Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-140
Az országgyűlés képviselőházának 140 felvetődött problémákat a közérdeknek megfelelően megoldani. A túlmértezett iparágakban, ahol még esetleg versensy van, azt kell konstatálnunk, hogy a verseny nem arra szolgált, hogy a közönségnek jobbminőségű árut juttasson, hanem a legtöbb esetben a minőségi rontást, az árrombolást és a tisztességtelen, versenyt eredményezi. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl és a középen.) Az ilyen iparágak az egészségtelen verseny folytán nem tudják a szükséges kutatásokat és modernizáló munkákat elvégezni. Azokban az iparágakban pedig, amelyekben a termelés koncentrációját sikerült megvalósítani és sikerült egy bizonyos szervezettséget létrehozni, ez a szervezet legtöbbnyire önző gazdasági célokat szolgál, (Ügy van! Ügy van! a jobb- es a baloldalon.) amenynyiben nem annyira a termeléspolitikát, mint az ár- és eladáspolitikát állítja előtérbe és gyakran arra törekszik, hogy indokolatlan előnyöket harcoljon ki magának a nemzeti jövedelemből. Véleményem szerint mindkét esetben nemzeti érdek az állami beavatkozás. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a báloldalon.) Az első esetben azért, hogy a nemzeti tőkének elfecsérlését megakadályozzuk, hogy a meglévő vállalatoknak termelőképességét és pénzügyi megalapozottságát biztosítsuk, védelmet kell nyújtanunk a vállalatoknak a tisztességtelen, árromboló verseny ellen. Nem áll a köz érdekében az olyan vállalatoknak fenntartása, amelyeik szociális feladataikat nem teljesítik és nincs semmi ok arra, hogy kíméletesen bánjunk az olyan munkaadókkal, akik árromboló magatartásukat azzal is tetézik, hotgiy tudatosan károsítják meg munkásalkat, alacsony munkabéreket fizetnek (Ügy van! Ügy van! Taps a jobb- és a baloldalon.) és Oti.-tagdíjak, adók, stb. nemfizetésével tolják ki létüket. De feltétlenül szükség van az állam ellenőrző szerepére azoknál a vállalatoknál is, amelyek egymásra találtak a szervezkedés útján. Ma, amikor minden vállalatnak a léte és prosperitása államhatalmi ténykedésektől függ, lehetetlen a szervezetekre bízni azt, hogy egyedül ők állapítsák meg azokat a feltételeket, amelyeket a belső piacon az árpolitika, a hitelpolitika vagy termeléspolitika terén követnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Véleményem szerint az állam a közérdeket szolgálja akkor, amikor az állami beavatkozás terén erre az útra lép, ez a közérdek szempontjából az államnak nemcsak joga, hanem kötelessége is. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) T. Ház! Tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a gazdasági versenyt szabályozó megállapodásokról szóló 1931 :XX. te., amelyet röviden karteltörvénynek neveznek, nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. (Ügy van! Ügy van! — Kun Béla: Maszlag volt! — Zaj.) Azok a rendelkezések, amelyeket a törvény 6. §-a biztosít, sok esetben nem adnak megoldási lehetőséget a kormánynak és az eljárás is túlságosan elhúzódhat. Az ipari szervezésnek új alapokra^ fektetése — véleményem szerint — sokáig már nem odázható el, mint azt a legutóbb tartott jogászegyleti ankét is elismerte. A módszerek tekintetében lehet ugyan vita, hogy meddig menjünk el és milyen feltételekhez kössük a korlátozásokat, vagy milyen meggondolások alapján hozzuk létre az ipari szervezeteket, de, azt hiszem, a modern iparpolitikának csak az lehet a feladata, hogy ezeket a kérdéseket ülése 1936 június 4-én, csütörtökön. 471 szervesen oldja meg, mert látjuk, hogy jóformán egyetlenegy ország sem nélkülözheti az ilyenirányú rendelkezéseket. (Friedrich István: Lesz törvényjavaslat, kérem?) Lesz! (Éljenzés és taps jobbfelől és középen. — Zaj. — Elnök csenget.) Csák ne tessék a gazdasági szabadság elve alapján megkontreminálni azokat a javaslatokat. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Bornemisza Géza iparügyi miniszter: Az ipari szervezési problémákhoz szorosan hozzátartozik (Kun Béla: Akkor új előadót kell választani!) a gazdasági revíziónak bizonyos esetekben közérdekből való bevezetése, az ipari hitelellátásnak a középipari vállalatokra való kiterjesztése és végül azoknak a kérdéseknek megoldása, amelyek nemzeti iparunknak akár mint nyensanyagvevőnek, akár mint eladónak a külföldön esetleg bekövetkezendő egyetemes és egyöntetű fellépésével kapcsolatosak. T. Képviselőház! Az iparfejlesztésnek további fontos eszköze a hazai beszerzések kötelezettsége a közszállításokkal kapcsolatban és ehhez^ kapcsolódik a kísérletügy és az anyagvizsgálat. A közszállítások ügyét a kormányzat állandóan éber figyelemmel kíséri és az ipari és kereskedelmi érdekeltségeket magam is felhívtam, Ihogy azonnal jelentsenek a minisztériumnak minden olyan panaszt vagy anomáliát, amely a közszállítások tekintetében előfordul. Különös gondot fordítunk — és itt meg kell cáfolnom az egyik felszólalt képviselő urat — arra, hogy a közszállításokban a helybeli vállalkozásnak, főképpen a vidéki kisiparosságnak minél nagyobb szerepet juttassunk és általában arra, hogy a közszállításokban való részeltetést lehetőleg a termelőképesség arányában osszuk szét az egyes vállalkozók között. Tervbevettük azt is, hogy a külföldi gyártmányok beszerzésének engedélyezését nyilvánosságra fogjuk hozni, hogy ezekre az új lehetőségekre is felhívjuk a hazai ipari körök figyelmét és végül a közeljövőben meg fogjuk jelentetni a hazai beszerzésre kötelezett vállalkozóknak, vállalatoknak és intézményeknek jegyzékét Is. Egyideig foglalkoztam a minisztériumnak a közszállítások odaítélésébe való aktívabb bevonásával. Meg kellett azonban állapítanom, hogy ezt a gondolatot az ügy érdekében el kell ejteni. Ennek megvalósítása egyrészt igencnagy apparátus létrehívását tenné szükségessé, de másrészt véleményem szerint fonák helyzetet teremtene egy felső kategóriának az alsófokú odaítélésekben való szereplése, különösen az esetleges felebibeaések és panaszok elbírálása tekintetében. Segítséget fog még jelenteni a közszállításoknál az általános és részletes szállítási feltételek megjelentetése, (Müller Antal: Ez igen!) amelyek nagyban hozzá fognak járulni ahhoz, hogy kiküszöböltessenek azok a kifogásolt események, amelyek a kiírástól eltérő kivitelezések terén szoktak rendszerint előfordulni. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! A közszállítások odaítélése körül felmerült panaszok orvoslása tekintetében igen nagy szerep jut a technológiai és anyagvizsgáló intézetnek. Egyrészt a beszerzésre kerülő anyagok és árucikkek szabatos körülírásával és minőségi meghatározásával, másrészt pedig a szállítási feltételek betartásának szakszerű l ellenőrzésével már eddig is sok visszásságot 64*