Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-140

Az országgyűlés képviselőházának 140. i továbbá utakkal, közművekkel minél jobban való ellátása a modern város gazdasági erejének és kultúrájának elengedhetetlen feltétele. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Fontos probléma különösen a közegészségügyi közműveknek, vagyis a vízvezetékeknek és csatornázásoknak minél nagyobb számban való kiépítése. (Ügy van! Ügy van!) Ma, amikor országunk 56 városa és 3365 községe közül csak 27 városnak és 12 községnek van vízvezetéke, 17 városnak és 3 községnek pedig csatornázása, láthatjuk, hogy ezen a téren még rendkivül sok a tennivaló. (Ügy van! Ügy van!) Az ilyen közművek létesítése nemcsak közegészségügyi és kulturális szempontból bir jelentőséggel, hanem, azok kiépítése az ipar széles rétegének foglalkoztatását is jelenti. A városrendezési törvényen kívül foglalkozni kívánok az építőipari törvényjavaslat előkészítésével, (Helyeslés jobbfelől.) általában egyéb, a műszaki ipart érdeklő problémákkal is, amilyenek a mérnöki jóléti alap megteremtése, a nnérnöki nyugdíjintézet előkészítése, továbbá a mérnöki rendtartásról szóló 1923:

XVII. te. néhány idejétmúlt rendelkezésének időközben szükségessé vált megfelelő (módosítása, amelyeknek előterjesztésére remélhetőleg hamarosan sor kerülhet. (Helyeslés.) T. Képviselőház! Az elmondottakban foglaltam össze az iparügyi minisztérium feladatkörét és munkakörét és vázoltam azokat az irányelveket, amelyeket a minisztérium működésében követni óhajtunk. A minisztérium működése — mint méltóztatik látni — a legszorosabb kapcsolatban áll a, magángazdasággal, és ezért véleményem szerint röviden ki kell még térnem a magángazdaság és az államhatalom egymáshoz való viszonyára is. Ha végigtekintünk a gazdasági krízis óta egyes országok gazdasági politikájában beállott változásokon, akkor kétségtelenül meg kell állapítanunk azt, hogy ma már talán nincsen olyan ország, ahol a gazdasági életbe az államhatalom valamilyen módon be nem avatkozott volna. Gondoljunk csak azokra a gigantikus kísérletekre, amelyeket Amerikában a Eoosevelt-éra jelent. Vagy idézzük,csak emlékezetünkbe azokat a rendkívüli áldozatokat, amelyeket Angliában az Elliot földmívelésügyi miniszter által kiadott rendelkezések jelentettek a mezőgazdaság érdekében. De ugyanezt látjuk a Brit birodalom által létrehozott ottawai egyezményben, amely a Brit birodalom központja és részei közötti forgalmat hivatott elősegíteni, nemkülönben Mussolini Olaszországának és az új német birodalomnak gazdasági felépítésében; sőt Franciaországban is felmerültek olyan problémák, amelyek az államhatalomnak a beavatkozását szükségessé és indokolttá tették. A magyar kormánynak az a felfogása, hogy az állami beavatkozást mindenkor a legszükségesebb mértékre kell szorítani és csak ott kell érvényesíteni, afhol azt a gazdasági viszonyoknak belső vagy külső változása feltétlenül szükségessé teszi. (Helyeslés jobbfelől.) A ma gazdaságpolitikájának az intervencionizmusa nem jelenti az egyéni kezdeményezésnek a megsemmisítését. Sőt nem szabad abba a hibába esnünk, hogy az egyéni vállalkozásnak az átütő erejét háttérbe szorítsuk, viszont nem térhetünk ki a modern kornak az elől a követelménye elől sem, hogy az egyén érdekét gazdasági téren is összhangba hozzuk a közérdekkel. (Elénk helyeslés.) Nem szabad elfelejtenünk, hogy ma egészen más légkörben KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. llése 1936 júnitu 4-én, csütörtökön. ill élünk, mint a háború előtt, vagy akár csak 10 évvel ezelőtt. Nemcsak a világ képe és gazdasági struktúrája alakult át, nemcsak a politikai és gazdasági viszonyok változtak meg, hanem többé-kevésbbé megváltozott az emberek gondolkozásmódja is. T. Ház! A világpolitikai és gazdasági arénájában nagy küzdelem folyik, amely talán nemzeteket fog fölemelni és nemzeteket fog a mélységbe taszítani. Soha ilyen hatalmas erők még nem ütköztek össze, soha ilyenarányú még nem volt a feszültség szellemi, technikai és gazdasági téren. A kibontakozás útját senki sem láthatja előre. Egyet azonban tudunk és pedig azt, hogy nemzetünk nem nélkülözheti azokat az új gazdasági fegyvereket, amelyek ia nemzet erőfeszítésének jutalmát megfelelően biztosíthatják. Ezek: a gazdasági szervezettség és a szociális előrehaladás. (Igaz! Ugy van!) Ha iaz iparügyi minisztérium e két erőnek gyakorlati alkalmazása terén eredményes munkát fog kifejteni, akkor, azt, hiszem, betölti (hivatását. T. Képviselőház! Ezek után bátor leszek áttérni az egyes felszólalt képviselő uraknak adandó válassomra. Propper Sándor képviselő úr a munkaidő és a munkabér kérdése rendezésénél lassúnak találja a tempót és generális intézkedéseket vár. Az iparügyi iminisztérium mindössze 10 hónapja áll fenn és én őszintén szólva meg vagyok a tempóval elégedve, (Propper Sándor: A munkások nincsenek megelégedve!) mert tudom, hogy az ilyen rendeletek megfelelő előkészítése és létrehozása milyen lelkiismeretes és fáradságos munkát igényel nemcsak az egyes bizottságok részéről, hanem az iparügyi minisztérium személyzetétől is. (Ügy van! Ügy van!) A generális intézkedések kellő időben jönni fognak, de azt hiszem, a képviselő úr sem vette komolyan azt,,hogy a generális intézkedések előfeltétele a választójog megváltoztatása, (Derültség a jobboldalon. — Propper Sándor: En mindent komolyan veszek, amit mondok!) mert ez igazán nem tartozik az iparügyi tárca költségvetéséhez. Kifogásolta a képviselő úr, hogy a hatóságok nem tartják he az iparügyi minisztérium rendeleteit. (Malasits Géza: Űgy van! Majd bizonyítani fogom!) Már ismételten (mondottam a képviselő uraknak, méltóztassék a konkrét panaszokkal hozzám fordulni: nem történhetik olyan konkrét panasz, hogy a tudomásomrahozatala után rögtön ne intézkedjem. Mindaddig a,zomban, amíg ezek a megjegyzések általánosságban hangzanak el, méltóztassék megengedni, semmiféle intézkedést nem tehetek. (Malasits Géíza: Majd én bizonyítani fogok, miniszter úr!) Ami az iparfelügyelet reformját illeti, mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy az iparfelügyeleti szolgálat a,z utóbbi időben lényegesen előrehaladt, amennyiben 1932-ben az iparfelügyelői kar a köteles gyárvizsgálatoknak még csak 46%-át tudta teljesíteni, 1935-ben ez a százalék 75%-ra emelkedett, és remélem, hogy az 1936/37. költségvetési évben még fokozni tudjuk az iparfelügyelet teljesítő képességét. (Az elnöki széket Kornis Gyula foglalja el.) Egyébként az iparfelügyeleti szolgálat átszervezéséről már voltam bátor nyilatkozni. ! Pintér József képviselő úr a munkanélkü65