Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-140

Az országgyűlés képviselőházának 1U0. % ortodoxliberalizmus híve, a gyengébbek érde­kében való beavatkozást mindig szükségesnek és hasznosnak tartom, sajnos, azonban — mint azt az általános vita során már kifejteni bátor voltam — nálunk nem a gyengébbek, hanem inkább az erősebbek érdekében való beavatko­zást látunk, ami nem az intervencionizmus, ha­nem a protekcionizmus rendszerét jelenti. T. Ház! Én az ipar kérdését nemcsak gazdasági, hanem kulturális szempontból is fontosnak tartom, mert az az ország, ahol az ipar fejlett a kultúrában is magasabb színvo­nalon áll. A kultúra kérdése kell, hogy a Ház­ban szóvá tétessék akkor is, ha nem a kultusz­tárcáról van szó, azokban a napokban, amikor a magyar könyv napjai zajlanak, el. A magyar könyv napjainak idejében méltóztassék megen­gedni, hogy erről is megemlékezzem a képvi­selőház termében. Minden pártpolitikától függetlenül a kis­ember védelmét és a kisiparosok érdekét kí­vánom felszólalásommal szolgálni. Ezzel össze­függő kérdéssel kívánok foglalkozni, elsősor­ban tehát az építkezés kérdésével, mert az építőipar és kereskedelem sajnálatosan pang, pedig ez a fővárosnak nyári főüzletét képezi. A Gazdaságkutató Intézet megállapítása szerint az elmúlt év végén Budapesten 8543 üres lakás volt, az összes lakásoknak 2 7%-a, szemben az 1933. évi statisztikával, amely még több, mint 4%-ot mutatott'ki. Ugyancsak meg­állapítja a Gazdaságkutató Intézet, hogy a most még üres lakások legnagyobb része hasz­nálhatatlan állapotban van, lakás céljaira nagy részük alkalmatlan. Mivel az építkezés kérdése közel 40 ipar­ággal függ össze, ezért vagyok bátor az ipar­ügyi^ minisztérium költségvetésénél e kérdést szóvátenni. A magánépítési tevékenység el­lanyhult és kivételt csak a 25 éves rendkívüli adómentes^ terület képez. Szükséges volna új bérházak építése és szükséges volna az elavult házak modernizálási, átalakítási és tatarozási munkálatainak megkezdése. Ez elsősorban kö­zületi feladat olyan intézkedések révén, ame­lyek a magántőkét ösztönzik; de nemzetpoli­tikai, szociális, nemzetgazdasági és közegész­ségügyi jelentőséggel is bír, mert olcsóbb, egész­séges, levegős, modern lakás jelenti az egész­séges lakosságot. Ha olcsó, levegős és egész­séges lakásokban lakik a lakosság, akkor ki­sebb lesz a gyermekhalandóság arányszáma, kisebb lesz a járványok pusztító ereje, kiseb­bedni fog a pusztító tuberkulózis arányszáma, mert mindezek a kérdések összefüggésben ál­lanak a lakásépítéssel. (Ügy van! Úgy van!) A kezdeményező szerep e területen az ál­lamé és a közületeké. Én eztíttal csak a ma­gántőkét ösztönző s az állam által teendő egyes célravezető intézkedésekre kívánok rá­mutatni, összeegyeztetve ezeket a szemponto­kat mindenkor az államkincstár szempontjai­val. A lakásépítés, az új házak építése szem­pontjából a következő intézkedéseket látnám szükségeseknek, amelyekkel a lakásépítés fo­kozható lenne. Erre nézve kérném az iparügyi miniszter úr intézkedését, illetőleg a kérdés minisztertanács elé való vitelét s kérem az iparügyi miniszter urat arra, hogy a pénz­ügyminiszter urat ennek helyességéről meg­győzni méltóztassék. Lakások építése, több lakás termelése, • le­hetséges volna .abban az esetben, ha a 25 éves rendkívüli adómentességet kiterjesztenék elő­ször a főváros első és második építési öve­zetére teljesen; másodszor minden lebontandó ilése 1936 június U-én, csütörtökön. 