Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-140

Az országgyűlés képviselőházának 1U0 területén vagyunk, akkor meg kell említenem, hogy az az egyik legnagyobb baja és talán a legnagyobb szégyene a kapitalista rendszerből kisarjadt társadalmi rendnek, hogy elveszi az ember legelemibb jogát: a munkához való jogát, a munkában szerzett örömét és a munkában kifejlődött istenképmását. Arra kérem tehát a miniszter urat, hogy amennyire hatáskörébe tartozik, — hiszen nemcsak az iparügyi miniszterhez tartozik ez a^ kérdés — méltóztassék az előbb kért bátorsággal és ha kell kegyetlenséggel előremenni, hogy a munkanélküliség területén minél nagyobb enyhülés történjék. Nemcsak munkaalkalmakat kérek, hanem tovább mennék: munkakényszert és munkakötelezettséget is kérek. A munkanélküliség megszüntetésénél nem is a családapákra gondolok elsősorban, hanem a fiatalokra, mert borzasztó megnézni ezeket a 18—25—28 éves fiatalembereket, akik életük és tehetségük legszebb virágjában vannak és borzasztó látni azt, hogy miután félesztendőn, egy esztendőn át munka nélkül^ tengődnek, elvesztik hitüket, reményüket, képességüket, szaktudásukat. Ha egy félesztendő múlva találkozik az ember velük, ijesztő képét látja annak, hogy mennyire esett el és süllyedt le az országnak az a legdrágább értéke, amelyet fiatalságnak nevezünk. Arra kérem tehát az igen t. miniszter urat, hogy amennyiben _ ez a hatáskörébe tartozik, szíveskedjék bármiféle eszközt és módszert, ami csak rendelkezésére áll, felhasználni arra, hogy ez a szégyenteljes munkanélküliség valamiképpen enyhüljön, mert hiszen ez az oka annak a borzasztó proletárnyomornak, amely jelenleg úgy mutatja a helyzetet az ő szemükben, mintha ez csak koinmunisztikus előretöréssel volna megoldható. Hiszen látjuk azokat a szomorú dolgokat, amelyek Spanyolországban és éppen a legutóbbi napokban Franciaországban történtek s amelyek az emberben azt a meg; győződést keltik, hogy nem szabad megvárni az utolsó pillanatot, amíg ezen a téren kenyértörésre kerül a sor, hanem meg kell előzni a bajokat. Igen nagy örömmel látjuk éppen Olaszországnak, a fasisztáknak előretörését ezen a téren. Mindent összevéve, az embernek azt kell mondania: mindegy az, hogy milyen módon oldjuk meg a kérdéseket, csak a keresztény evangélium szelleme érvényesüljön ezekben a megoldásokban. Ma azonban azt látjuk, hogy a keresztény és a nemzeti gondolatot kijátsszák egymással szemben, még pedig egészen brüszk, egészen nyilt módon s a nemzeti közvéleményt megtévesztik, mintha a keresztény és nemzeti gondolatnak egymás ellen kellene harcolniok és nem lehetne párhuzamosan, sőt együtt haladniok abban az irányban, hogy ezek a nagy szociális problémák megoldassanak. En tehát mély tisztelettel kérem még egyszer az iparügyi miniszter urat, hogy amit el lehet követni, emberileg és egy miniszter hatalmával a munkanélküliség megszüntetése és különösen a fiatalemberek munkanélküliségének megszüntetése tekintetében, méltóztassék elkövetni. Ha szociális szempontokból, a munkaalkalmak teremtése szempontjából nézem a költségvetés tételeit, akkor igen nagy örömmel üdvözlöm az exportra irányuló tevékenységet. Látom a miniszter úr szándékát, hogy ipari kiviteli intézetet óhajt felállítani. A magyar ipar annyira fejlett már, hogy sok tekintetben megülése 1936 június U~én

} csütörtökön. 443 állja a versenyt a külföld iparával. Természetesen a külföld vámelzárkozottsága és nagy versenye igen nehézzé teszi a mi exportunkat, azonban a miniszter úr leleményessége és lelkesedése bizonyára meg fogja találni a minél nagyobb területeket a magyar ipari exportcikkek elhelyezésére. ; Örömmel kell konstatálnunk, hogy az utóbbi három esztendő alatt ez az ipari export majdnem nulláról körülbelül 40 millió értékre emelkedett. Egy másik terület, ahol munkaalkalmakat lehetne találni, a nyersanyagok feltárása. Nagy örömmel olvastam, hogy a miniszter úr mindent el fog követni ezeknek a nyersanyagoknak feltárására, így az ércek, a bauxit, a kaolin és egyéb természeti kincseink felkutatására., amelyek ennék a nemzetnek igen bőséges áldásai. Éppen a mai újságokban is olvastam pár ilyen esetet. Nagy örömmel üdvözlöm ezeknek a természeti kincseknek a feldolgozását. mert azt hiszem, hogy igen sok embernek fog ez munkaalkalmat adni, nem is beszélve a dolognak arról a másik hasznáról, amely abból származik, hogy a nyersanyagért nemi kell valutát, illetőleg devizát elpazarolnunk. A yillanyenergiával kapcsolatos tételeknél arra kérem az igen t. miniszter urat, hasson oda, hogy a községek minél olcsóbban juthassanak villanyenergiához. Igen nagy örömmel látom a Balatonmelléki villanyhálózat kiéipílését. A minap volt alkalmam, éppen tegnapelőtt, végigutazni a Balaton északi oldalán, ahol még nem volt villanyvilágítás s így joggal mondhatom, legfőbb ideje 'annak, hogy a legnagyobb kincsünk, a Balaton, amelyet oly nagy idegenforgalmi központtá akarunk fejleszteni, végre el legyen látva a legelemibb közszolgáltatással, a villannyal. Örömmel láttam a Balaton partján felállított oszlopokat és reméljük, hogy ez az igen nagy idegenforgalmi értéke az országnak éppen a miniszter úr gondoskodása folytán, végre hozzájut a villanyvilágításhoz. Igen nagy érték előttem az ipari költségvetésben a decentralizálásnak nemcsak a gondolata, hanem a végrehajtása is. A miniszter út" intézkedésének folyamányaképpen látjuk, hogy éppen az előttem, szólott igen t. képviselőtársam által felemlegetett gyárak a miniszter úr intenciójára Szolnokon, Szentgotthárdon és így tovább, a vidéki gócpontokon, központokban egymásután épülnek. A minap jártam Kunszentmártonban és az első, 'amivel fogadtak, ax volt, hogy • örömmel újságolták: a miniszter úr közbelépésére tíz szövőszéket állítanak fel és 200 fiatalember fog itt 'munkát kapni, a, 200 fiatalemberen keresztül 200 családhoz fog a munka révén nagy szociális értékű segítség eljutni. Igen nagy örömmel üdvözlöm a miniszter úrnak idevonatkozó további szándékait és igen hálásan megköszönöm, amit eddig is tett, az ipar decentralizálására. Természetesen nagyon helyes az, amit a miniszter úr kifejt, à költségvetésének indokolásában is, hogy ezután meg fogja nézni, hogy az állami segélyeket, az állami támogatásokat hová fogja, osztogatni és hogy az állami támogatást milyen, a vidéken felállított gyárak részére kérik. A másik ilyen munkaalkalmakat szerző területe wu iparnak a mezőgazdasági ipar. A tej, a cukor, a liszt, a gyümölcs és így tovább, ezek azok a mezőgazdasági cikkek, amelyekből igen nagy exportértekek származhatnak. Le-