Képviselőházi napló, 1935. VIII. kötet • 1936. május 19. - 1936. június 6.

Ülésnapok - 1935-139

396 - Äz országgyűlés ' képviselőházának • CJsoór Lajos és Nirnsee Pál igen t. képviselőtársam a vadászat kérdését méltóztatták szóvátenni. Mindenesetre nagy fontossága van ennek a kérdésnek, mert az élő- és lőtt vadkivitel által a múlt évben mintegy 3'5 millió pengő jött be az országba, nem szólva annak ä vadmennyiségnek az értékéről, amelyet az országban bent fogyasztottunk el. És nem utolsósorban bír jelentőséggel az a szempont, hogy a vadászat az idegenforgalmat nagymértékben és gyümölcsözően emeli. Az ország vadállománya tehát olyan nagy értéket képvisel, hogy ne vegye tőlem rossz néven -igen t. képviselőtársam, de józanul el sem tu-dom képzelni azt a javaslatát, hogy a vadakat -irtsuk ki. Ezt maguk a kisgazdák sem akarják. Ezt bizonyítja többek között az a körülmény is, hogy a vérfelfrissítés céljából nagyobb mértékben igényelnek a kisgazdák is élő vadat. Ami a vadászati törvény előkészítését illeti, ezt a kérdést megfontolás tárgyává teszem. Az állategészségügyi szolgálatra vonatkozólag Nirnsee képviselőtársam méltóztatott •a helyhatósági állatorvosok kérdését is felhozni. Ezeknek az államosítása az; állam jelenlegi nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel aligha lesz a közeljövőben keresztül vihető. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Darányi Kálmán földmívelésügyi miniszter: Ami az állatorvosoknak arcképes vasúti igazolvánnyal való ellátása kérdését illeti, ebben a kérdésben többízben felterjesztést tettem a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az Országos Tisztviselői Betegsegélyző Alapba való bekapcsolódás kérdése a belügyminiszter úr hatáskörébe tartozik. A. fagy- és aszálykárt szenvedett gazdák kölcsöneinek

r visszafizetését TJjfalussy Gábor t. képviselőtársam tette szóvá. Legyen szabad röviden megemlítenem azt, hogy az 1928 őszétől 1932 tavaszáig kiadott vetőmag-kölcsönök öszszege 5.260.OO0

1 pengőt tett ki. Ebből 1934 május 31 -éig készpénzben visszatérült 2,416.320 pengő, Okh.-konvertálás útján visszatérü