487 ház helyén építendő új bérházra; harmadszo» minden olyan új bérházra, amelynek lakói ré­szére megfelelő bomba- és gáabiztos fedezék és berendezés készül; negyedszer a családi há­taikra a-bhan az esetben, ha a, családi liáz fo­galma új minősítésben részesülne és pedig oly módon, hogy minden ház családi háznak minősíttetik, amely házban legfeljebb csak három lakás van a házmesterlakáson kívül. A 15 éves rendkívüli adómentesség kiter­jesztendő volna a főváros egész területén épí­tendő új bérházakra és^ azoknak a régi bérhá­zaknak a megmaradó épületrészeire, amelyek­nél a jelenlegi beépítési módnak megfelelően, az építési vonalon kívüleső részt lebontják, s a megmaradó részt modernizáljak, végül az emeletráépítésekre. Az új modern házak kon­kurrenciája .a régiek modernizálását, tataro­zását vonná maga után. Ez azt jelentené, hogy rövid időn belül egy teljesen modern, nem­zeti ingatlan vagyon, teljes adóban levő, meg­szaporodott jövedelme jutna az államkincstár számára. Uj bevételi források volnának az ál­lamháztartás részére az^ üres bérlemények be­népesítéséből, modernizálásából és a pénz for­gásából eredő jövedelmek. Egészségpolitikai és közgazdasági szem­pontból, ez abban nyilvánulhatna meg, hogy az elavult, dohos, piszíkos, egészségtelen és hi­giéna nélküli épületek r modernizál ta tnának, amit amiatt teszek szóvá, mert a kisipar leg­különbözőbb rétegeit munkaajkalomhoz, kere­seti lehetőséghez jutnának és fellendülhetne 40 különböző iparág. Természetes következ­mény, új építkezések esetén az, hogy min­den egyes épületben a villanyt, gázt és a víz­vezetéket bevezessék és minden lakáshoz kü­lön illemhelyet készítsenek, szemben a jelenleg dívó budapesti rendszerrel, hogy nagy bérka­szárnyák'ban közös ilyen helyiségek vannak egész emeetekre. Fürdőszobák volnának f épí­tendők és a háztartási alkalmazottak részére is rendes szobák, nem pedig olyan lyukak és odúk, mint a legtöbb bérházban és régi itázban még manapság Budapesten sokhelyt találha­tók. Nem is beszélek külön e területen a 'bomba­és gázbiztos fedezékek létesítéséről, amelyek.az önvédelem szempontjából feltétlenül szüksé­gesek, mert erről a honvédelmi tárca tárgya­lásánál bátor voltam szólni. Ez a fontos ál­lami kötelesség a magántőke útján célirá­nyos intézkedésekkel hatékonyan megoldható helyes modernizálási adókedvezmények ré­vén, amelyek eddig is beváltak. A fennálló tatarozási rendeletben lévő hi­bák kiküszöbölése és hiányzó rendelkezések föl­vétele is nagy lendületet adna az építési tevé­kenységnek és ezen át a kisiparnak. Ilyen lehetőségek lennének a kedvezményeknek a kedvezmények a költségek 60%-ára való föl­emelése, a tatarozási és átalakítási munkák megkülönböztetésének megszüntetése, a társu­latok és magánosok házainak adókedvezmény Szempontjából való megkülönböztetésének meg­szüntetése, a Láb.-kölcsönök folyósítása az adó­kedvezmény egész tartamára, a számlák olyan ellenőrzésének megszüntetése, amely nem lát különbséget a munkák minőségi elbírálásánál, áz adókedvezmények kiterjesztése üzleti portá­lokra, központi fűtésre és melegvízberendezések újítására vagy kibővítésére, udvarok^ újbóli burkolására vagy mauírozására, a tetőszerke­zet tűzbiztos átalakítás bomba- és gáz­biztos fedezékek-és berendezések elkészítése^ ese­tón további adókedvezmények adása, a pince­60*

Next

/
Oldalképek
Tartalom