Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-132

Az országgyűlés képviselőházának 1S2. ülése 1936 május 19-én, kedden. 37 kérelmeit felülbírálja? Tndja-e azt, hogy ez az iroda jól díjazott alkalmazottai útján a ma­gyar községek és városok anyakönyvi hivata­laiban kutat a kinn élő magyar állampolgá­rok által vallott adatok után és ezeket az ada­tokat belügyminiszterileg hitelesíti és vájjon tudja-e azt, hogy ez az iroda tulajdonképpen egy horogkeresztes fedőszerv és ezen keresz­tül is folyik be Magyarországb a, a németajkú falvakba a magyar állameszme és a .magyar kultúra elleni propagandát szolgáló pénz? He­lyesnek tartja-e a kultuszminiszter úr, hogy éppen ezt a mai zavaros külpolitikai időt hasz­nálja fel félreértéseket kiváltóan és hangsú­lyozóan arra, hogy most elutazzék Németor­szágba? Helyesnek tartja-e a kultuszminiszter úr, hogy éppen ezekben a napokban, amikor a horogkeresztes propaganda felüti a fejét az országban mindenütt, amikor a magyarországi német kisebbségi iskolákban napirenden van­nak a horogkeresztes propagandával megfer­tőzött szülőkkel való összetűzések a tanítók és a szülők között, új propagandaanyagot ad látogatásával a magyarországi német pro­pagandistáknak, akik ezt az utazást, elég saj­nálatosan, mint jelentkezést állítják be agitá­ció jukba? Tudja-e azt a magyar kultúra mi­nisztere, hogy amikor ő a Harmadik Biroda­lom kultúrájával való kapcsolatok kimélyí- I tése céljából kiutazik innen, akkor itthon az itteni német Bildungsvereinben szinte élet­halálharc folyik a két frakció között. Az egyik i a magyar állameszméhez hűen, lojális kisebb­ségi magatartást kíván tanúsítani. A másik a horogkereszt brutális gőgjével a magyar kul­túrát a német kultúra származékának mondja, a német kultúránál alacsonyabb értékűnek és kisebb jelentőségűnek vallja és hirdeti és minden igyekezete odairányul, hogy már nem is fedőszerve, hanem egyenesen szálláscsiná­ló ja annak a Südostraum álomnak, amely ellen itt Magyarországon olyan régen hadakoznak. Vájjon tudja-e a miniszter úr, hogy éppen ebben a Bildungsvereinben egy olyan listáról beszélnek. — amelyet állítólag hivatalos helyre is eljuttattak megfelelő intézkedés végett — amelyben részletesen fel vannak sorolva azok, akik ezen az egyesületen keresztül kapják a propagandapénzt a német horogkeresztes kul­túra és a német hatalmi, törekvés terjesztése céljára. Elnök: Kérem igen t. képviselőtársamat, hogy ezeket a kérdéseket ilyen modorban, hogy »állítólag«, azután mégis az az érzésünk, mintha igaz volna, ne méltóztassék tárgyalni, komoly külpolitikai vonatkozásaik miatt. Kéthly, Anna: Vájjon helyesnek tartja-e a miniszter úr, hogy a magyar egyetemi hall­gatók tanulmányainak folytatására abban az országban építsen ki lehetőséget, amely or­szágnak a politikai rendszerét, a diktatúrát, éppen a magyar kormány számtalan hivatalos nyi 1 atkozatban megtagadta 1 ? Hosszú volna felsorolni a 'kultúraellenes | cselekedetek légióját, amelyeket mind a har­madik birodalomban követtek el, amelyek minden kultúraszerető ember elől elzárják az összeköttetés útját a harmadik birodalom felé. | Ha semmi egyebet nem akarnék felemlíteni, ! csak a felekezeti üldözést, hosszú volna felso­rolni azt a névsort, a német kultúra igazi és j messze, az egész földön mindenütt megbecsült ( értékeinek ragyogó