Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

428 Az országgyűlés képviselőházának részben, éppen úgy, mint ahogy a fekete földön levágja az aratómunkás a kisszalmájú, de annál nagyobbkalászú búzát. Ezt az ellentétet szigorú miniszteri rendelettel kellene meg­szüntetni. (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Itt van azután -az aratógépek használata, amelyről néhány képviselőtársam már szólott. En nem tudom ellenezni, hogy az aratógépeket használják, akkor, ha a birtokosnak megvan a szociális érzéke és kizárólag a terménynek sürgős betakarítása céljából állítja munkába, de azt a munkateljesítményt, amelyet az végez, az aratómunkásnak beszámítja és úgy számol el a munkással, mintha kaszával vágta volna le a terményt. Hiszen neki a fajsúlyban úgyis megtérül a különbözet, mert tudjuk, hogy ara­tás^ idején, amikor megérik egy tábla búza, akár egy kaszacsapással is levágja az ember. Itt jelentkeznek a nagy fajsúlykülönbözetek, amelyekbe a kereskedők belekötnek és anstan­dolják vagy stornírozzák a szállítást. Mi a nemzeti szocialista mozgalmat olyan mozgalomnak és pártnak tartjuk, amely éppen ezzel a munkásréteggel foglalkozik, munkál­kodik és politizál. Ezek az emberek igen pom­pásan veszik magukba ezt az elgondolást, ezt a szociális lelkiséget. De olyan dolgok történ­nek, hogy eljönnek ezek az emberek messze falvakból, például vasárnap is eljöttek egy kis majálisra, a guti erdőben, Debrecen mel­lett és nem kevesebb, mint két főszolgabíró és szavahihető emberek elbeszélése szerint 40 csendőr vigyázott erre a kis majálisozó társaságra. így bizony, ez a társaság egy kicsit nyugtalan volt, nem tudom, hogy miért vigyáznak rájuk ilyen nagyon, hisz nincs mit ellopni tőlük, nincs még betevő falatjuk sem. A homokterületeket említette itt egyik­másik képviselőtársam. Ahol szőlővel, gyü­mölccsel foglalkoznak, ott nincs ínség, mert az egyébként használhatatlan homokhegyeket telerakják szőlővel és ha volt olyan érzéke annak a kerületi felügyelőnek, gazdasági fel­ügyelőnek, hogy utasította azt a szegény, tu­datlan parasztot arra, hogy csemegeszőlőt rak­jon arra a homokhegyre, akkor megvan en­nek a látszatja, mert jóminőségű csemege­szőlőt ültethetett és az jövedelmez neki. Még a gyógynövényekkel és. ezeknek a szegény embereknek istenadta keresetével akartam foglalkozni, de sajnálattal kell ki­jelentenem, hogy az idő előrehaladottsága miatt ezzel már nem foglalkozhatom és ilyen­formán ezt a címet sem fogadom el. Elnök: Szólásra következik'? Rakovszky Tibor jegyző: Mózes Sándor. (Zal a jobboldalon.) Mózes Sándor: T. Ház! A földmíyelésügyi tárca az Országos Gazdasági Munkáspénztár javára állami hozzájárulás és segélyezés cél­jából 197.000 pengőt irányzott elő. Mindennek ellenére meg kell állapítanom, hogy a cséplő­géptulajdonosaknak a cséplőgépmunkások után nagy díjakat kell fizetniök és a magas biztosítási díjak ellenére, amikor baleset kö­vetkezik be, igen alacsony járulékot állapít meg a törvény ezeknek a munkásoknak ré­szére. Ezeknek a magas biztosítási díjaknak azután az a következményük, hogy a géprész 4%-ról 5%-ra emelkedik és a magas biztosí­tási díjak miatt a gép jövedelme is csökken. Feltétlenül szükség volna ezeknek a^ magas munkásbiztosítási díjaknak csökkentésére és azért kérem az igen t. miniszter urat, hogy a cséplogépmunkások utáni biztosítási díjat 139. ülése 1936 június 3-án, szerdán. okvetlenül szállítsa le, hogy a cséplőgép­tulajdonosoknak a megfelelő jövedelmük meg­legyen. Elnök: Szólásra következik? Rakovszky Tibor jegyző: Senki sincs fel­iratkozva. Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kö­vetkezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 13. cí­met elfogadni? (Igen!) A Ház a földmívelés­ügyi tárca költségvetésének 13. címét elfo­gadta. Következik az állami üzemek költségveté­sének XXIIL fejezete. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa a XXIII—XXV. fejezeteket, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad). Elnök: Ezzel a Ház a földmívelésügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését részleteiben is letár­gyalta. (Éljenzés a jobboldalon.) Napirend szerint következik az iparügyi tárca és a vele kapcsolatos állami üzemek költ­ségvetésének általános tárgyalása. Knob Sán­dor előadó urat illeti a szó. Knob Sándor előadó: T. Ház! Az iparügyi tárcára vonatkozó előadói jelentésemet, amely­nek előterjesztése ilyen késő időben és ilyen kevéssé látogatott ülésen meglehetősen vigasz­talan feladat, négy részre fogom osztani. Az első részben foglalkozni akarok azokkal a szer­vezeti problémákkal, amelyek a kereskedelem­ügyi tárca ügykörének az ipari tárcával tör­tént megosztása nyomán merültek fel. A referátum második részében ismertetni fogok néhány számszerű adatot, amelyek jel­lemzők az iparügyi tárcának a képviselőház előtt első alkalommal szereplő költségvetésére. Az előadói előterjesztés harmadik részében röviden be akarok számolni a t. Ház előtt arról a munkáról, melyet az iparügyi minisz­térium egyéves működése alatt végzett és azokról a fontosabb tervekről, amelyekkel ez a kormányzati ág most foglalkozik, végül a re­ferátum negyedik részében polómiaszerűen szembe akarok szállni azokkal a vádszerű meg­állapításokkal, amelyek a magyar ipari terme : lés egyik legfontosabb ágazatával, a gyáripari termeléssel szemben ebben a Házban nemcsak az ellenzéki oldalon, de nagyon sűrűn, nagyon gyakran a kormánypárt oldalán is elhangza­nak. A szervezés kérdését illetőleg előre kell bo­csátanom, hogy egy olyan komplikált, meg­lehetősen nagy területre kiterjedő ügykörnek felbontása, mint aminő a kereskedelmi tárcáé volt, még a legóvatosabb, a legkörültekintőbb professzori előrelátás mellett is olyan operáció, amely természetesen nem csinálható meg anél­kül, hogy ne lépjenek fel funkcionális zavarok a szervezetbén. Jelenthetem azonban a t. Ház­nak, hogy ez az operáció úgy és olyan módon hajtatott végre, hogy komolyabb funkcionális zavarok nem keletkeztek, s nem támadt az ipar­ügyi minisztérium és a kereskedelemügyi mi­nisztérium munkájában olyan fenakadás vagy zökkenő az elmúlt év alatt, amely figyelmet ér­demelhetne. Ennek előrebocsátása után jelentem a Ház­nak, hogy az iparügyi minisztérium ügykö­orébe utaltatott természetszerűleg az ipari és

Next

/
Oldalképek
Tartalom