lit 1.369.000 pengő, összesen 3,785.000 pengő, a hátralék tehát 1934 május végén 1,475.000 pengő. Ebből a hátralékból a 34.000. számú rendelettel engedélyezett kedvezmény alapján, amely szerint, minden 15 pengős tartozás, 8 pengő befizetésével kiegyenlíthető, törlesztetett 817.000 pengő, tehát ezidőszerint a hátralék egész összege az egész országban 675.552 pengő. Szükségesnek tartottam ezt itt bejelenteni. (Helyeslés,) A Szabolcs vármegyei elemi károsultak számára kiadott, összesen 851.000 pengő vetőmagkölcsön, amelyből törlesztetett 222.000 pengő és az előbb említett Okh.-konvertálás xítjém visszatérült 459.000 pengő, vagyis összesen 681.000 pengő. A hátralék 171.021 pengő volt, 1934 május 1-én. Ebből az összegből a 34.000. számú rendelet alapján kedvezményesen törlesztetett 62.000 pengő, tehát Szabolcs vármegyében a hátralék ezidőszerint 108.000 pengő. Ezt azért voltam bátor felhozni, mert tévesen méltóztatott informálva lenni; tehát nem 670.000 pengő. A földhözjuttatottak kérdésében számos kijelentés történt ebben a Házban a telepítési javaslat tárgyalása alkalmával, de egyébként is, így Leel-Óssy Árpád, Pataesi Dénes, Csikvándy Ernő és Nirnsee Pál igen t. képviselőtársaim felszólalásai alkalmával. ' Legyen szabad hivatkoznom Fabinyi pénzügyminiszter -úrnak Takács Ferenc képviselőtársaim interpellációjára adott válaszára, amelyben mindig, ülése 1936 június 3-án, szerdán. ezekre a kérdésekre egészen pontosan megfelelt és így én nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. (Folytonos zaj. — Bálijuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy még a munkáskérdésről is megemlékezzem, (Halljuk! Halljuk!) Mint már az öntözéssel és az Alföld fásításával kapcsolatban bátor voltam jelezni, a kormány elsősorban munkaalkalmak létesítésével kíván a munkáskérdés megoldásán segíteni, (Helyeslés.) másodsorban pedig mindazokkal az intézkedésekkel, amelyek a mezőgazdaság állapotán javíthatnak, tehát piacok szerzésével, az értékesítés alátámasztásával végeredményben az egész mezőgazdasági lakosságnak és a mezőgazdasági munkásság sorsának enyhítésére és javítására is törekszik. A gazdasági munkások kereseti lehetősége és kereseti viszonyai szoros kapcsolatban állanak ugyanis a mezőgazdaság rentabilitásának kérdésével. Ami már most a hatóságok szerepét illeti, a lapok és a rádió útján ismételten is felhívtam és széles körben közhírré tettem azt, hogy ahol a napszámbérek a gazdasági munkások megélhetését nem biztosítják, ott bárki kérheti azt, hogy a legkisebb napszámbérek megállapítását elrendeljem. Részben ezeknek a felhívásoknak tulajdonítom azt, hogy a folyó évben eddig 642 községből kérték a minimális munkabérek megállapítását. Ezekben a községekben meg is állapítottam a legkisebb napj ^zámbért, a legutóbbi időben beérkező hasonló irányú kérdéseket pedig szintén a legrövidebb időn belül el fogom intézni. A folyó évi aratási és cséplési munkaszerződések feltételeit a gazdasági felügyelőségek által mindenütt ellenőriztettem és figyelmeztettem arra, hogy ahol annak szüksége felmerül, a munkások szociális és anyagi érdekeinek megvédése céljából a munkaadóknál személyesen járjanak közbe. (Helyeslés.) A munkanélküliség enyhítését kívánja szolgálni a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett az a rendeletem is, hogy az aratási munkálatoknál mindaddig, amíg kézierő áll rendelkezésre, az aratógépek használatát m

— hacsak természeti körülmények, amilyen a hirtelen beérés, a szemek szorulása, nem teszik múlhatatlanul szükségessé — a birtokosok mellőzzék. Méltóztassanak megengedni, hogy még néhány szóval megemlékezzem a kísérletügyről is. A mezőgazdasági kísérletügy, de különösen énnek továbbfejlesztése iránt a t. Ház pártkülönbség nélkül mindig igen meleg érdeklődést méltóztatott tanúsítani. Az agrár kísérletügy mindenképpen reá is szolgált erre a megbecsülésre és erre a kivételes érdeklődésre, mert hiszen benne annak a haladásnak egyik legfontosabb tényező jót kell látnunk, amely a mezőgazdasági kultúra elmélyítésével egyértékü. Egészen elsőrendű szakembereinknek egész sora áll a gazdaközönségnek ebből a szempontból rendelkezésére. Itt említem meg, hogy most legutóbb elrendeltem azt, hogy minden iskola és minden intézmény, amely a földmívelésügyi tárca hatásköre alá tartozik, egyúttal szaktanácsadó is legyen. (Helyeslés.) Eddig is megtörtént ez, de most szükséges és helyes volt az, hogy ezeknek már a nevében és címében is kifejezést nyerjen az a kötelezettség, hogy a környékbeli gazdaközönségnek ebből a szempontból rendelkezésére kell, hogy álljanak. (Élénk helyeslés.) Talán nem kerülte el a t. Ház figyelmét