala általában kontingentálva van. Az engedélyek dolgában egy bizottság dönt, amely bizottságnak egy miniszteriális tiszt­viselő az egyik tagja, — amint a mélyen t. mi­niszter v'- is rámutatott, hogy szükséges, hogy a minisztérium részéről its ellenőrizzék ezeket az ipari vállalatokat, — de ugyanakkor, ami­kor a minisztérium részéről egy jóindulatú tisztviselő vesz részt ebben a bizottságban, en­nek a bizottságnak a Gyosz. a véleményező szerve és ez a véleményezés talán nem éppen a fogyasztók érdekében történik, hanem éppen a Gyáriparosok Országos Szövetségének érde­kében, amely vélemény után a magunk részé­ről a legnagyobb sajnálattal, de nem fogad­hatjuk el ennek a bizottságnak az illetékessé­gét. (Jenes András: Fogadja el a javaslatot! —• Gr. Festetics Domonkos: Olvasd el gyorsan!) De még formális használati tilalmak is ki­zárják a külföldi versenyt. Például az autó­fuvarozóknak csakis magyar gyártmányú pneumatikokat szabad használniuk (Csoór La­jos: Mit kap ezért valaki?) és ha véletlenül az egyik autófuvarozó külföldi pneumatikot vásá­rol, ezért nagy büntetésben részesül és ennek a büntetésnek a révén, illetőleg a kényszerítés révén rá van szorulva arra, hogy rosszabb pneumatikot vásároljon, mint amilyet külföl­dön kaphatna. Nyilvánvaló, hogy mindez a mesterséges vámvédelem és egyéb mesterséges védelmek jövedelmet jelentenek a belföldi gyáraknak, illetőleg személy szerint, mondjuk talán egye­seknek. Mindenképpen megütközést keltő, hogy a nemzeti ajándékot élvező vállalatok még a megfelelő adóterhet sem vállalják, hanem azt megfelelő módon alászállítják és igyekeznek minél alacsonyabb adófizetéssel az adókötele­zettség alól kibújni. A magyar iparnak m? már vannak egyes ágai, amelyek különösebb segítség és vámvédelem nélkül is fenn tudják magukat tartani, szükségtel annek tartjuk te­hát, hogy ezek az iparágak, amelyek egyéb­ként is fenntarthatják magukat, _ különösebb védelemben és haszonban részesüljenek, éppen a magyar állam részéről. (Adatai között keres­gél.) Elnök: Befejezte a képviselő úr? (Felkiál­tások jobbfelől: Igen!) Gaal Olivér: Ha a bevezetőül említettek szerint az ország gnmifogyasztása évenként 18—20 millió pengőt tesz ki s ebhől a 2 millió­nyi importot leszámítjuk, akkor legalább is 18 millió pengő értékű produkció marad feni* a hazai gumiipar javára. Ezt a gyárak a vi­szonteladók részére szabott en gros árak sze­rint kalkulálják. Mivel a bemutatott tipikus példa szerint a vám és a forgalmiadó különbö­zete a külföldi cikkek itthoni piaci árának mintegy harmadrészét, 33%-át teszi ki, ezt pedig KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. ülése 1936 június U-én, csütörtökön. 493 i sajnos, a belföldi gyárak saját áraik emelé­i sere is kihasználják s ennek folytán csupán mintegy 10% árkülönbözetet tartanak fenn, az említett 16 millió pengőnyi volu­mennek körülbelül 23%-a, illetőleg egy negyede, körülbelül 4 millió pengő az, amit a hazai gu­miipar az állami támogatásnak köszönhet min­den indokoltság nélkül. Ezzel szemben a 2 millió pengőnyi behozatali volumennek körül­belül csak egyharmada az. ami vám és forgal­miadó különbözete címén a kincstár javára be­folyik, tehát 600.000 pengő körül van. Szembe­szökő az aránytalanság, hogy a kincstárnak ezt a 600.000 pengős hasznát az ország közönsé­gének 4 millió pengővel kell megfizetnie. A túlzott iparpártolás megszüntetése ol­csóbbá tenné a fuvart is és ez nagyon fokozná a mezőgazdaság rentabilitását, és lehetővé tenné mindazoknak a szállítási problémáknak a megkönnyítését, amelyeket előbb voltam bá­tor felemlíteni. (Zaj.) Talán maguknak a gumi­gyáraknak is hasznosabb volna, ha megszűn­nék ez a túlméretezett vámvédelem és iparpár­tolás, mert talán nagyobb mód adódnék arra, hogy terjedjen a fogyasztás és hogy több árut adhassanak el, mint így a vámvédelem kapcsán, amikor a drága áruból kevesebbet tudnak eladni. T. Ház! Itt egy példával volt szerencsém a nagyipar ténykedésére nézve felvilágosítás­sal szogálni. Mivel az előadó úr ennek az ellen­kezőjét állította, illetőleg más megvilágításban adta elő az iparügyi tárca költségvetését, azért, dacára annak, hogy a miniszter úr beszédében mindent koncedált, amit mi erről az oldalról állítottunk, addig, amíg a miniszter úr kijelen­téseinek megfelelő tényeket nem látunjk, nem áll módomban az iparügyi tárca költségvetését elfogadni. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senkj szólni nem kíván, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az ipar­ügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését általánosságban, a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni? (Igen!) A Ház aa iparügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését általánosságban, a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. einrißt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa az 1—8, címe­ket, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad). Elnök: Következik az állami üzemek költ­ségvetésének XXT, fejezete. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni. Szeder János jegyző (olvassa, a XXI-­XXII. fejezeteket, amelyeket a Ház hozzá­szólás nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház az iparügyi tárca s a j vele kapcsolatos állami üzemek költségveté­i sét részleteiben is letárgyalta. (Elénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) . T. Ház! A napirend tárgyalására szánt idő letelt. Előterjesztést teszek arra vonat­; kozóan, hogy legközelebbi ülését a Ház hol­nap délután 4 órakor tartsa s annak napi­rendjére tűzze ki: az 1936/37. évi állami költ­67

Next

/
Oldalképek
Tartalom