sorát, akiknek számára t nincs hely a mai Németországban. De a ma- . gyár kultúra számára, a magyar kultúra mi­nisztere számára annál inkább kell, hogy ez a birodalom zár alatt legyen, mert hiszen a kul tuszminiszter úr éppen olyan jól tudja, mint mi valamennyien, sőt a rendelkezésére álló anyag birtokában talán még jobban tudja, mint mi tudjuk, hogy mit jelent a. magyar ál­lameszme, a magyar államiság számára a ho­rogkeresztes erőszakosság és a horogkeresztes propaganda romboló (munkája. Emlékeztetnem kell a kultuszminiszter urat arra, hog;y a heidelbergi egyetem jubi­leumán való részvétel elől milyen indokkal zár­kóztak el az angol egyetemek, emiétkeztetem őt arra a, határozatra, amelyet az amerikai váro­sok a német úgynevezett önkormányzati kon­gresszuson való részvétel dolgában hoztak és azt hiszem, hogy egy barátságosnak mondott, de államiságában szívós vakondokmunkával támadott állam egyik miniszterének látogatá­sára, erre a. flottatüntetésre bizonyára azért van szükségük a németeknek, hogy az előbb említett határozatokra flastrom ot kapjanak. A magyar kultúra ebből az összeköttetésből nem kap semmit. Amit a magyar kultúra aiz igazi, a na.gyértékű német kultúrától kaphat, azt nem a harmadik birodalom kezéből és in­tézményeitől kaphatja. Nincs tehát semmi szükségünk arra, hogy a magyar kultuszmi­niszter látogatásával alibit szolgáltasson a har­madik birodalmat kellő értéke szerint becsülő kultúrvilág felé. Elnök: Kérem t, képviselőtársamat, talán éppen a kultuszminiszter úr berlini látogatása előtt ne méltóztassék ezt a felfogását ennyire kiélezetten hangsúlyozni. (Reisinger Ferenc: Most szükséges, hogy ne látogassa meg. Ma­radjon itt! Ezt akarjuk! — Hunyadi-Vas Ger­gely: Minden barátra szükségünk van! Nem leket így beszélni!) Kéthly Anna: ... éppen azoknak, akik az egész világot állandó nyugtalanságban tartják kultúraellenes cselekedeteikkel­En tehát a kultusztárca költségvetését a kormányzat iránti általános bizalmatlanság­ból és a kultuszminiszter úrnak e látogatása iránt való különleges bizalmatlanságomból nem fogadom el. Ká kell végül még arra is mutatnom, hogy nem tudni, elérünk-e a holnapi szűkreszabott tárgyalási idő alatt a költségvetés legvégére helyezett 12. címhez,, a testnevelési rovathoz, amelyben 50.000 pengő van felvéve a berlini olimpiászon való részvételre. (Kelemen Kornél: Ez csak a fele!) Amennyiben nem jutunk el odáig, már most kénytelen vagyok kijelenteni, hogy mi ennek az 50.000 pengőnek és a később, a következő esztendőre felveendő másik 50.000 pengőnek folyósítását lehetetlennek tartjuk, ezt ellenezzük (Mozgás a jobboldalon. — vitéz Martsekényi Imre: Kevés!) és az a vélemé­inyünk, hogy ebből a 100-000 pengőből 16 új tantermet kell építeni, amire a magyar kultú­rának sokkal nagyobb szüksége van, mint a kultuszminiszter úr berlini látogatására. A. tárca költségvetését nem fogadom el. {Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik vitéz Martse­kényi Imre képviselő úr. vitéz Martsekényi Imre: Mélyen t. Kép­viselőház! Mindenekelőtt Kéthly Anna kép­viselőtársamat arra kell, hogy kérjem, ne vegye tőlem lovagiatlanságnak, hogy én az ő külpolitikai fejtegetéseit nem követhetem és nem vezethetem felszólalásomat abban az irányban, a rövidre szabott idő keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom