Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.
Ülésnapok - 1935-140
Az országgyűlés képviselőházának 140. lesz egyik legnagyobb tevékenysége és teljesítménye, amelyet a kisiparosok igen nagy örömmel fognak üdvözölni, különösen, na megvalósul, — nem tudom, mennyire valósítható meg és mennyire nem — hogy azok a bizonyos gyárak és nagyvállalatok a közszállításoknak n)e 60%-át kapják és a kisiparosok 40%-át, hanem megfordítva; a nagyvállalatok kapjanak 40%-ot és a kisiparosok 60%-ot. Igen nagy örömmel üdvözlöm az ipartestületek érdekében nyújtott miniszteri segítséget. Anyagi megsegítésükhöz tartozik egyrészt az, hogy a miniszter úr a tagdíjak beszedésével is fog majd segítségükre sietni, hogy ez valóban az ő anyagi dotálásuk is legyen, másrészt az, hogy szellemi vezetésükre, az ipartestületek vezetésére kapnak nagyszerűen kiképzett modern jegyzőket. Harmadszor örömmel látom, hogy ez a költségvetés ismételten 1%-kal felemelte az annuitás kamatlábát, úgyhogy a miniszter úr az ipartestületek székházainjál az annuitásból 3%-ot vesz át a múltkori 2% helyett. (Friedrich István: Csak üdvözölje tovább! — Mozgás és zaj a báloldalon.) Hány percem van még hátra? (Csoór Lajos: Még öt perce van. Még egy pár üdvözletre telik. — Derültség half elöl.) Nemrégiben, talán két nappal ezelőtt, alkalmam volt nemcsak a miniszter úr intencióját, hanem az egész minisztérium adminisztratív ügyeit vezető államtitkár úrnak szándékait is megismerni. Az a kitüntetés ért, hogy hallhattam egy beszédét, amelyet száz százalékban alá kell írnom és nagy örömmel kell üdvözölnöm az egész iparosság nevében. Ebben lényegében a következő gondolatmenetet fejtette ki: Az egyénntek öntudata adja meg a nemzetnek is igazi öntudatát. Az a kisiparos egyéni öntudatot kap, ha társadalmi helyzete valóban olyan lesz, mint amilyen valamikor volt. A kisiparos öntudatot kap, ha szakmájában! hivatásában megtalálhatja örömét, életboldogságát, anyagi javait. A sok kisiparosnak, ennek a sok kisembernek öntudata adja meg az egész nemzetnek öntudatát. Igen t. Ház! Azért üdvözlöm örömmel a népi és nemzeti politikát valló emberek és iparosság nevében az iparügyi miniszter úrnak ezt a költségvetését, mert ezekből a röviden felsorolt költségvetési adatokból is megvalósulni látjuk éppen a nemzeti öntudat hajnalát felvirradni látó kisiparosság megsegítését szociális szempontokból. Valamikor egy évezreddel ezelőtt vonult be ebbe az országba a magyar kisiparosság. A bognárok, a nyeregkészítők, a szerszámkészítők, a kovácsok, a különféle ékszerkészítők mmd a magyar nemzet tagjai voltak, amikor a magyarság bevonult az országba és meghódította ezt a területet. Nem az ittlevő népek adták a kisipart a hódítóknak, hanem az velük jött. Ez a magyar kisipar őseinktől kezdve egészen a mai napig előkelő helyet töltött be a nemzet történetében. Ha végigtekintünk azokon az alkotásokon, amelyekkel Pozsony, Sopron, Kassa, Kolozsvár, Brassó ékeskednek a templomokon és a városházákon, megállapíthatjuk, hogy ezek a magyar kisipar művészi termékei voltak. Ha ezer esztendőn keresztül ez a magyar kisiparosság ilyen eminens része volt a magyar nemzetnek, a magyar nemzet lelkének, történetének, kultúrájának, vájjon miért ne lehetne a mai időkben is? Az igen t. miniszter úr intézkedései azt a reményt keltik bennünk, hogy a kisiparosság ezt a helyét vissza fogja kapni és valóra fog KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. VIII. ülése 1936 június U-én, csütörtökön. 445 válni az, amit a kisiparosság évezredek óta köszöntésképpen mond ebben az országban: Isten áldja a tisztes ipart. (Éljenzés és taps jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy beszédem elején az előttem szólott igen t. képviselőtársamnak beszédével foglalkozzam. Az igen t. képviselő úr beszéde tulajdonképpen nem volt egyéb, mint köszönet a kormány tagjainak és köszönet a t. iparügyi miniszter úrnak. Megvallom egészen őszintén, hogy egész beszéde alatt az volt az érzésem, hogy a t. képviselő úr olyan kormánypárti képviselő, mint amilyen a Szentírásban meg van írva: (Derültség.) mindent üdvözöl, minden irányban igazi öröme telik. Méltóztassanak megengedni, hogy azzal kezdjem beszédemet, amivel t. képviselőtársam végezte. Azt mondta a t. képviselő úr, hogy a magyar kisiparosság milyen óriási érdemeket szerzett ebben a hazában, hogy a magyar nemzet gerincéhez, történelmi középosztályához tartozik. Már ezer esztendővel ezelőtt amikor Árpád bejött az országba, velejöttek egyes kisipari ágak és milyen fontos volna, hogy ez a magyar kisiparosság megint azt a társadalmi, politikai és gazdasági helyzetet foglalja el, amelyet elfoglalt egy évezreden keresztül. Nekünk is ez a kívánságunk. De ha t. képviselőtársam a föld kerekségén mindennel meg van már elégedve, ha a magyar kisiparosság érdekében a t. iparügyi miniszter úr és a t. kormány már mindent elkövetett, akkor hol laknak ebben az országban azok a gonoszok, akik megakadályozzák, hogy ez a nemzet gerincéhez, a magyar középosztályhoz tartozó magyar kisiparosság elfoglalja azt a helyet, amelyet megérdemel? Vagyunk néhányan a képviselőház baloldalán, akik itt hosszú esztendők óta valósággal szisztematikus harcot folytattunk a magyar kisipar érdekében és próbáltuk megelőzni azokat a bajokat, amelyeket kormányintézkedések zúdítottak a magyar kisipar nyakába. A magyar kisiparnak egy baja van, az, hogy a magyar kisipar rendkívül sokat szerepel a pohárköszöntőkben és rendkívül keveset a kormányintézkedésekben. A magyar kisipar a nemzet gerincéhez tartozik a politikai népgyűléseken, a nemzet gerincéhez tartozik akkor, amikor képviselőválasztások alkalmával a magyar kisipar kortesszolgálataira van szükség, ellenben sajnálattal látjuk hosszú esztendők óta, — legalább 15 esztendő óta — hogy akkor, amikor valamelyik társadalmi réteget elő kell venni, akkor mindig előveszi a t. kormányzat a kisiparosságot. Méltóztatnak emlékezni arra, hogy Magyarországon még a világháború előtt is volt egy kisipar, amely úgy Budapest székesfőváros életében, mint.az ország minden községének életében jóformán vezetőszerepet játszott. (Egy hang a jobbóldalon: Ma is!) Méltóztassanak megnézni a háborúelőtti képviselőtestületeket, azokban a magyar kisipar tagjai igazán vezetőszerepet játszottak. A világháború után azonban bekövetkezett a leromlottságuk annak ellenére, hogy abban az esetben, ha ebben az országban a kormányzat a nemzeti szempontokat, a polgári szempontokat olyan mértékben honorálta volna, mint amilyen mértékben ezeket a nemzeti és polgári szempontokat honorálnia kellett volna, akkor a világháború és a forradal61
